Közönséges delfin

Közönséges delfin
	Vízből kiugró delfin
	A faj mérete az emberhez viszonyítva
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Fogascetek (Odontoceti);
Csoport:	Delphinida;
Öregcsalád:	Delphinoidea;
Család:	Delfinfélék (Delphinidae);
Alcsalád:	Delphininae;
Nem:	Delphinus; Linnaeus, 1758
Faj:	D. delphis;
Tudományos név
	Delphinus delphis; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	a faj szinonimái: Delphinus albimanus Peale, 1848; Delphinus algeriensis Loche, 1860; Delphinus delphus Linnaeus, 1758; Delphinus forsteri Gray, 1846; Delphinus fulvifasciatus Wagner, 1846; Delphinus fulvofasciatus True, 1889; Delphinus janira Gray, 1846; Delphinus loriger Wiegmann, 1846; Delphinus marginatus Lafont, 1868; Delphinus novaezealandiae Gray, 1850; Delphinus novaezeelandiae Wagner, 1846; Delphinus novaezelandiae Quoy & Gaimard, 1830; Delphinus vulgaris Lacépède, 1804; Delphinus zelandae Gray, 1853; a Delphinus delphis delphis szinonimái: Delphinus delphis fulvofasciatus Wagner, 1846; Delphinus delphis janira Gray, 1846; Delphinus delphis pomeegra Owen, 1866; Delphinus delphis vulgaris Lacépède, 1804;
Elterjedés
	Elterjedési területe (kékkel)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges delfin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges delfin témájú médiaállományokat és Közönséges delfin témájú kategóriát.

A közönséges delfin (Delphinus delphis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A közönséges delfin a Föld összes trópusi és mérsékelt övi tengerében elterjedt. Nagy számban fordul elő a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben. A Balti-tengerben ellenben alig látni, bár a brakkvizet is bírja. Az európai partoknál délről északra csökken a gyakorisága, de a Golf-áramlat révén alkalmilag Skandinávia északi részéig is eljut.

Nem él helyhez kötött életet, hanem fő táplálékforrását, a halrajokat követi. A táplálékkínálatnak megfelelően a közönséges delfin többnyire csak a part menti vizekben él.

Alfajai

Delphinus delphis delphis Linnaeus, 1758
Delphinus delphis ponticus Barabash, 1935

Megjelenése

Az állat hossza 1,7-2,4 méter, testtömege 80-120 kilogramm. Ennek a delfinfajnak 80-100 foga van. A fogak kúp alakúak. Arcorra keskeny. A kidomborodó homlokból előreugrik az arcorr; a felső állkapocs oldalról keskenyebbnek látszik, mint az alsó. Háti része szürke, hasi része fehér. Púpjai nincsenek, hátának szinte pontosan a közepén emelkedik a lekerekített, háromszög alakú hátuszony, melynek a csúcsa enyhén hátra hajlik. A szem alól világos és szürke csíkok indulnak hátrafelé, amelyek a vízből kiugró delfinen jól láthatóan elválnak a sötét színű háttól.

Életmódja

Csoportokban élő lény. A közönséges delfin jó példa arra, hogy a hasonló életfeltételek között egy emlős alkata mennyire halszerűvé idomulhat. Elegáns, áramvonalas testével gyorsan, akár 45 km/h sebességgel képes úszni. A hajtóerőt főként farokúszójával fejti ki.^[1] Ez annyira erős, hogy képes a vízből messzire kirepíteni az állatot. A delfin több méter magasra és rendkívül pontosan tud ugrani. Még elképesztőbb az a képessége, hogy farokúszójával gyorsan csapkodva a vízfelszínen tud "járni". Nehéz testét egyedül farokúszójának erejével tartja ki a vízből, és hogy ilyen különleges helyzetben is meg tud állni, az kiváló egyensúlyérzékét bizonyítja. A tájékozódást és az egyedek közötti kommunikációt szolgálja a delfinek magasan fejlett hanglokátorrendszere, amelynek teljesítőképessége a denevérekén is túltesz. Az ultrahangokat még 200 kHz fölött is érzékeli. Így a delfinek a vízben, amely közismerten jól vezeti a hangokat, nagy távolságból is képesek kommunikálni és viselkedésüket összehangolni.

A közönséges delfin igen tanulékony faj. Már az ókortól ismertek olyan elbeszélések, amelyek szerint a delfinek vízben fuldokló embereket mentettek ki. Beteg fajtársaikat is fenntartják a víz felszínén, hogy lélegezni tudjanak. Az újszülött borjakat szintén a felszínre segítik, hogy levegőt vehessenek.

Tápláléka túlnyomórészt hering és szardínia, de sok partközelben élő halfaj is. A rajokban mozgó halakra csapatosan vadásznak, így megakadályozzák, hogy a halak túl gyorsan szétoszoljanak.

Ősszel és télen a nyílt, mély vizű tengerekbe vonulnak, míg nyáron a part közelében tartózkodnak.

Szaporodása

Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A párzási időszak az Észak-Atlanti-óceánban októbertől decemberig tart. A legtöbb borjú szeptemberben és októberben jön a világra. A vemhesség 10 hónapig tart, ennek végén egy utód születik.

A közönséges delfin általában 25 évig él, de 30 éves példányokról is tudnak.

Jegyzetek

↑ Újra megjelentek a delfinek az Adrián

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
National Audubon Society Guide to Marine Mammals of the World ISBN 0-375-41141-0
Encyclopedia of Marine Mammals ISBN 0-12-551340-2
Whales, Dolphins and Porpoises, Mark Carwardine, ISBN 0-7513-2781-6
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).

További információk

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 15.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Újra megjelentek a delfinek az Adrián

[1]