Ugrás a tartalomhoz

Kacsuk Péter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kacsuk Péter
Született1953
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásainformatikus,
pedagógus
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1976, MSc)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kacsuk Péter (1953 –) informatikus, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tudományos tanácsadója, valamint a SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Archiválva 2010. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Kutatólaboratórium vezetője.

Életpályája

[szerkesztés]

MSc fokozatú villamosmérnöki diplomáját 1976-ban kitüntetéssel, egyetemi doktori címét pedig 1984-ben vette át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémiától 1989-ben kapta meg a műszaki tudományok kandidátusa címet, majd a Bécsi Egyetemen habilitált 1997-ben. Professzori titulusát két évre rá, 1999-ben kapta meg, 2001-ben pedig már a Magyar Tudományos Akadémia doktoraként folytatta kutatásait.[2]

1998-tól a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Párhuzamos és Elosztott Rendszerek tudományos laboratóriumának vezetője.[3] Professzorként dolgozott a Miskolci Egyetemen 1999 és 2006 között,[4] az ELTE-n 2001 és 2011 között, illetve a londoni Westminster Egyetemen 2001 és 2017 között.[5][6] Vendégprofesszorként tanított a Bécsi Egyetemen, a Bécsi Műszaki Egyetemen, a linzi Johannes Kepler Egyetemen és a Klagenfurti Egyetemen. A fentiek mellett vendégkutatóként hosszabb időt töltött a londoni Queen Mary College-ban, a Southamptoni Egyetemen, a müncheni ECRC kutatóközpontban és a japán Kyushu Egyetemen.[7]

Alapító tagja és elnöke volt a Magyar Transputer User Groupnak, a Magyar Grid Kompetencia Központnak és az International Desktop Grid Federation szervezetnek. A Springer által kiadott Journal of Grid Computing tudományos folyóirat alapító főszerkesztője volt 2002 és 2022 között.[2][8]

Az MTA Cloud infrastruktúra létrehozásának kezdeményezője és műszaki vezetője volt,[9] jelenleg a jogutód ELKH Cloud infrastruktúra műszaki vezetője[10] és az ELKH Adat Repozitórium Platform projekt vezetője.[11] Számos európai kutatási és oktatási projektben vett részt különböző szintű vezetőként. Két Tempus projekt műszaki vezetője és 4 FP7 kutatási projekt koordinátora volt.[7] 2 könyv, 2 egyetemi jegyzet és több mint 350 tudományos cikk szerzője vagy társszerzője.[2][5]

Kutatási területei

[szerkesztés]
  • Párhuzamos és elosztott rendszerek
  • Klaszter-számítástechnika
  • Asztali számítóhálózatok
  • Grid-tervezési technológia
  • Magas szintű programfejlesztő eszközök
  • Internet-számítástechnika
  • Cloud-rendszerek
  • Köztesréteg megoldások
  • Rendszerek közötti együttműködés és átjárhatóság
  • Grafikus fejlesztő környezetek
  • Munkafolyamat alapú IT-megoldások
  • Magas szintű felhasználói felületek

Tudományos eredményei

[szerkesztés]

Kacsuk Péter számára kiemelten fontos az oktatás és a nemzetközi tudástranszfer támogatása: mellékállású professzor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Westminsteri Egyetem en. Vendégkutatóként dolgozott már Angliában, Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Japánban és Ausztráliában is. Elnöksége alatt számos sikeres nyári iskola szerveződőtt: ezek közül is kiemelkedő eredmény a 2006-os "Joint EGEE and SEE-GRID Summer School on Grid Application Support" és a 2007-es "CoreGRID Summer School”.

Az Európai Unió számos Grid-konzorciumában részt vett (EDG, GridLab, SEEGRID, EDGeS, CoreGrid, EGEE, ICEAGE, GridCoord, CancerGrid). Ő a koordinátora az EU 7. keretprogramjának részét képező EDGI (European Desktop Grid Federation) / SHIWA Archiválva 2011. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (SHaring Interoperable Workflows for large-scale scientific simulations on Available DCIs) és SCI-BUS (SCientific Gateways Based User Support) projekteknek is. Publikációi között egyetemi jegyzetek, könyvek, s több mint 200 tudományos cikk szerepel számítógépfürtökről, párhuzamos programozási technológiáról, valamint Grid- és Cloud-rendszerekről.

A Springer által kiadott Journal of Grid Computing című folyóirat társ-főszerkesztője.[8]

Tudományos eredményeit a párhuzamos és elosztott programozás különböző területein érte el. Egyetemi doktori disszertációjában a multi-mikroprocesszoros rendszerek dataflow elven történő programozásának elveit rakta le. Kandidátusi disszertációjában különböző típusú szuperszámítógépek logikai programozási lehetőségeire adott új megoldásokat. Az MTA Doktora címért beadott disszertációjában a fentieken túl szuperszámítógépek és sokprocesszoros számítógépfürtök párhuzamos programozásának grafikus keretrendszerét dolgozta ki (GRADE és P-GRADE párhuzamos programozási környezetek). A Grid rendszerek programozása számára workflow alapuló web technológiát dolgozott ki (WS-PGRADE science gateway). Nagy szerepet játszott a BOINC technológia európai és magyarországi megvalósításában (SZTAKI Desktop Grid)[12] és az európai Grid rendszerhez való illesztésében. A cloud rendszerek területén aktívan részt vett a SZTAKI felhő orkesztrációs rendszerének (Occopus) kidolgozásában,[13] ill. a Westminster Egyetemmel közösen fejlesztett alkalmazás szintű felhő orkesztrációs rendszer (MiCADO) kidolgozásában.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • SZTAKI Kálmán Rudolf díja a kiemelkedő tudományos eredményekért, 2021[14]
  • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, 2018[6]
  • MTA SZTAKI AKE-díja a kiemelkedő tudományos és publikációs eredményekért, 2017
  • MTA SZTAKI AKE-díja a kiemelkedő tudományos és publikációs eredményekért, 2009
  • MTA SZTAKI Intézeti díja a Párhuzamos és Elosztott Rendszerek kiemelkedő vezetéséért, 2008
  • MTA SZTAKI Intézeti díja a kiemelkedő tudományos eredményekért, 2001
  • A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Kalmár László-díja a kiemelkedő tudományos eredményekért, 2000
  • MTA SZTAKI Intézeti díja a kiemelkedő tudományos eredményekért, 1999
  • MTA SZTAKI AKE-díja a kiemelkedő tudományos és publikációs eredményekért, 1998
  • MTA SZTAKI Intézeti díja a kiemelkedő tudományos eredményekért, 1998

Válogatott publikációk

[szerkesztés]
  • P. Kacsuk: Execution Models of Prolog for Parallel Computers, MIT Press and Pitman Publishing, p. 275, 1990.
  • D. Sima T. Fountain and P. Kacsuk: Advanced Parallel Computer Architectures, Addison-Wesley, Harlow, p. 750, 1997.
  • P. Kacsuk, G. Dózsa, T. Fadgyas and R. Lovas: The GRED Graphical Editor for the GRADE Parallel Program Development Environment, Journal of Future Generation Computer Systems, Vol. 15, No. 3, pp. 443–452, 1999.
  • P. Kacsuk: Execution Models for a Massively Parallel Prolog Implementation. Part 2. Computers and Artificial Intelligence, Vol. 18, No.2, pp. 113–138, 1999.
  • P.Kacsuk: Systematic Macrostep Debugging of Message Passing Parallel Programs, Journal of Future Generation Computer Systems, Vol. 16, No. 6, pp. 609–624, 2000.
  • P. Kacsuk, G. Dózsa, J. Kovács, R. Lovas, N. Podhorszki, Z. Balaton, G. Gombás: P-GRADE: A Grid Programing Environment. In: Journal of Grid Computing, Vol. 1. No. 2, pp. 171–197. 2003.
  • P. Kacsuk and G. Sipos: Multi-Grid, Multi-User Workflows in the P-GRADE Portal, Journal of Grid Computing, Vol. 3, No. 3-4, Springer, pp. 221–238, 2005.
  • P. Kacsuk, T. Kiss, G. Sipos: Solving the Grid Interoperability Problem by P-GRADE Portal at Workflow Level, Future Generation Computing Systems, Vol. 24, Issue 7, pp. 744.751, 2008.
  • A. Kertesz, P. Kacsuk: Grid Interoperability Solutions in Grid Resource Management, IEEE Systems Journals, Special Issue on Grid Resource Management, Vol. 3, Issue: 1, pp. 131–141, 2009.
  • P. Kacsuk, J. Kovács, Z. Farkas, A. Marosi, G. Gombás, Z. Balaton: SZTAKI Desktop Grid (SZDG): A Flexible and Scalable Desktop Grid System, Journal of Grid Computing, Special Issue: Volunteer Computing and Desktop Grids, Vol. 7, Issue: 4, pp. 439–461, 2009.
  • Z. Farkas and P. Kacsuk: Interoperability of BOINC and EGEE, Future Generation Computing Systems, Volume 26, Issue 8, Pages 1092-1103, October 2010.
  • A. Kertesz, P. Kacsuk: GMBS: A new middleware service for making grids interoperable, Future Generation Computer Systems, Volume: 26 Issue: 4 Pages: 542-553, Apr 2010.
  • Z. Farkas and P. Kacsuk: P-GRADE Portal: a generic workflow system to support user communities, Future Generation Computer Systems journal, Volume: 27, Issue: 5, 2011, pp. 454–465
  • P. Kacsuk: P-GRADE portal family for Grid infrastructures, Concurrency and Computation: Practice and Experience journal, Volume: 23, Issue: 3, 2011, pp. 235–245
  • P. Kacsuk, Z. Farkas, M. Kozlovszky, G. Hermann, A. Balasko, K. Karoczkai, I. Marton: WS-PGRADE/gUSE generic DCI gateway framework for a large variety of user communities, Journal of Grid Computing, Volume: 10 Issue: 4, 2012, pp. 601–630
  • J. Kovács and P. Kacsuk: Occopus: a Multi-Cloud Orchestrator to Deploy and Manage Complex Scientific Infrastructures, Journal of Grid Computing, Volume: 16 Issue: 1, 2018, pp. 19–37
  • T. Kiss, P. Kacsuk, J. Kovacs, B. Rakoczi, A. Hajnal, A. Farkas, G. Gesmier, G. Terstyanszky: MiCADO-Microservice-based Cloud Application-level Dynamic Orchestrator Future Generation Computer Systems, Volume: 94, 2019, pp. 937–946

Médiamegjelenések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. március 6., PIM36190
  2. ↑ a b c Kacsuk Péter - ODT Személyi adatlap (magyar nyelven). doktori.hu. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  3. ↑ Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratórium (magyar nyelven). SZTAKI. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  4. ↑ A Doktori Iskola tagjai — Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola. www.hjphd.iit.uni-miskolc.hu. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  5. ↑ a b Kacsuk Péter. scholar.google.com. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  6. ↑ a b Átadták a Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrend kitüntetéseket (magyar nyelven). MTA.hu, 2018. március 15. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  7. ↑ a b Kacsuk Péter | Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (magyar nyelven). mi.nemzetilabor.hu. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  8. ↑ a b Journal of Grid Computing (angol nyelven). Springer. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  9. ↑ MTA Cloud (magyar nyelven). SZTAKI. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  10. ↑ Az ELKH Cloud projekt és eredményei | ELKH Cloud. science-cloud.hu. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  11. ↑ A projekt bemutatása az ELKH ARP szakmai napon | ELKH Adatrepozitórium Platform (magyar nyelven). science-research-data.hu. [2023. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  12. ↑ Demokratizálja a desktop gridet a SZTAKI (magyar nyelven). HWSW. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  13. ↑ Introduction — Occopus v1.10 documentation (angol nyelven). occopus.readthedocs.io. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  14. ↑ Kálmán Rudolf-díjat kapott Bokor József, Keviczky László és Zarándy Ákos és Kacsuk Péter (magyar nyelven). SZTAKI. (Hozzáférés: 2023. január 19.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kacsuk_Péter&oldid=27592513”