Ugrás a tartalomhoz

Közmondás

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A közmondások és szólások gyűjtésével Wikidézet című társoldalunk foglalkozik.
Pieter Bruegel: Flamand közmondások c. festménye, 1559

A közmondás (lat.: proverbium) rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki. Tömör, emlékezetes kifejezés, amely fontos tapasztalati tényt, sokak szerint megélt igazságot hordoz.

Az egyik fontos magyar szakkönyv szerkesztőjének megfogalmazásában:

„A közmondás rövid és velős, könnyen érthető mondás, mely közönségesen a mindennapi élet valamely tapasztalati vagy gyakorlati szabályát, erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz, mely a nép ajkáról szállván el, az irodalomban is megtartja népies formáját. Más szóval: a közmondások oly szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak, s így szájról szájra élnek és közkeletnek örvendenek. Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszűrődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetetlen igazságnak bizonyultak be.” (Részlet Sirisaka Andor: a Magyar közmondások könyve elé írt tanulmányából)

A közmondásoknak a nem írásbeliséggel és nem az intézményes tudományokkal dominált kultúrákban volt nagy jelentőségük, gyakori beszédfordulatként mindennapos volt a használatuk. Sajnos a tudományos összegyűjtésük sem segített a megőrzésükben és használatban tartásukban, mivel a gyűjtemények legtöbbször vagy a közmondás kezdőszava vagy a bennük előforduló szavak betűrendje szerint vannak összeállítva, és nem úgy, ahogy az ember megjegyzi vagy megtanulja őket, a használati kontextus vagy a használatra kínálkozó megfelelő alkalom szerint csoportosítva.

A közmondások fennmaradását az segítette elő, hogy viszonylag függetlenek a kontextustól, azaz igen sokféle helyzetben kerülhetnek elő, sokféle alkalom hívhatja őket életre. Mára inkább stiláris színező szerepüknek, mintsem gondolati tartalmuknak van jelentősége, mivel a tudományoknak kialakult saját lingója, amely a hétköznapi életet leíró szókincset, így a közmondások nyelvét is kiszorította. Ezért a számos újonnan megjelentetett közmondásgyűjtemény mégsem tud eleven erővel hatni, továbbá a közmondások túlzott, gyakori használata modorosságnak és provincializmusnak számít.

Alfajai a maxima (bölcseség, aforizma), a parabola (tanmese), és a hasonlat. Az így használt pl. héber mashal szónak széles körű a jelentése „az olyan mint”, a „parabola” szótőből ered.

Különbség a szólásoktól

[szerkesztés]

Bár nagyon gyakran együtt emlegetjük a két fogalmat ("szólások, közmondások"), nem ugyanazt jelentik. Míg a közmondás egy bölcsességet, gondolatot fogalmaz meg furmányos módon, addig a szólások nem hordoznak tanító tartalmat magukban, egyszerűen valakiről vagy valamiről állítanak valamit, általában nem szó szerint megfogalmazva.

Példák

[szerkesztés]
  • A sok játék, a sok bál, bezzeg nem sokban áll.
  • Ha az okos nem érti a játékot, nézi.
  • Kicsi a fej, de sok az ész.
  • Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás illik.
  • Az okos haj elhagyja a buta fejet.
  • Ne játsszál szolgáddal, mert társul fogad!
  • Ahány ház, annyi szokás.
  • Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.
  • Mindenki a maga háza előtt seperjen.
  • Hiába a szemüveg, ha nincs mögötte látás.
  • Puhák a párnák, de nehezek az ágyak.
  • Édes magam, ne hagyd magad.
  • Madarat lehet vele fogatni.

Irodalom

[szerkesztés]

Szakkönyvek

[szerkesztés]

Folyóiratcikkek

[szerkesztés]

Erdélyi örmény közmondás 1891; Ethnographia, 373. o. (folyóiratcikk)

  • Létay Miklós: Néhány közmondás eredete. 1971; Ethnographia 82. p. 84-85. o. (folyóiratcikk)
  • Somssich Sándor: Egy közmondás keletkezése 1902; Magyar Nyelvőr (folyóiratcikk)
  • Paczolay Gyula: Az első feljegyzett magyar és lengyel közmondás (Addig/Akkor hántsd a hársat/hársfát, amíg/amikor hámlik - Kiedy sie lyka dra, wtenczas/wtedy je drzyj)2000; 2/1 1-4 Ethnica, (folyóiratcikk)
  • Paczolay Gyula: Schlandt Henrik brassói közmondás lexikonjainak helye a magyar szóláskutatás történetében 1979; Ethnographia; 90 395-406. o. (folyóiratcikk)
  • Szemerkényi Ágnes: Közmondás és szólás (proverbium) 1988; Népköltészet, 213-237. o.
  • Tolnai Vilmos: A közmondás néplélektani tekintetben 1921; Társadalomtudomány 1:2, 219-229. o. (folyóiratcikk)
  • Tóthné Litovkina Anna: Milyen és mennyi közmondás él a magyar köztudatban? (1993) - Régi és új peregrináció (gyűjteménykötet), 1.,3. kötet: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon: A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások, Szeged 1991; 1452-1466. o.
  • Ujváry Zoltán: Mutatvány egy gömöri földműves közmondás és szólás készletéből (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1980, 18. 100-107. o.)

Magyar szólás és közmondásgyűjtemények

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közmondás&oldid=27093865”