Kalju Lepik
| Kalju Lepik | |
| Élete | |
| Született | 1920. október 7. Koeru |
| Elhunyt | 1999. május 30. (78 évesen) Tallinn |
| Sírhely | Metsakalmistu |
| Gyermekei | Aino Lepik von Wirén |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Kitüntetései | Recipient of the Order of the National Coat of Arms, 1st Class (1996) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalju Lepik témájú médiaállományokat. | |
Kalju Lepik (Koeru, 1920. október 7. – Tallinn, 1999. május 30.) észt költő.
Élete és munkássága
[szerkesztés]
Tanulmányait a Tartui Egyetem bölcsészkarán kezdte 1942-ben, de két évvel később behívták katonának a német hadseregbe. Svédországba került, így a stockholmi egyetemen folytatta félbehagyott tanulmányait. Később is Stockholmban élt szabadfoglalkozású íróként. A hazai lapokban már középiskolás korában elkezdett publikálni. Eleinte a realista líra felé hajlott, majd a szimbolikus költészet tett rá erősebb hatást. Később ismét a közérthetőség, már-már népdalszerű egyszerűség, letisztultság jellemzi gyakran szatirikus verseit. 1965-ben adták ki hazájában egy kötetnyi versét. Magyarul hat költeménye jelent meg.
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon VII. (Lanf–Marg). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1982. 202. o. ISBN 963-05-2677-8
