Kecöli K. Gergő
Kecöli K. Gergő (Csorna, 1981. január 23. –) magyar író. Öntörvényű, „izgalmasan egoista”, finom iróniát használó, egyben komor világot leíró, történetközpontú prózájával tűnt fel a kortárs magyar irodalomban.
Életrajz
[szerkesztés]Kecöli K. Gergő (1981) egy kisalföldi faluban, Rábakecölben nőtt fel, innen jött az írói neve. Eredetileg Kovács Gergőnek nevezik a szerzőt, a K. betű a Kovácsot takarja. Filozófiát és történelmet tanult az ELTE-n. Dolgozott antikváriumban, majd televíziós műsorokban műveltségi vetélkedők adatbázisait szerkesztette, jelenleg kulturális újságíróként dolgozik.[1][2]
Irodalom
[szerkesztés]Irodalmi folyóiratokban (például Élet és Irodalom,[3] Kalligram, Litera, Műút, Könyves Magazin, Forrás, Helyőrség, Napút), és egyéb portálok kultúra rovatában (például 24.hu)[4] jelennek meg a novellái 2012 óta, eleinte még Kovács Gergő néven.[5] Az írás mellett meghatározó szerepet tölt be életében a harcművészet: ezt a tapasztalatot novelláiban is kamatoztatja.
Könnyű álmok utcája
[szerkesztés]2022. szeptemberében jelent meg első novelláskötete Könnyű álmok utcája címmel a Kalligram kiadónál. A novellák nagy részét összefogja egyetlen elbeszélői én, Kecöli alteregója, Kovács Ernő, aki állandóan az elérhetetlen Nettiről ábrándozik: Ernő küzdősportol, iszik, mint a kefekötő, és jól beszéli a szláv alapnyelvet (orosz exe okán). Aztán vagy beleveti magát hiperrealista kalandokba (például zuglói maffiózóval sörözik), vagy nagyon is misztikus, kísérteties irányokba indul.[6]
A Könnyű álmok utcája című kötethez Jászberényi Sándor írt fülszöveget. Idézet ebből:
„Van egy új nemzedék, amelynek külön elképzelése van az elbeszélésről. Történetet akar mesélni, magáról akar mesélni, és arról, amit lát, amit húsbavágóan ismer. Ezt a generációt nem érdekli a posztmodern bűvészkedés, nem érdekli a hitvány technika, a tűz lángja érdekli, ami mellett elmeséli a történeteit, na, meg azok, akiknek meséli. Kecöli hozzájuk tartozik. Ebben a novelláskötetben sok minden kavarog, minden, ami szemeteli a korunkat, és bántja az embert, de leginkább egy fiatal és ígéretes író szelleme.”
A Kalligram kiadó igazgatója, Mészáros Sándor szerint Kecölit megkülönböztetik más íróktól többek között a pontos zárlatai: tudja, hol kell az írásokat abbahagyni. Kecöli nyitva hagyja az elbeszélés ajtajait, nem kíván tanulságokat levonni az írások végén, „nem nézi hülyének az olvasót”. Mészáros hangsúlyozza: invenciózus, rendkívül szórakoztató prózáról beszélünk, ami saját hangon szólal meg. Annak ellenére, hogy kifejezetten komor világot mutatnak be a novellák, az önirónia, a „sajátos humor”, a misztikum fölbukkanása a hétköznapiságban egyensúlyt teremt.[7] Pozitívumként említik a szürrealitás hétköznapi valósággal történő „mesteri összeszövését”, akár egy mondaton belül.[6] Kecöli érdekes újítása, hogy több novellájában is fölbukkannak világhírű írók (vagy inkább alteregóik) Budapest utcáin, akikkel a főhős különböző kalandokba keveredik, és akikhez finom iróniával viszonyul, ami egyben az irodalom szerepének a változását is jelentheti: Murakami Haruki, Cormac McCarthy, Roman Szencsin is feltűnik a lapokon.
Több kritikus kiemeli Kecöli novelláinak életszagúságát,[8] frissességét, elszabadult fantáziáját, szövegeinek öntörvényűségét, földközeliségét:
„Tetszett. Izgalmasan egoista szöveg, kreatív kanyarjai nem szétrobbantják a szöveget, sokkal inkább medrét alkotják. Tök egyszerűn mondva: jó olyan prózát olvasni, amiben mindig történik valami érdekes.” (Kuszma, goodreads[9])
„A Kalligram kiadónál megjelent Könnyű álmok utcájával ismét sikerült megismernem egy új tehetséget...Kecöli K. Gergő egy erősen énközpontú, már-már egoista, öntörvényű prózát kelt életre ...magában hordozza egy későbbi jelentős alkotás ígéretét. Aki szereti a nyers, ám szórakoztató stílust, vagy aki igyekszik minél több új friss hangot felfedezni magának, annak mindenképpen jó móka lehet a Könnyű álmok utcája.” (Bak Róbert, ekultura.hu[10])
„Kellemesen elszabadult fantázia, mégis erős, vagány földközeli szövegek. A valóságba kötöttség permanens érzete, miközben néha elgurul a pöttyös…E helyről üzenem, hogy Ernő a legjobb úton halad. Tessék folytatni, lehet hogy még Kormak Mekarti is kíváncsi a továbbiakra.” (gesztenye63, moly.hu[11])
„A könyvet könnyen meg lehet szeretni, hiszen otthonosan mozog az elidegenedés stációin; ahogy a valószerű jelenetek áttűnnek fantasztikumba; ahogy egy-egy semmirevaló fazon feje körül mégis látni valami tompa derengést; ahogyan agresszív alakok is szorongnak azon, hogy jó emberek-e. Arról is szól a könyv, milyen az, amikor a rózsás helyzetből azért kitetszik a szépséges kamu, s mindenben lehet öniróniát látni...És a zárlatok nagyon szépek.” (Bakos András, Magyar Narancs[12])
Egy másik kritika szerint az írásokat egyfajta „zabolátlan ösztönösség” jellemzi, és a kötet értékeihez tartozik az elbeszélő mások felé fordulása is. „Hogy önfeledt figyelme hol csap át részeg barátkozásba, flörtölésbe vagy verekedésbe, szinte lényegtelen is. A könyv egyik láthatatlan szereplője ebből a szempontból a megértés őszinte vágya, legyen szó tettesről, áldozatról, barátról, szerelmesről vagy ellenségről.”[13]
A szerző egy Népszavának adott interjúban többek között ezeket mondja: „A kulcs mindig a történet. De nem a gondolatban, vagy a kizárólag fantáziában összeállított történet – ezeknek a vége indoktrináció lesz, vagy képzelgés, vagy ami a legrosszabb: unalmas betűhalmaz, mögötte a sápadtan üvöltő semmivel. A történet alatt az ősemberi sztorizgatást értem, vadászat, vagy ilyesmi után: ülnek a barlangban a tűz körül, és elmesélik, hogy mi történt velük. A történetekbe napok, holdak és csillagok keverednek, de mégis ott a konkrétum: valaki valahonnan elindul valahova, hogy csináljon valamit, aminek tétje van. Jelentőségteljes dolgokat, aminek nyoma marad az emberi szívben és a húsban is. Például levadászni egy mamutot vagy egy kardfogú tigrist. Bizony lehet, hogy egy vadászaton csúnya dolgok történnek, de a történetnek meg kell születnie: ez a törvény.”[14]
A Magyar Narancsnak így nyilatkozik egy interjúban: „Elegem van a kiszolgáló, óvatoskodó irodalomból. Dühöt szül bennem és arra motivál, hogy ne ilyet írjak.”[15]
Kecöli így vall a novelláiról egy helyen a saját írói oldalán: „Végül is mik ezek? Például pszichológiai valóságok, nyersanyagok, amik intenzív, üresjárat nélküli történetekre vannak ültetve.”[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Kultúrzug - 118. adás” (hu-HU nyelven).
- ↑ József, Ivánkovics: KISALFOLD - „Az életünk egyszerre gyönyörű és borzalmas, ha tetszik, ha nem” – interjú a rábakecöli Kovács Gergővel új könyvéről. KISALFOLD - „Az életünk egyszerre gyönyörű és borzalmas, ha tetszik, ha nem” – interjú a rábakecöli Kovács Gergővel új könyvéről, 2022. október 30. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ ÉLET ÉS IRODALOM (magyar nyelven). ES.hu. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ "Mintát veszünk, mondta, aztán a mocsárbarna pálcikát a zsugorodó húgycsövembe döfte" (magyar nyelven). 24.hu, 2023. január 15. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
- ↑ Tyúk (magyar nyelven). ES.hu. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ a b A Béközép visszavág (magyar nyelven). Demokrata. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ „Könnyű álmok utcája” (hu-HU nyelven).
- ↑ Noémi, Konopás: Pia, gyilkosság és pultoslányok öle – Kecöli K. Gergő életszagú elbeszélései | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
- ↑ Könnyű álmok utcája. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ Kecöli K. Gergő: Könnyű álmok utcája (magyar nyelven). Ekultura.hu, 2022. december 5. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ Szupernap: Könnyű álmok utcája · Kecöli K. Gergő · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ András, Bakos: Kecöli K. Gergő: Könnyű álmok utcája (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu, 2023. február 8. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ https://www.facebook.com/irodalmijelen:+Zabolátlan ösztönösség (hu-HU nyelven). Irodalmi Jelen, 2023. július 14. (Hozzáférés: 2023. július 16.)
- ↑ Népszava: Legalább egy macska szintjére - Kecöli K. Gergővel a Könnyű álmok utcájáról (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2023. március 19.)
- ↑ Ágnes, Bolla: Kecöli K. Gergő: Elegem van az óvatoskodó irodalomból (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu, 2023. július 25. (Hozzáférés: 2023. július 26.)
- ↑ Kecöli K. Gergő (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2022. december 30.)