Kecske kastély

Kecske kastély
Település	Šťáhlavy
Építési adatok
Építés éve	1790–1796 (?)
Építési stílus	neoreneszánsz
Tervező	Václav Haberditz, Johann Ignaz Palliardi
Építész(ek)	Václav Haberditz
Hasznosítása
Felhasználási terület	kastély
Tulajdonos	Csehország
Elhelyezkedése
Kecske kastély Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 40′ 36″, k. h. 13° 31′ 50″49.676666666667, 13.530555555556
Kecske kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecske kastély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kecske kastély (Zámek Kozel, németül továbbra is Waldschloss) Šťáhlavy egyik fő nevezetessége a falu határában, az Úslava folyó ból leválasztott mesterséges tótól északra, nagy park közepén.

Története

A klasszicista vadászkastélyt a 18. század végén építették négyszárnyú, egyemeletes épületként egy téglalap alakú udvar körül. A kastély főépületét Václav Haberditz prágai építész tervezte Johann Adalbert Czernin (von und zu Chudenitz) királyi fővadászmester (Oberhofjägermeister) számára. Johann Ignaz Palliardi tervei alapján Václav Haberditz építőmester hamarosan hozzáépítette a szárnyakat és a hátsó épületet: a kastélykápolnát, a lovagtermet, a lóistállót és a lakájok/inasok helyiségeit.

Jan Václav Černín halála után a Waldstein grófok örökölték a birtokot, ami egészen 1945-ig az ő birtokukban maradt.

Ma a kastély állami tulajdon, amit a Cseh Nemzeti Műemlékvédelmi Intézet kezel.

Berendezése, látnivalói

A belső díszítés a híres prágai festő és dekoratőr Antonín Tuvora munkája; a legtöbb helyiség falfelületét szekkókal díszítette. Az eredeti bútorok a rokokó és a klasszicizmus korából származnak.

Állítólag Anton Heinrich Friedrich von Stadion kurmainzi államminiszter kiterjedt könyvtárának (1400 kötet) nagy részét (550 művet) ide szállították a Warthausen-palotából.

• 
  A kastély nyugati eleje szökőkúttal
• 
  A várkápolna
• 
  A "szalon"

Környezete

A kastélyt nagy park veszi körül számos egzotikus, a világ különböző tájairól importált fával. A parkot az 1870-es években František Xaver Franz kertész alakította át mai formájára.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cikkcím című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• ↑ Pulcová: Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti