Karacsáj- és Cserkeszföld

Karacsáj- és Cserkeszföld (Карачаево-Черкесская Республика)
Karacsáj- és Cserkeszföld címere Karacsáj- és Cserkeszföld zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Észak-kaukázusi szövetségi körzet
Székhely	Cserkesszk
Alapítás	1957. január 9.
Köztársaság vezetője	Rasid Boriszpijevics Temrezov
Hivatalos nyelv	orosz, abaza, cserkesz, karacsáj
Rendszám	09
Népesség
Teljes népesség	468 322 fő (2024)
Népsűrűség	31,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	14 277 km²
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése
Karacsáj- és Cserkeszföld Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 55′, k. h. 41° 47′43.916666666667, 41.783333333333
Karacsáj- és Cserkeszföld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karacsáj- és Cserkeszföld témájú médiaállományokat.

Karacsáj- és Cserkeszföld vagy a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (oroszul Карачаево-Черкесия [Karacsajevo-Cserkeszija] vagy Карачаево-Черкесская Республика [Karacsajevo-Cserkesszkaja Reszpublika], karacsájul Qarachay-Cherkes Respublika, cserkeszül Qèrèshey-Cherkes Respublikè) egyike a cserkesz népek Orosz Föderációhoz tartozó 3 észak-kaukázusi tagköztársaságának (a másik kettő Adigeföld és Kabard- és Balkárföld). A Kaukázus északi lejtőin és az előtte fekvő síkvidéken terül el.

Földrajz

Karacsáj- és Cserkeszföld domborzati térképe (oroszból átírt helynevekkel)

A Kaukázus hegyei

Szomszédai északon a Sztavropoli határterület, keleten Kabard- és Balkárföld, délkeleten Grúzia, délnyugaton Abházia, nyugaton a Krasznodari határterület.

A Nagy-Kaukázus északi oldalán fekszik. Az ország déli 80%-a hegyvidék, csak északon síkság: itt a Kubán-alföld terül el. Legmagasabb pontja az Elbrusz (5642 m) a Kabard- és Balkárfölddel közös határon. Fő folyói a Kubán és mellékfolyói (a Nagy-Zelencsuk és a Tyeberda), valamint a Kuma. Legnagyobb tava a Cserkesszk melletti Kubáni-víztározó.

Története

A türk nyelvet beszélő, muszlim karacsájok a 14. században érkeztek erre a területre, a 16. századra a kabard uralkodók vazallusai lettek. Az oroszok 1828-ban hódították meg, a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Körzet pedig 1922-ben alakult meg. A második világháború idején a németekkel való kollaboráció miatt a karacsájok egy részét kitelepítették, csak 1957-ben történt visszatelepítésük után kaptak ismét autonómiát. 1990-ben önálló köztársaságnak nyilvánították magukat, amit a Szovjetunió nem ismert el. 1992-ben Oroszország tagköztársasága lett.

Népesség

2010-ben 477 859 fő lakta.

Etnikumok

A 2010-es népszámlálás szerint:

• karacsájok 41,0%
• oroszok 31,6%
• cserkeszek 11,9%
• abazák 7,8%
• nogajok 3,3%
• ukránok 0,4%
• egyéb 4%

Települések

Karacsajevszk

Karacsáj- és Cserkeszföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város, 7 városi jellegű település és 138 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 11 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Karacsáj- és Cserkeszföldön 43% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, ami más oroszországi régiókkal összehasonlítva nagyon alacsony adat. A legnagyobb falu népessége megközelíti a húszezer főt, és összesen 30-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 36%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózatban más oroszországi régiókhoz képest kicsi az aprófalvak súlya.

Karacsáj- és Cserkeszföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

• Cserkesszk (Черкесск), 129 069 fő
• Uszty-Dzseguta (Усть-Джегута), 30 566 fő
• Karacsajevszk (Карачаевск), 21 483 fő
• Tyeberda (Теберда), 9058 fő

Közigazgatás és önkormányzatok

Karacsáj- és Cserkeszföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10 járásra oszlik, a 4 város közül pedig Cserkesszk és Karacsajevszk köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem. A 21 ezer lakosú Karacsajevszk városához egy város (Tyeberda) és három városi jellegű település, továbbá falusi települések is be vannak osztva összesen 18 ezer lakossal, e terület szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Cserkesszk és Karacsajevszk (utóbbi a hozzá beosztott településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, , melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 5 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 83 falusi község tartozik.

Karacsáj- és Cserkeszföld közigazgatási beosztása

A járások és székhelyeik:

• Abaza járás, Абазинский район (Inzsics-Csukun)
• Adige-habli járás, Адыге-Хабльский район (Adige-Habl)
• Habezi járás, Хабезский район (Habez)
• Karacsajevszki járás, Карачаевский район (Karacsajevszk)
• Kis-Karacsáj járás, Малокарачаевский район (Ucskeken)
• Kubánmelléki járás, Прикубанский район (Kavkazszkij)
• Nogáj járás, Ногайский район (Erken-Sahar)
• Urupi járás, Урупский район (Pregradnaja)
• Uszty-dzsegutai járás, Усть-Джегутинский район (Uszty-Dzseguta)
• Zelencsukszkajai járás, Зеленчукский район (Zelencsukszkaja)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Karacsáj- és Cserkeszföld témájú médiaállományokat.

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményeiArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben