Kőfaragó-Gyelnik Vilmos
Kőfaragó-Gyelnik Vilmos | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1906. március 30. Budapest |
Elhunyt | 1945. március 15. (38 évesen) Amstetten |
Ismeretes mint |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Kőfaragó Gyelnik Vilmos (Budapest, 1906. március 30.-Ausztria, Amstetten, 1945. március 15.) botanikus, lichenológus.
Életrajza
[szerkesztés]1924-ben budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem szerzett oklevelet, ahol a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetben Tuzson János tanítványa volt, ki később a zuzmók egyik hazai szakértőjévé vált.
Különböző európai herbáriumokat látogatott, így a bécsi, berlini, stockholmi, helsinki és Uppsala egyetemek herbáriumát is. 1928-ban, 8 hónapig Kairóban is dolgozott.
1929-ben a Budapesti Egyetem doktori címmel díjazta Adatok Magyarország zuzmó vegetációjához. II. című munkáját, 1930-tól a Budapesti Egyetemen, 1934-től a Debreceni Egyetemen tanított.
1940-ben Kőfaragó-Gyelnik Vilmos Borbásia Nova 1–25 néven új folyóiratot hozott létre, melynek egyúttal főszerkesztője is lett.
Az amstetteni vasútállomás bombázása során hunyt el, 39 évesen, 1945. március 15-én.
Munkássága
[szerkesztés]Dyelnik mintegy 100 tudományos művet tett közzé Magyarország, Argentína, Japán és Oregon zuzmók leírására.
Gombák, Dyelnikről elnevezve
[szerkesztés]- Nephromium tropicum var. gyelnikii Räsänen, 1944
- Opisteria homanii var. gyelnikii Räsänen, 1937
- Parmelia gyelnikii CWDodge, 1959 (" gyelniki ")
- Polyblastia gyelnikiana Servít, 1946
- Thelidium gyelnikii Servít, 1946
- Verrucaria gyelnikii Servít, 1939
- Verrucaria parmigera var. gyelnikiana Servít, 1939
Források
[szerkesztés]- Magyarország a XX. században: [1], [2]
- Verseghy Klára: Die Lichenologen Ungarns. Feddes Repertorium, 1963.