Kajszibarack
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kajszibarack termése
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Prunus armeniaca L. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi témájú médiaállományokat és Kajszi témájú kategóriát. |
A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (latinul: Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint például 2018-ban.[1]
Elnevezése
[szerkesztés]A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése
[szerkesztés]A rózsafélék családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak.
A kajszibarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotintartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.[2]
A Kárpát-medencében
[szerkesztés]Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Termesztése
[szerkesztés]1.  Ausztrália |
1229 |
2.  Törökország |
803 |
3.  Üzbegisztán |
451 |
4.  Irán |
305 |
5.  Olaszország |
230 |
6.  Algéria |
203 |
7.  Pakisztán |
174 |
8.  Afganisztán |
170 |
9.  Franciaország |
128 |
10.  Örményország |
113 |
| – | |
33.  Magyarország |
0,24 |
| .. | |
| Föld összesen | 5116 |
2022-ben a sárgabarackot 68 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta az 5,1 millió tonnát.
A világ legnagyobb sárgabarack termelői közé tartozik Ausztrália (24%), Törökország (15,7%), Üzbegisztán (8,8%), Irán (6%) és Olaszország (4,5%). Ezek az országok a 2022-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Ausztrália, Törökország, Üzbegisztán és Irán az éves termés több mint felét (54,5%) adták a világ sárgabarack termelésének. Magyarország 24 ezer tonnát termelt 2022-ben, ezzel a világ 33. legnagyobb sárgabaracktermelője volt.
| Energia 48 kcal 201 kJ | |
| Szénhidrátok | 11 g |
|---|---|
| - Cukrok 9 g | |
| - Étkezési rostok 2 g | |
| Zsír | 0.4 g |
| Fehérje | 1.4 g |
| A-vitamin ekviv. 96 μg | 12% |
| β-karotin 1094 μg | 10% |
| C-vitamin 10 mg | 12% |
| Vas 0.4 mg | 3% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
| Energia 241 kcal 1009 kJ | |
| Szénhidrátok | 63 g |
|---|---|
| - Cukrok 53 g | |
| - Étkezési rostok 7 g | |
| Zsír | 0.5 g |
| Fehérje | 3.4 g |
| A-vitamin ekviv. 180 μg | 23% |
| β-karotin 2163 μg | 20% |
| C-vitamin 1 mg | 1% |
| Vas 2.7 mg | 21% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
Talajigénye
[szerkesztés]A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mészszegény, savanyú talajokon.
Ökológiai igény
[szerkesztés]A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszibarack hő- és fényigényes növény. A lombkorona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszibarack a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.[2][4]
Gyümölcse
[szerkesztés]Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
[szerkesztés]Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve saláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs- és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést.[5][6]
Mindemellett, a kajszibarackot és a belőle készült termékeket érdemes kerülniük azoknak, akik allergiásak rá.[7]
Fajták
[szerkesztés]| Kajszibarack fajták[1] Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Megnevezés | Érési ideje | Hússzíne | Állománya | Mérete | Súlya | íze | Megjegyzés |
| Bergeron | július közepe | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
| Budapest | kései | világos | közepesen kemény | nagy | g | jó ízű | friss fogyasztás,konzervipari felhasználás |
| Carmingo | augusztus közepe | ||||||
| Ceglédi arany | Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után | narancssárga | 44 g | jellegzetes kajszi ízű | fagytűrése jó | ||
| Ceglédi bíbor | július közepén | narancssárga, | rostos, bőlevű | nagy, megnyúlt, oldalról lapított | 45 g | késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb | |
| Ceglédi kedves | g | ||||||
| Ceglédi óriás | július eleje | narancssárga | lédús, puha | igen nagy | 50-80 g | édes-savas, aromás | friss fogyasztás, export |
| Ceglédi Piroska | Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik | narancssárga | Önmeddő | középnagy | 52 g | teljes érésben jó | Fagyérzékenysége közepes |
| Gönci magyar | június közepe | aranysárga | kemény | középnagy | 40-55 g | édes-savas, zamatos | legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló |
| Goldrich | július 5-10 | narancssárga | kemény | nagy-igennagy | édes-savas,zamatos | teljesen éretten zamatos, jól szállítható | |
| Harmat | g | ||||||
| Harcot | július 12-től | g | |||||
| Korai piros | g | ||||||
| Kuresia | július vége – augusztus eleje | narancssárga-piros | szilárd, rostos | középnagy | g | édes-savas, zamatos | öntermékeny |
| Magyar kajszi | július közepe | 45 g | |||||
| Mandulakajszi | Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után | sárga, közepesen kemény | gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított | g | lédús, ízletes | téli lehűlésekre fogékony | |
| Pannónia | július közepe-vége | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
| Rózsakajszi | július eleje | sárga, vörös foltos | rostos, szilárd | kicsi | 10-20 g | édes-savas | fagytűrése közepes |
| Szegedi mamut | g | ||||||
kajszi-ami-augusztus-kozepen-erik
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rossz hír a kajszibarack szerelmeseinek. portfolio.hu. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
- ↑ a b Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Nyíregyháza, PRINOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. 1997, ISBN 963-04-9111-7
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ Kajszibarack fajták érési idő. https://www.tuja.hu
- ↑ Archivált másolat. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ Súlyos allergiás tüneteket okozhat, ha vegyíted ezeket az ételeket
Források
[szerkesztés]- Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
További információk
[szerkesztés]- A kajszi termesztése és felhasználása
- Barack lap
- Barackfák.extra.hu – Kajszibarack fajták leírása
- L'Eplattenier Imre: Az őszibarack és sárgabarack termesztése; Pannonia, Székesfehérvár, 1935 (Pannonia könyvtár)
- Nyújtó Ferenc–Tomcsányi Pál: A kajszibarack és termesztése; Mezőgazdasági, Budapest, 1959
- T. Malik–G. Čejka: Kajszibarack és őszibarack; ford. Czafík József; SVPL, Bratislava, 1965 (Kertészkedők könyvtára)
- Nyujtó Ferenc–Surányi Dezső: Kajszibarack; Mezőgazdasági, Budapest, 1981
- Magyarország kultúrflórája. 2./9. Surányi Dezső et al.: A sárgabarack; Akadémiai, Budapest, 2011
- Honosított kajszifajták; szerk. Szabó Zoltán; Debreceni Egyetem AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet, Debrecen, 2012
- Halász Erika: Virágba borulva; Gyümölcsért Kft., Miskolc–Boldogkőváralja, 2019
