Karl-Heinz Kurras
| Karl-Heinz Kurras | |
.jpg) | |
| Kurras a bíróságon | |
| Született | 1927. december 1. Barten |
| Elhunyt | 2014. december 16. (87 évesen) Berlin |
| Álneve | Otto Bohl |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Foglalkozása | rendőrfelügyelő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karl-Heinz Kurras témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karl-Heinz Kurras (Barten, 1927. december 1. – Berlin, 2014. december 16.) nyugat-berlini rendőrtiszt volt, aki 1967. június 2-án agyonlőtt egy baloldali tüntetőt, ami a szélsőbaloldali terrorizmus egyik kiváltó momentuma lett. Gudrun Ensslin, a Vörös Hadsereg Frakció egyik vezetője például azt mondta: „A fasiszta állam mindannyiunkat meg akar ölni. Az erőszakra az erőszak az egyetlen válasz.”[1] A rendszerváltozás után kiderült, hogy Kurras együttműködött a keletnémet titkosszolgálattal, a Stasival.
A Benno Ohnesorg-gyilkosság
[szerkesztés]
Kurrast első és másodfokon felmentették, és ezzel a radikalizálódó nyugatnémet marxisták egyik leggyűlöltebb célpontjává vált. Egy 2007-es interjúban megvédte egykori fegyverhasználatát, azt állítva, Benno Ohnesorg megtámadta. Egy 2012-es nyomozás arra az eredményre jutott, hogy a fegyverhasználat szándékos volt, de az önvédelmi helyzet nem állt fenn. A korabeli felvételek és fényképek elemzése szerint az igazságot Kurras kollégái és felettesei eltitkolták, valamint rákényszerítették a halott tüntető boncolását végző egészségügyi stábot jelentése meghamisítására.[2]
Karl-Heinz Kurras 1971-ben ismét csatlakozott a rendőrséghez, és hamarosan detektív főfelügyelő lett. 1987-ben ment nyugdíjba.
Együttműködés a kommunistákkal
[szerkesztés]Kurras 1955-ben kereste meg a keletnémet kommunistákat, hogy dezertálni szeretne. Rábeszélték, hogy maradjon Nyugat-Berlinben, és adjon információkat a Stasinak a városi rendőrségről. Titokban belépett a keletnémet állampártba, a Szocialista Egység Pártjába. Ez 2009-ben derült ki. A rendelkezésre álló információk szerint a gyilkosság és a keletnémeteknek végzett kémkedés között nem találtak kapcsolatot. [2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ History of War: Gudrun Ensslin (1940-1977). Hozzáférés ideje: 2017. január 30.
- ↑ Spiegel Online: Der The Truth about the Gunshot that Changed Germany. Spiegel Online. Hozzáférés ideje: 2017. január 30.