Kafga Gyula
| Kafga Gyula | |
.png) | |
| Kafga Gyula képmása | |
| Született | 1830. április 6. Csatád |
| Elhunyt | 1912. november 16. Magyarkanizsa |
| Foglalkozása | polgármester, takarékpénztári igazgató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kafga Gyula György Gusztáv (Csatád, 1830. április 6. – Magyarkanizsa, 1912. november 17.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvédszázados, postamester, a Magyarkanizsai Takarékpénztár igazgatója.
Családja
[szerkesztés]Ősei magyarországi németek, akik Mária Terézia királynő uralkodása idején érkeztek a Bánságba.
Édesapja, Kafga János Ádám (Csatád, 1809. március 14. - Csatád, 1868. április 24.) postamester. Édesanyja, Schannen Anna Katalin (Bogáros, 1810. március 22. - ).
Kafga Gyula 1855. május 22-én[1] Zomboron vette feleségül nemes gyérey Garay Ferenc (Kúla, 1805. március 22. - 1885. február 17.)[2] uradalmi ispán, később bánsági főpénztári ellenőr és nemes Sorok Eszter Katalin (Bácskossuthfalva, 1812. január 26. - ) lányát, nemes gyérey Garay Emília Ottiliát (Bácskertes, 1838. január 2.[3] - Magyarkanizsa, 1899. május 13.).[4] Garay Emma unokahúga volt Sorok Sándor, Bács-Bodrog vármegyei szolgabírónak, egyben unokatestvére Mihálkovits István, a Zentai Takarékpénztár igazgató elnökének, Zenta város polgármesterének.
Gyermekei közül, Kafga Andor (Magyarkanizsa, 1861. április 21.[5] - Budapest, 1952. október 19.),[6] postamester, a Magyarkanizsai Kaszinó választmányi tagja, az Ókanizsai Műkedvelő Társulat pénztárosa. Felesége, Máhr Ida, az Ókanizsai Keresztény Nőegylet és a helyi Vöröskereszt szervezetének választmányi tagja, a Gyermekliga megbízott kiküldöttje.[7]
Felesége halálát követően újra házasságot között. 1900. július 31-én 71. életévében Magyarkanizsán vette feleségül Schannen János (Bogáros, 1826. szeptember 20. - ) és Szekrényi Auguszta ( - Perjámos, 1884. december 12.)[8] lányát, a nála több mint 30 évvel fiatalabb Schannen Vilma Teréz Máriát, édesanyja révén elsőfokú unokatestvérét.[9]
Életpályája
[szerkesztés].png)
Tanulmányairól csupán annyit tudunk, hogy a Bécsi Műegyetem hallgatója volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 1848. december 31-től tizedesként, 1849. január 1-től hadnagyként, május 1-től a 60. Wasa gyalogezred 2., júniustól a 120. honvédzászlóaljánál főhadnagyként, a bácskai, illetve a IV. hadtestnél szolgált. A szabadságharc utolsó győztes csatájában, 1849. július 14-én a hegyesi csatamezőn megsebesült. A szabadságharcot követően 1854-től Magyarkanizsán postamester, a Magyarkanizsai Takarékpénztár elnöke, 1872-ben választották Magyarkanizsa képviselő-testületének tagjává.[10] A hegyesi csata emlékére 1887. július 17-én obeliszket avattak jelenlétében a Kálváriadombon.[11] Életpályájának elismeréseként, a postamesteri tisztség betöltésének 40. évében Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, Wekerle Sándor pénzügyminiszter felterjesztésére, a minisztertanár jóváhagyásával 1894-ben a Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette.[12]
Családjával aktív részese volt Magyarkanizsa társadalmi életének. Tagja volt az Ókanizsai Műkedvelő Társulatnak, amelynek keretében amatőr színjátszóként tűnt ki.[13] Felesége, Garay Emma vezető tisztséget viselt az Ókanizsai Keresztény Nőegyletben[14] és rendes tagja volt a helyi Vöröskereszt szervezetének is.[15]
Halála
[szerkesztés]1912. november 17-én Magyarkanizsán hunyt el, sírja magyarkanizsai Nagytemetőben található. Emlékét a temető kápolnájának falán emléktábla őrzi.
Származása
[szerkesztés]| Kafga Gyula (Csatád, 1830. – Magyarkanizsa, 1912. november 17.) postamester, a Magyarkanizsai Takarékpénztár elnöke |
Apja: Kafga János Ádám (Csatád, 1809. március 14. – Csatád, 1868. április 24.) csatádi postamester |
Apai nagyapja: Kafga János Ádám (Garabos, 1775. január 6. – Csatád, 1836. július 27.) postamester |
Apai nagyapai dédapja: Kafga János Ádám (1750. körül – Csatád, 1812. február 9.) postamester |
| Apai nagyapai dédanyja: Wagner Erzsébet (1759. körül – Nagyjécsa, 1828. augusztus 20.) | |||
| Apai nagyanyja: Kiss Magdolna (1773. körül – Csatád, 1820. április 21.) |
Apai nagyanyai dédapja: | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: | |||
| Anyja: Schannen Anna Katalin (Bogáros, 1810. március 22. – ) |
Anyai nagyapja: Schannen Miklós (Bogáros, 1789. november 13. – Bogáros, 1841. március 25.) |
Anyai nagyapai dédapja: Schannen János Miklós (Selingen, 1746. október 10. – Bogáros, 1826. december 20.) | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Strometz Borbála (Vianden, 1754. szeptember 4. – Bogáros, 1799. március 29.) | |||
| Anyai nagyanyja: Schütz Anna Mária (Bogáros, 1792. február 7. – Bogáros, 1844. február 16.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Schütz Mátyás (Birkenholz, 1752. március 21. – Bogáros, 1823. december 10.) | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Kirch Katalin (Hilsprich, 1753. április 14. – Bogáros, 1812. november 23.) |
Források
[szerkesztés]- Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. - Kafga Gyula.[1]
- Klamár Zoltán: 1848 a századeleji kanizsai sajtóban. Híradások öreg honvédekről.[2]
- Klamár Zoltán: Térpanelek Magyarkanizsa Nagytemetőjében. 46. o.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kafga Gyula és Garay Emma házassági bejegyzése, Zombor rk. egyházközség házassági anyakönyve, 29/1855.
- ↑ Garay Ferenc gyászjelentése.
- ↑ Garay Emma születési bejegyzése, Kupuszina rk. egyházközség születési anyakönyve, 1838. év.
- ↑ Garay Emma gyászjelentése.
- ↑ Kafga Andor születési bejegyzése, Ókanizsa rk. egyházközség születési anyakönyve, 152/1861.
- ↑ Kafga Andor halotti bejegyzése, Budapest VIII. ker., polgári halotti anyakönyve, 2089/1952.
- ↑ Csoór Gáspár (szerk.): Bácska társadalmi élete ezer arcképpel. Budapest, 1910. 415. o.
- ↑ Szekrényi Auguszta gyászjelentése.
- ↑ Bácskai Hírlap. 1900. IV. évfolyam, 115. szám. 3. o. - Kafga Gyula és Schannen Vilma házassága.
- ↑ Fejős Sándor: Művelődés és kultúra a dualizmus kori Magyarkanizsán (1867–1918). Szeged, 2018. 34. o.
- ↑ Vasárnapi Újság. 1887. XXIV. évfolyam, 32. szám. - A kishegyesi csataemlék. 531-532. o.
- ↑ Kafga Gyula királyi kitüntetésére való felterjesztésének eredeti leirata.[halott link]
- ↑ Fejős Sándor: Művelődés és kultúra a dualizmus kori Magyarkanizsán (1867–1918). Szeged, 2018. 115. o.
- ↑ Fejős Sándor: Művelődés és kultúra a dualizmus kori Magyarkanizsán (1867–1918). Szeged, 2018. 109. o.
- ↑ Csoór Gáspár (szerk.): Bácska társadalmi élete ezer arcképpel. Budapest, 1910. 410. o.
