Ugrás a tartalomhoz

Kalsdorf bei Graz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalsdorf bei Graz
A városháza
A városháza
Kalsdorf bei Graz címere
Kalsdorf bei Graz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásGraz-környéki járás
Irányítószám8401
Körzethívószám03135
Forgalmi rendszámGU
Népesség
Teljes népesség6954 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
Terület15,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 58″, k. h. 15° 28′ 54″46.966111°N 15.481667°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 58″, k. h. 15° 28′ 54″46.966111°N 15.481667°E
Kalsdorf bei Graz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalsdorf bei Graz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kalsdorf bei Graz osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 6610 lakosa volt. A grazi repülőtér részben az önkormányzathoz tartozó Thalerhof területén fekszik.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Kalsdorf bei Graz a Graz-környéki járásban
A Szt. Pál-plébániatemplom
Großsulz kápolnája

Kalsdorf bei Graz a Grazi-medencében fekszik a Mura jobb partján, Graztól kb. 13 km-re délre. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Forst (357 lakos 2018-ban), Großsulz (1176), Kalsdorf bei Graz (5171), Kleinsulz (59) és Thalerhof (191).

A környező önkormányzatok: északra Feldkirchen bei Graz, északkeletre Gössendorf, keletre Fernitz-Mellach, délre Werndorf, délnyugatra Wundschuh, nyugatra Premstätten.

Története

[szerkesztés]

Kalsdorf területének első ismert lakosai a bronzkori urnamezős kultúrához tartoztak, a korabeli település temetőjében 42 sírt tártak fel, néhány már a halstatti kultúrát reprezentálta. A római időkben kb. 40 hektár területű falu állt itt. A helyi legendák szerint Attila hun királyt 453-as halála után Kalsdorf és Fernitz között temették el a Mura medrébe hármas (vas, ezüst és arany) koporsóban.

Kalsdorfot írásban először 1179-ben említi IV. Ottokár stájer őrgróf oklevele, melyben "villam Choulesdorf" átkerült Heinrich és Sieghard von Schalla grófoktól a reini apátsághoz. A falu ezután 669 éven át, egészen 1848-ig a kolostorhoz tartozott.

A 15. század végén a törökök több alkalommal is betörtek Stájerországba. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszatérő törökök teljesen elpusztították Kalsdorfot és a szomszédos Feldkirchent.

A 19. században a település fejlődéséhez nagyban hozzájárult a fémszerelvényeket gyártó Lapp-Finze Metallwarenfirma alapítása. Az üzem ma a német Roto Frank AG tulajdona.

Lakosság

[szerkesztés]

A Kalsdorf bei Graz-i önkormányzat területén 2017 januárjában 6610 fő élt. A lakosságszám 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból a környező településekre kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 86,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 77%-a római katolikusnak, 3,1% evangélikusnak, 1% ortodoxnak, 3,3% mohamedánnak, 13,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 15 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 3,2%-kal.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • az 1965-ben épült Szt. Pál-plébániatemplom

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalsdorf bei Graz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.