Köztársaság (könyv)
Köztársaság | |
Szerző | Szálinger Balázs |
Eredeti cím | Köztársaság |
Nyelv | magyar |
Műfaj | |
Díjak |
|
Kiadás | |
Kiadó | Magvető Könyvkiadó, Budapest |
Kiadás dátuma | 2012. |
Oldalak száma | 360 oldal |
ISBN | 9631430226 |
A Köztársaság (alcíme líra, dráma, epika) Szálinger Balázs 2012-ben kiadott, három műfajú, négy különálló részből álló kötete, ami a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A könyv részenként más-más műnemben íródott: első része lírai, egy kötetnyi vers, amit egy Krisztus előtt 75-ben játszódó dráma, a Köztársaság követ, végül pedig egy elbeszélő költemény, a Háború következik, amely a harmadik világháborúban játszódik. Bár a kötet címe is meghatározóan utal arra, hogy a könyv tematikájában a közéletiséggel foglalkozik, de ugyanilyen erejű, erős benne az érzelmi, szerelmi vonal.
A könyv borítóján Szilágyi Lenke fotója látható. A kötet címét és témáját már 2009-ben kitalálta.[1] A mű elkészülésének az Örkény István drámaírói ösztöndíj szabott határidőt.[2] Később úgy nyilatkozott a könyvről: „A két időpont között, hogy kitaláltam a dráma címét, majd 2012 könyvhetére megjelent a kötet, olyan változások történtek az aktuális közéletben, hogy a cím hirtelen egészen mást kezdett jelenteni. De gondoltam, maradjon így, gyávaság lenne kihátrálni. …ma már elhagynék néhány oldalt belőle, ahogy a versekből is kiszórnék egyet-kettőt.”
Líra
[szerkesztés]A könyvben két lírai ciklus található. A kötet versei három év alatt gyűltek össze. Nem egy meghatározott téma köré írta, mégis egy egységet alkotnak a kötet teljes tematikájával. Szólnak szerelemről, popkultúráról, háborúról, magyar sorsról, köz- és magánéletről, családról, vallásról, identitásról, diktatúráról és korrupcióról, ahogy akad közöttük vélt vagy valós példaképekhez címzett hommage-ok is.
A Köztársaság című dráma
[szerkesztés]2010 elején, amikor Szálinger Balázs anyaggyűjtés céljából Kolozsváron töltött közel egy évet (majd később is rövidebb időtartamokat), már megvolt a dráma alapötlete, címe, témája. Rengeteg Julius Caesarral kapcsolatos könyvet vitt magával, ezekre alapozta művét, melyet azonban Pesten írt. Elsőként ez készült el a könyvből.
A dráma Gaius, azaz Julius Caesar egy ifjú kori, Suetonius római életrajzíró által lejegyzett kalandjáról szól, mikor is kalózok fogságában töltött néhány napot. Kr.e. 75-ben Caesar retorikai tanulmányok folytatása céljából Rodoszra utazott, útközben azonban a Földközi-tengeren Pharmakusza szigeténél (a valóságban a Dodekanészosz-szigetcsoporthoz tartozó Pharmakoszon[3]) elrabolták...
Először még a megjelenés évében, 2012-ben Pécsett a POSZT OFF-programján, a Színházi Dramaturgok Céhe által szervezett nyílt fórumon, egy felolvasó-színházi előadás készült belőle, amelyet Faragó Zsuzsa dramaturg közreműködésével Laboda Kornél rendezésében hallhatott a közönség.[4][5] Ebben olyan színészek szerepeltek, akik a korábbi darabjaiban is feltűntek: Gazsó György, Pálos Hanna és Chován Gábor. Nem sokkal később, 2013-ban két ősbemutató is volt belőle: Romániában a Tomcsa Sándor Színház, Magyarországon pedig a Hevesi Sándor Színház előadásában. 2016-ban a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison is bemutatásra került Horváth Illés rendezésében alkalmi társulattal, melyért a 2016–2017-es évad legkiválóbb művészeti teljesítményeként megkapta a Mátyás Irén-emlékdíjat.[6]
2012. szeptember 21-én a Színházi Dramaturgok Céhe az évad legjobb magyar drámájának választotta.
A Háború című elbeszélő költemény
[szerkesztés]A kötet utolsó része egy utópisztikus szerelmi verses elbeszélés a 21. század Budapestjén, melyben a látszólagosan átlagos hétköznapokból egyszerre robban ki a III. világháború és érkezik visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás.
A kötet elismerései
[szerkesztés]- Artisjus irodalmi díj (2013)[7][8]
- Szépíró-díj (2013)[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Nincs kollektív nemzeti öntudatunk” Archiválva 2016. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - beszélgetés Szálinger Balázzsal, VS.hu - 2014. március 23.
- ↑ Balajthy Ágnes: Nem könyvtárban, nem önképzőkörben – beszélgetése Szálinger Balázzsal (31-35. oldal) Szkholion a DE-BTK HÖK művészeti és szakfolyóirata 2012/2 Archiválva 2016. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, szkholion.unideb.hu HU ISSN 1787-0224 (Online) - 2012.
- ↑ Ladányi László: Kalózvilág az ókorban – Caesar elrablása, ng.hu - 2010. október 25.
- ↑ Szálinger Balázs könyve a POSZT-on, pecsma.hu - 2012. június 8.
- ↑ XII. POSZT - 2012, 3. nap, Fesztiválnapló, Criticai Lapok - 2012.
- ↑ Mátyás Irén Emlékdíj - Elsőként Horváth Illést ismerik el Archiválva 2017. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Színház.org - 2017. június 23.
- ↑ Csider István Zoltán: A díj, amely mögül kivették a pénzt, nol.hu - 2013. április 19.
- ↑ Margócsy István: Szálinger Balázs Artisjus-díj laudáció, artisjus.hu - 2013.
- ↑ Szépíró Díj, szepiroktarsasaga.hu (hozzáférés: 2016. július 1.)
Források
[szerkesztés]- Benkő Krisztián: „Demokrácia nevű égitest” (kritika, 72-76. oldal), Szépirodalmi figyelő 6. szám, szepirodalmifigyelo.hu – 2012.
- Részletek Szálinger Balázs Köztársaság című kötetéből, irodalmijelen.hu – 2012. június 4.
- Szálinger Balázs: Köztársaság, litera.hu – 2012. június 23.
- Szekeres Dóra: Szálinger Balázs: A vershez nem kell szorgalom, litera.hu – 2012. szeptember 27.
- Balla Ferenc: Triptichon krisztusi korban (olvasónapló Szálinger Balázs Köztársaságáról), barkaonline.hu – 2012. október 31.
- Varga Melinda: „A lírának a legnagyobb felvonulási területe a színház”, interjú Szálinger Balázzsal, irodalmijelen.hu – 2012. július 2.
- Pallós Tamás: A krisztusi koron innen és túl, Új Ember Hetilap – 2013. november
További információk
[szerkesztés]- Szöllősi Mátyás: Közök, társak, viszonyok – Szálinger Balázs: KÖZTÁRSASÁG, kultura.hu – 2012. július 7.
- Kulcsár Péter és Farkas Éva: Vers napról napra: Szálinger Balázs (Verseit ő maga és Lukács Sándor mondja el), Kossuth rádió, mediaklikk.hu – 2015. január 12.
- Szálinger Balázs: KÖZTÁRSASÁG dráma Magyarországi ősbemutató 2013., hevesisandorszinhaz.hu (hozzáférés: 2016. június 30.)
- Szálinger Balázs: Köztársaság – bemutató február 21-én, Tomcsa Sándor Színház, szinhaz.ro – 2013. (hozzáférés: 2016. június 30.)