Központi pályaudvar (Nagyvárad)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Központi pályaudvar | |
Ország | Románia |
Hely | Nagyvárad |
UIC állomáskód | 5342401 |
Megnyitás | 1870 |
Építész(ek) | Rimanóczy Kálmán, id. |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Tulajdonos | Románia |
Üzemeltető | Compania Națională de Căi Ferate CFR |
Tszf. magasság | 142 m |
Egyéb jellemzők | |
Része ennek | Románia vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | UTC+02:00 |
Vasútvonalak | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 04′ 12″, k. h. 21° 56′ 09″47.070023°N 21.935712°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 12″, k. h. 21° 56′ 09″47.070023°N 21.935712°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Központi pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyvárad-Központi pályaudvar (románul: Gara Oradea) egy romániai, Bihar megyei vasútállomás Nagyváradon, melyet Románia állami vasúttársasága üzemeltet.
Története
[szerkesztés]A nagyváradi pályaudvar alapkövét 1857. május 27-én tették le, I. Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné jelenlétében. Az első vonat Püspökladány irányából futott be 1858. április 22-én. A vasútállomás helyének kiválasztása nem volt a legszerencsésebb: a közeli dombok miatt problémás volt később bővíteni, ugyanakkor korlátozta a város terjeszkedését is észak felé. Az előbbi hiányosságot később a velencei teherpályaudvarral próbálták megoldani, a századforduló után pedig a város kezdett kiterjedni a síneken túlra.
Még a vasútvonal tervezésekor készült egy olyan változat, amely szerint az dél felől érintette volna a várost. Akkor vasúti hidat kellett volna építeni a Körösön, és az akkori mérték szerint az állomás igen távol esett volna a városközponttól. Végül mégis kellett vasúti hidakat építeni úgy a nyugati mint a keleti vasút számára, de a Nagyállomás (az őssi és a velencei állomások létesítése után így nevezték) megmaradt. A Körösön 1884 októberének végére építettek új vashidat az őssi állomás felé vezető déli vonal részére, míg a következő év augusztusában a Velence felé vezető keleti vasútvonalnak a Körös-hídját cserélték fémszerkezetűre.
A korabeli indóház Kereki Nagy Sándor leírása szerint "igen csinos" épület volt, amelyet a fedett peronnal együtt zöld folyondár futott be. Az épület sok neoromán stílusjeggyel díszített romantikus épület lett. Mint várható volt, az állomás már 1872-ben szűknek bizonyult. „A nagyváradi vasúti pályaudvar megnagyobbítására tettek kísérleteket de kénytelen belátni, hogy az a forgalom akkori igényeihez képest nem volt sem eléggé tágas, és megfelelő raktárakkal sem rendelkezett. Az év februárjában másodosztályú várótermet lényegesen megnagyobbították és április végére elkészültek a többi belső felújítások is. Az állomás homlokzatát akkor a Habsburg kétfejű sas díszítette amit később eltávolítottak.
A századfordulóra az egyre jobban fejlődő vasúti közlekedés kinőtte a közel 50 éves épületet. 1900 tavaszán az épület két végéhez egy-egy újabb szakaszt toldottak, a következő évben pedig átalakították a régi szárnyat is. Az átalakítást 1902 októberére fejezték be id. Rimanóczy Kálmán és Rendes Vilmos építészek irányításával. Ezt követte a sínpárok számának a növelése, majd az új fűtőház megépítése Incze Lajos és Társa terve alapján. 1903 nyarára elkészült a pályaudvar mellett a gyalogosoknak szánt felüljáró híd, amelyet a váradiak csak repülőhídként emlegettek s amelyet 2015-ben lebontottak, helyette gyalogos aluljáró létesült a Budapest tér (ma Piața București) és a Hegyesi Márton (ma Ecaterina Teodoroiu) utca között.
Az állomás építésétől eltelt több mint egy évszázad alatt ez mégiscsak állta az egyre növekvő forgalmat. A vasútállomás terjedelmében ugyanakkora maradt, csak az előtte lévő térre néző főhomlokzata egyszerűsödött. Eltűntek róla a díszítő szegmensíves ablakok háromszögű szemöldökei, a mérművek, és részben a vakíves párkány is. Egy ”korszerűsítés” során, 1991-ben felszámolták a peron díszes öntöttvas oszlopokon nyugvó, fémvázas előtetőjét is. Helyébe ugyanazt a célt szolgáló egyszerű, stílustalan építmény került. Magát az állomás épületét a 21. század első évtizedének végén teljesen felújították.
Vasútvonalak
[szerkesztés]Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:
- Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal
- Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal
- Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal
- Arad–Nagyvárad-vasútvonal
- Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal
Kapcsolódó állomások
[szerkesztés]A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:
- Biharpüspöki vasútállomás
- Keleti pályaudvar (Velence)
- Nyugati pályaudvar (Őssi)
Forgalom
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Központi pályaudvar (Nagyvárad) – vasutallomasok.hu
- A nagyváradi vasúti közlekedés kezdetei
Források
[szerkesztés]