Kanóc, az életművész
| Kanóc, az életművész | |
| Szerző | Padisák Mihály |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | kaland, diákélet |
| Műfaj | regény |
| Sorozat | Delfin könyvek |
| Előző | Kanóc, az emberszelídítő |
| Kiadás | |
| Kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó |
| Kiadás dátuma | 1987 |
| Illusztrátor | Szecskó Tamás |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 204 |
| ISBN | ISBN 9631152391 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
A Kanóc, az életművész Padisák Mihály 1987-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó Delfin könyvek sorozatában megjelent ifjúsági regénye. A kötet a Kanóc, az emberszelídítő eseményeinek a folytatása, a trilógia befejező része.
Kanóc a téli szünet után - január végén - az édesapjával egy társasutazáson Törökországban járt, ahonnan egy váratlan ötlettel tért haza. Az osztálytársai nagy részének tetszett a diákmunkára épülő szokatlan terv, sőt még tovább is gondolták az elképzelést.
Történet
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Január végén egy ötnapos társasutazáson az isztambuli bazár útvesztőjében Kanóc sorsdöntő elhatározásra jutott. Korábban egy fogadást kötött az édesapjával, hogy képes megadott idő alatt megtanulni háromszáz török szót. Sikeresen teljesítette a követelményeket, és itt döbbent rá arra, hogy a török gyerekek mennyi mindennel foglalkoznak a megélhetésükért.
Hazatérve elmondta az osztálytársainak, hogy az iskola csak tudást, ismereteket ad a számukra, de nekik másra is szükségük lehet, hogy majd megállják a helyüket az életben. A külkereskedő apa ösztönzésére Kanóc megalakította az osztálybeli barátaiból a „FOGDAHOLÉRED” kisvállalkozást. A szerveződés célja elsősorban az volt, hogy pénzt keressenek az osztály nyári külföldi utazásához Csehszlovákiába.
Ahogy elindult egyik vállalkozás a másik után: egyre többen váltak a híveivé, ám ellenzői is akadtak. A gáncsoskodók ellentámadásba kezdtek, hamisan megvádolták a szövetkezetet, Kanóc is nehéz napoknak nézett elébe, egyre izgalmasabban alakultak az események.
Az önkéntes diákszerveződés munkáját a tanárok közül is többen jó szemmel nézték, a tanév végi vásárra még az igazgató bácsit is beszervezték. Érdekfeszítő munkájukat siker koronázta, a gyermeknapi nagy vásárukon ott tolongott az egész lakótelep. Meglepetésként a Magyar Televízió is kivonult, hogy az egész ország tanúja lehessen a remek kezdeményezésnek.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők
[szerkesztés]Főszereplő
[szerkesztés]- Kanóc, hetedikes diák
Osztálytársak
[szerkesztés]- Szűcs Móni
- Tohonya, az erőember
- Tarhonya, a műszaki zseni
- Boglyas, az iskolarádió szerkesztője
- Kapeller Dini, az Oxfordi
- Pircsi, a Szexbomba
- Menyus Márti, a hírharang
- Varga Mari, osztálytanácstitkár, vöröskeresztes, fő úttörő
- Bárány Jóska
- Barát Barbara
- Mangold Márton, a Madárfej
- Homolya
- Kefe
- Dobrócsi
- Dugó, a jövendő válogatott tornász
Pedagógusok
[szerkesztés]- „Pamacs”, rajztanár, a 7. a osztályfőnöke[1]
- „Morcos” tanár úr, matematika- és fizikatanár
- Bokros Csaba, „Ázalag”, az élővilág tanára
- Dobos tanár úr, az iskolarádió felnőtt főnöke
- az igazgató bácsi
Egyéb szereplők
[szerkesztés]- Kanóc szülei
- Szücs Béla, Móni apja, üzletvezető
- Helga, Móni mostohája
- Kefe apja, a 7. a osztály szülői munkaközösségének az elnöke
- Madárfej apja, ügyvéd
- Feri bácsi, népművelő, a szabadidőközpont vezetője
- Hantás, a kikiáltó
- Csanyik és barátai - telepi fiúk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A tanárok a regényben többnyire a becenevükön szerepelnek.
Források
[szerkesztés]- Padisák Mihály: Kanóc, az életművész (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1987) ISBN 9631152391
- A kötet adatlapja a Moly oldalán
- A regény szövege MEK
