Kőszeghy Elemér
| Kőszeghy Elemér | |
| Született | Winkler Elemér 1882. január 3. Rózsahegy |
| Elhunyt | 1954. szeptember 1. (72 évesen) Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
| Az Iparművészeti Múzeum igazgatója | |
| Hivatali idő 1939 – 1945 | |
| Előd | Höllrigl József |
| Utód | Mihalik Sándor |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kőszeghy Elemér (születése neve: Winkler) (Rózsahegy, 1882. január 3. – Budapest, 1954. szeptember 1.)[2] művészettörténész, festő, restaurátor.
Nálunk, zipsereknél, ugyanis két szörnyű járvány dul: a tulságba vitt alaposság mániája és a túlhajtott szorgalom furorja. Ez utóbbit szerencsésen elkerültem eddig – pedig ragadós nyavalya![3]
Életútja
[szerkesztés]Winkler Manó és Wieland Elza fia. Jogi tanulmányokat végzett Bécsben, majd Budapesten. A Mintarajziskolában tanult. Pályafutását a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, majd Törökországban járt.
1914–1919 között a kassai múzeum igazgatója, 1923-tól 12 évig a lőcsei múzeum igazgatója volt. Értékes műtörténeti tanulmányokat közölt a Szepesi Híradóban, melynek egy ideig a főszerkesztője is volt. Ekkor fedezte fel a szepesdaróci templom régi falfestményeit, melyeket szakszerűen restaurált. 1939-ben a Magyar Történeti Múzeum Iparművészeti Tárának igazgatója lett.
1946-ban vonult nyugalomba. A magyar ötvösséggel kapcsolatos kutatómunkája alapvető jelentőségű.
Magánélete
[szerkesztés]Második házastársa Breuer Edit (1888–1972) volt, akit 1916. október 23-án Lőcsén vett nőül.
Művei
[szerkesztés]- Der älteste Thurzó-Grabstein. Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips, 16, 1934
- Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Merkzeichen der Goldschmiede Ungarns vom Mittelalter bis 1867. [Kétnyelvű (magyar-német) kiadás.] Budapest, 1936
- A Szepesség újabbkori festői és szobrászai. Budapest, 1937
- Kassa műemlékei. Budapest, 1939
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1308/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 8/292, 10 (1929. december 22.)
Források
[szerkesztés]- Kőszeghy Elemér, Winkler. Szlovákiai Magyar Adatbank. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3
- Kőszeghy Elemér: Elindulásom a művészi pályán (2007) Széphalom 17., Online elérés
