Közönséges tengericsillag

Közönséges tengericsillag
Közönséges tengericsillag Belgium vizeiből
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata) Altörzs: Asterozoa Osztály: Tengericsillagok (Asteroidea) Öregrend: Forcipulatacea Rend: Forcipulatida Család: Asteriidae Nem: Asterias Linnaeus, 1758 Faj: A. rubens
Tudományos név
Asterias rubens Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák Asteracanthion distichum Brandt, 1851 Asteracanthion rubens Müller & Troschel, 1842 Asteracanthion violaceus Müller & Troschel, 1842 Asterias attenuata Bell, 1891 Asterias clathrata Pennant, 1777 Asterias disticha Sladen, 1889 Asterias fabricii Perrier, 1875 Asterias gigantea Bell, 1891 Asterias glacialis Pennant, 1777 Asterias holsatica Retzius, 1805 Asterias minuta Linnaeus, 1761 Asterias murrayi Bell, 1891 Asterias pallida Perrier, 1875 Asterias rubens violacea O.F. Müller, 1776 Asterias spinosa Say, 1825 Asterias stimpsoni Verrill, 1866 Asterias violacea O.F. Mueller, 1788 Asterias vulgaris Verrill, 1866 Stellonia rubens Nardo, 1834 Uraster rubens Forbes, 1841 Uraster violaceus Forbes, 1841
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges tengericsillag témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tengericsillag témájú médiaállományokat és Közönséges tengericsillag témájú kategóriát.

A közönséges tengericsillag (Asterias rubens) a tengericsillagok (Asteroidea) osztályának Forcipulatida rendjébe, ezen belül az Asteriidae családjába tartozó faj.

Az Asterias tengericsillagnem típusfaja.

Előfordulása

A közönséges tengericsillag Észak- és Nyugat-Európa és Északnyugat-Afrika összes tengerpartján előfordul, a parti sávtól egészen a 200 méteres mélységig. Észak-Amerika keleti partjain is előfordul, délen egészen Floridáig.

Megjelenése

Testfelépítése

A közönséges tengericsillag átmérőjének hossza 45 centiméterig terjed, míg karhossza 20 centiméterig. A közönséges tengericsillag öt karú tengericsillag. Színe vörösbarna, sárgás, szürkésfehér, barnás, ibolyás vagy zöldes. Az állat felső oldalát tüskék borítják. A szemölcsszerű tüskéken kívül kis ollócskák (pedicelláriák) is találhatók rajta, amelyek testápolásra szolgálnak. A tapadólábak csőszerű lábak a karok alsó oldalán, végükön szívókoronggal; ezek helyváltoztatásra, valamint a zsákmány felnyitására szolgálnak, és oxigént vesznek fel. Az izmos szívó-tapadó lábak folyadékkal töltöttek és hidraulikus szivattyúként működnek: megnyúlnak vagy visszahúzódnak a változó nyomás alatt álló folyadék hatására. Az ambulakrális lábacskák 4 sorban helyezkednek el. A külső réteg igen mozgékony; mindenekelőtt izomrostokból és megszilárdult támasztószövetből áll. A tengericsillagok váltivarúak, de nem lehet megkülönböztetni a különböző nemeket. Az ivarszervek mindegyik karon megtalálhatók; spermiumot vagy petét löknek ki.

Életmódja

A közönséges tengericsillag a csöves karjaival kúszik a tenger fenekén. Az állat sziklákon és köves-homokos aljzaton él. Tápláléka túlnyomórészt kagylók, de csigák, tengerisünök és rákok is. A fiatal példányok tengerimakkokkal táplálkoznak. A táplálék a szájnyíláson át a gyomorba kerül, a karokban lévő szervek termelik az emésztőnedveket és tárolják a tápanyagokat. Az emészthetetlen anyagok a végbélnyíláson át távoznak. A kifejlett állat naponta elfogyasztja testtömege háromszorosát, a fiatal állat akár tízszeresét is.

A Pseudanthessius dubius Sars G.O., 1918 és a Scottomyzon gibberum (T. & A. Scott, 1894) nevű evezőlábú rákok élősködnek ezen a tengericsillagfajon.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A szaporodási időszak tavasszal van. A tengericsillag mintegy 2,5 millió petét bocsát ki alkalmanként. A lárvaállapot körülbelül 2 hónapig tart.

Rokon faj

Az Asterias amurensist Lutken, 1871 korábban a közönséges tengericsillag egyik változatának vélték, de manapság önálló fajként van számon tartva.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Asterias rubens Linnaeus, 1758 WoRMS
• Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio decima, reformata. Laurentius Salvius: Holmiae. ii, 824 pp., available online at http://gdz.sub.uni-goettingen.de/no_cache/dms/load/toc/?IDDOC=265100 Archiválva 2017. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben