Ugrás a tartalomhoz

Kőszegfalvi György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőszegfalvi György
Született1932. április 20. (92 éves)
Újpest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1992–2002)
Iskoláibudapesti Fasori Evangélikus Gimnázium (1942–1950)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Kőszegfalvi György (Újpest, 1932. április 20. –) magyar Pro Régió-díjas építészmérnök, várostervező mérnök, regionális tervező, tudományos kutató, egyetemi tanár. A műszaki tudományok kandidátusa (1966), a műszaki tudományok doktora (1976).

Életpályája

[szerkesztés]

1935-től Rákospalotán élt a MÁV lakótelepen. Rákospalotán végezte el az elemi iskola négy osztályát is. 1942–1950 között a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult. Ukrajnában, a Kijevi Műszaki Egyetemen városrendezést, várostervezést tanult; 1955-ben diplomázott vörösdiplomával. 1955–1960 között a VÁTI-nál településrendezési terveken dolgozott (Pusztaszabolcs, Sátoraljaújhely, Ózd, Kecskemét, Nagybátony, Dunaújváros és Heves). 1960–1963 között részt vett a VÁTI regionális tervezési műhelyének megszervezésében. 1963–1966 között a minisztérium a szocialista országok berlini irodájába küldte, ahol városrendezés, regionális tervezés, településtudományi kutatások koordinálása volt a feladata. 1966–1969 között a VÁTI irodavezetője volt. 1969–1972 között az ÉGSZI munkatársa volt. 1970–1985 között a Magyar Tudományos Akadémia Településtudományi Bizottságának titkára, 1985–1991 között, valamint 1993–1996 között elnöke volt. 1972-től ismét a VÁTI-nál dolgozott. 1975–1992 között a VÁTI tudományos igazgató-helyettese volt. 1992-ben nyugdííjba vonult. 1992–2002 között a Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi tanára volt. 1995-ben habilitált.

Munkái

[szerkesztés]

Regionális tervek

[szerkesztés]
  • A magyar-csehszlovák határterület középső szakaszának magyar része (regionális tanulmány, 1961)
  • Magyarország településhálózati alapterve (Bihaly Tamással, és Jókúti Ferenccel, 1961)
  • Közép-Tiszavidék regionális tervtanulmánya (Várkonyi Miklóssal, 1967)
  • Dráva-mente regionális tervtanulmánya (Zala Györggyel és Thuránszky Attilával, 1968)
  • Magyar-Osztrák határmenti regionális tervtanulmány (1968)
  • Országos Területrendezési Terv. A társadalmi, gazdasági szerkezet átalakulása közép fokú körzetenként (1977)
  • Megyei településhálózatfejlesztési tervek felülvizsgálata (1978)
  • Az országos településhálózatfejlesztési koncepció felülvizsgálata (1978)

Kutatási, metodikai munkák

[szerkesztés]
  • Mezőgazdasági települések – falvak – tervezése (1963)
  • A hosszú távú városfejlesztési koncepció és a közép távú városfejlesztési terv metodikája (1972)
  • Az agglomerációk és agglomerálódó térségek területrendezési tervének tartalmi követelményei (Zala Györggyel, 1977)
  • A magyarországi településrendszer strukturális változása (1981-1982)
  • Az infrastruktúra fejlesztés új elvei, követelményei a területrendezésben (1987-1988)
  • Az állam, a megyei és helyi tanácsok, a lakosság és az üzemek-vállalatok felelősség és szerepvállalásának lehetőségei és feltételei a települési infrastruktúra fejlesztésében, a közöttük kialakítandó munkamegosztás alapjai (1989-1990)
  • A települések fejlődésének törvényszerűségei (Valér Évával, 1990)
  • Városaink infrastrukturális ellátottsági viszonyai (1991)
  • Javaslat a településügy törvényi szabályozásának szakmai koncepciójára (1995)

Könyvei

[szerkesztés]
  • Városfejlesztés Magyarországon (Koródi Józseffel, 1971)
  • Településfejlesztés és infrastruktúra (1976)
  • A korszerű ipartelepítés alapjai (1978)
  • Területfejlesztés (egyetemi tankönyv, 1978)
  • Regionális tervezés (1982)
  • Településfejlesztés, településpolitika (1985)
  • Városok és falvak infrastruktúrája (Sikos T. Tamással, 1991)
  • Hazánk középvárosai (egyetemi tankönyv, 1997)
  • Településfejlesztés (Loydl Tamással, 1999, 2001)
  • Magyarország településrendszere (2004)
  • A területfejlesztés története Magyarországon 1945-1990 között (2008)

Publikációi

[szerkesztés]
  • Közös és eltérő vonások a szocialista és tőkés országok városépítési gyakorlatában (Településtudományi közlemények, 1963)
  • A területi jellegű gazdasági ösztönzők alkalmazásának tapasztalatai és továbbfejlesztésének lehetőségei (Településtudományi közlemények, 1971)
  • A hosszú távú környezetvédelem-környezetalakítás koncepciójának főbb vonásai (Településtudományi közlemények, 1975)
  • A regionális tervezés fejlesztésének néhány kérdése (Településtudományi közlemények, 1977)
  • A magyarországi településrendszer strukturális átalakulásának sajátosságai (Településtudományi közlemények, 1980)
  • A magyarországi települési rendszer helyzete, fejlődésének sajátosságai, fejlesztésének feladatai (Demográfia, 1981)
  • Történeti áttekintés településviszonyaink tudatos alakításáról (Településtudományi közlemények, 1985)
  • Településfejlesztés és műszaki haladás (A falu, 1987)
  • A településfejlődés törvényszerűségei (Tér és társadalom, 1988)
  • Új tendenciák a falu – város kapcsolatában (A falu, 1988)
  • A szellemi infrastruktúra (Településtudományi közlemények, 1988)
  • A települések infrastruktúra-fejlesztésének új feltételei és feladatai (Tér és társadalom, 1989)
  • Ember és környezete közötti feltételek változásából fakadó konfliktusok (Településtudományi közlemények, 1989)
  • A településfejlődés új feltételei (Tér és társadalom, 1994)
  • Településrendszerünk fejlődésének tendenciái (Tér és társadalom, 1997)
  • A magyarországi településrendszer strukturális változásainak sajátos vonásai (Területi statisztika, 2020)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Tóth József-Trócsányi András: Ki kicsoda a magyar geográfiában? Pécs, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, 2001.
  • Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6  
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerkesztő: Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.