Ugrás a tartalomhoz

Kálium-hidroxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(KOH szócikkből átirányítva)
Kálium-hidroxid
IUPAC-név kálium-hidroxid
Más nevek marókáli
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1310-58-3
EINECS-szám 215-181-3
RTECS szám TT2100000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KOH
Moláris tömeg 56,11 g/mol
Megjelenés higroszkópos, fehér rögök
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 2,04 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont 360-380 °C
Forráspont 1379 °C
Oldhatóság (vízben) 1130 g/l (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin[1]
Veszélyek
EU osztályozás maró hatású (C)
EU Index 019-002-00-8
R mondatok R22, R35
S mondatok (S1/2), S26, S36/37/39, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a kálium vegyületei
Azonos anion hidroxidok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH. Színtelen kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Erős bázis. Vizes oldatát a kereskedelemben, háztartási tisztítószerként, hideg zsíroldó néven forgalmazzák.[2]

Története

[szerkesztés]

Jellemzői

[szerkesztés]

A kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid-tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat, így az üveget is feloldja.

Kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciója kálium-karbonát és víz keletkezése közben.

Előfordulása, előállítása

[szerkesztés]

Előállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, és kiszűrhető az oldatból.

Kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója kálium-hidroxid és kalcium-karbonát keletkezése közben.

Felhasználása

[szerkesztés]

Felhasználják a laboratóriumokban vegyszerként, lúgos akkumulátorokban elektrolitként, valamint káliszappan és más káliumvegyületek előállítására.

  • A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii hydroxidum néven hivatalos.
  • Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat, valamint az annatto (E160b) használata estén is. Élelmiszer-adalékanyagként, E525 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.[3]
  • Az olcsóbb háztartási hipó mellett ez a legfontosabb konyhai tisztítószer. Főleg a konyhai sütők zsírmentesítésére, a megszenesedett ételmaradványok eltávolítására szokták használni.

Élettani tulajdonságok

[szerkesztés]

Az anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve. Maradandó égési sérüléseket okoz!

Óvintézkedések

[szerkesztés]

Nagyon fontos a megfelelő védőeszköz. Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek.

Források

[szerkesztés]
  1. James A. Ibers, Junji Kumamoto, and Robert G. Snyder (1960). „Structure of Potassium Hydroxide: An X-Ray and Infrared Study”. J. Chem. Phys. 33 (4), 1164-1170. o. DOI:10.1063/1.1731351. 
  2. A hideg zsíroldó alapvetően kálium-hidroxid vizes oldata, de a gyártók, kisebb arányban, adalékanyagokat is tehetnek a termékbe, például, 2-aminoetanolt és 2-butoxietanolt.
  3. Food-Info.net : E-numbers : E525 : Potassium hydroxide