Hitzendorf
| Hitzendorf | |||
 | |||
| A Háromfenyős Szűz Mária-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Graz-környéki járás | ||
| Irányítószám | 8151, 8052, 8054, 8113, 8144, 8561 | ||
| Körzethívószám | 03137 | ||
| Forgalmi rendszám | GU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7134 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 383 m | ||
| Terület | 48,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 02′ 07″, k. h. 15° 18′ 03″47.035278°N 15.300833°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 07″, k. h. 15° 18′ 03″47.035278°N 15.300833°E | |||
| Hitzendorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hitzendorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hitzendorf osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 7134 lakosa volt.
Fekvése
[szerkesztés]
Hitzendorf a nyugat-stájerországi régióban fekszik, a Lieboch folyó mentén, kb. 10 km-re nyugatra Graztól. Másik fontos folyója a Söding. A Lieboch és a Söding völgye, valamint keleten a Grazi-medence között egy-egy gerinc húzódik. Legmagasabb pontja az 567 méteres Kreuzeck. Az önkormányzat 23 települést egyesít: Hitzendorf (1129 lakos 2018-ban), Höllberg (231), Holzberg (196), Oberberg (318), Neureiteregg (226), Niederberg (332), Altenberg (125), Altreiteregg (246), Berndorf (436), Doblegg (157), Mayersdorf (178); Michlbach (exklávé, 38 lakos), Pirka (70), Attendorf (362), Attendorfberg (310), Mantscha (467), Mühlriegl (129), Riederhof (213), Schadendorfberg (80), Södingberg (54), Stein (325), Rohrbach (833), Steinberg (679).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Sankt Bartholomä, északra Sankt Oswald bei Plankenwarth, északkeletre Thal, keletre Graz, délkeletre Seiersberg-Pirka és Haselsdorf-Tobelbad, délre Lieboch, délnyugatra Söding-Sankt Johann, nyugatra Stallhofen.
Története
[szerkesztés]A város területén az ember jelenlétének legkorábbi bizonyítékai az Altreitereggben talált, i.e 2400-1800 közötti halomsírok. A bronzkorból egy i.e. 1000 körülre datált fejszét ástak ki a régészek. I.e. 400 körül a régió a kelták uralma alá került és Noricum királyságának részévé vált; utóbbit időszámításunk kezdete körül a Római Birodalom bekebelezte. Ebből a korból is számos halomsír maradt meg, ami arra utal, hogy a térség sűrűn lakott lehetett.
Hitzendorf első írásos említése 1163-ból származik. A mai mezőváros területén a reini és stainzi apátságok, valamint az eggenbergi uradalom osztoztak egészen 1848-ig, amikor a feudális birtokrendszert felváltotta a modern önkormányzatiság. A községi tanács 1850-ben alakult meg.
A szomszédos Reiteregg egy részét 1952-ben kapcsolták Hitzendorfhoz, amelyet 1967-ben mezővárosi rangra emeltek. A korábban főleg mezőgazdaságból élő település lakosainak nagy része Grazba jár be dolgozni.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Attendorf és Rohrbach-Steinberg községeket Hitzendorfhoz csatolták.
Lakosság
[szerkesztés]A hitzendorfi önkormányzat területén 2017 januárjában 7134 fő élt. A lakosságszám 1939 óta dinamikusan gyarapodó tendenciát mutat, elsősorban a Grazból az agglomerációba kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 96,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,1%-a római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók
[szerkesztés]- az altenbergi kastély a 17. század végén épült
- a reitereggi kastélyt szintén a 17. század végén emelték
- a Schütting-kastély 18. századi
- a Tausendlust-kastély a 16. században épült
- az attendorfi Haller-kastély
- a Háromfenyős Szűz Mária-plébániatemplom 1699-ben nyerte el mai külsejét
- az altreitereggi Porsche-traktormúzeum 27 traktort mutat be
- a Christian Gollob és Robert W. Wilfing szobrait bemutató két galéria
Híres hitzendorfiak
[szerkesztés]- Hans Brandstetter (1854–1925) szobrász
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- Bruno Brandstetter: Der Markt Hitzendorf. Ortsgeschichte und Häuserbuch. Selbstverlag der Gemeinde Hitzendorf, 1984
- A település honlapja
- 60665 – Hitzendorf. Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hitzendorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
