Kazahsztáni ukránok
Kazahsztáni ukránok | |||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||
333 031 (2009)[1] | |||||||||||
Régiók | |||||||||||
Kosztanaji terület, Karagandi terület. Pavlodari terület, Akmolai terület | |||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||
| |||||||||||
Nyelvek | |||||||||||
orosz, ukrán | |||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazahsztáni ukránok témájú médiaállományokat. |
A kazahsztáni ukránok Kazahsztán egyik nemzeti kisebbsége. Számuk 1989-ben 896 240 fő volt, ami az ország teljes népességének 5,4%-át tette ki; ez 2009-re 333 031 főre (2,1%) csökkent. A kazakok, oroszok és üzbégek után az ország negyedik legnagyobb népcsoportja.[1]
Történelem
[szerkesztés]A 18. század végén számos önkéntes és kényszerű ukrán telepes érkezett Kazahsztánba, Az első ide érkező ukránok száműzött hajdamakok , azaz ukrán paraszt és kozák félkatonai csapatok tagjai voltak, akiket az orosz kormány Kazahsztánba száműzött a sikertelen 1768-as felkelésük után.[2]
A létszámot tekintve sokkal jelentősebb az a bevándorlási hullám, amely a 19. század elején indult az akkoriban az Orosz Birodalomhoz tartozó Ukrajna majdnem minden részéből. Ezek a bevándorlók, mintegy százezer fő, szabad földeket keresve indultak el Kazahsztánba és a szomszédos orosz területekre. A mozgalom különösen nagy lendületet kapott a 20. század elején Pjotr Arkagyjevics Sztolipin orosz miniszterelnök agrárreformjai következtében. 1897 és 1917 között a kazahsztáni ukrán lakosság aránya 1,9%-ról 10,5%-ra nőtt. Kazahsztán északi részén telepedtek le, olyan vidékeken, amelyek leginkább emlékeztettek Ukrajnára. 1917-ben az ukránok tették ki az Akmolai terület lakosságának 29,5%-át, és a Turgaj terület lakosságának 21,5%-át. Az 1926-os népszámláláskor már több mint 860 000 ukrán élt Kazahsztánban.[1][2]
Az 1930-as években a szovjet kollektivizálás során mintegy 64 000 ukrán kulák családot telepítettek ki Kazahsztánba.[2]
Az első kitelepítések Nyugat-Ukrajnából, Galícia és Volhínia területéről 1939–1940-ben történtek, amikor a Szovjetunió annektálta Nyugat-Ukrajnát. Ezt további deportálások követték, amikor olyan személyeket telepítettek ki Nyugat-Ukrajnából, akiket azzal vádoltak, hogy az Ukrán Nacionalisták Szervezetének tagjai voltak. Ez utóbbiakból mintegy 8000 főt Karagandi melletti munkatáborokba küldtek, és sokan közülük büntetésük letöltése után is ott maradtak.[2]
Társadalom és kultúra
[szerkesztés]A kazah állam támogatja az oroszok és az ukránok (illetve más szláv népek) fennmaradását, ezért elősegíti a kulturális identitásuk megőrzését szolgáló úgynevezett „nemzeti-kulturális központok” létesítését.[3] Egy 2016-os tanulmány szerint 23 ilyen kulturális központ létezett, egy állami alapítású ukrán nyelvű hetilapot adnak ki, és a helyi televízióstúdiók ukrán nyelvű műsorokat is sugároznak. Ennek ellenére, az 1999-es népszámlálás szerint az országban élő ukránoknak csak 36,6%-a jelölte meg anyanyelveként az ukrán nyelvet;[1] ez az arány 1926-ban még 78,7% volt.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Elena Nechayeva – Petro Tokar – Marina Onuchko – Svyatoslav Ruban: Ukrainian diaspora in Kazakhstan. Studia Politica Slovaca, IX. évf. 1. sz. (2016) Hozzáférés: 2021. május 3.
- ↑ a b c d e Українці Казахстану. www.uvkr.com.ua. Ukrainian World Coordinating Council (Hozzáférés: 2021. május 3.)
- ↑ Bhavna Dave: Minorities and Participation in Public Life: Kazakhstan. www2.ohchr.org. United Nations Office of the High Comissioner for Human Rights (2004) (Hozzáférés: 2021. május 4.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Ukrainians in Kazakhstan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.