Ugrás a tartalomhoz

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet (rövidítve: KNYSZ) Magyarországon a 2017. évi LXXXIX. törvénnyel bevezetett új szövetkezeti forma. A törvény 2017. július 1-jén lépett hatályba. A KNYSZ tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. A NAV adatai szerint 2017. augusztus 25-én már 24 közérdekű nyugdíjas szövetkezet szerepelt a nyilvántartásokban, 2019 szeptemberére a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek száma mintegy 150-re nőtt, amelyekben mintegy húszezer nyugdíjast fooglalkoztattak.[1]

A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet az aktív időskorúak olyan társas vállalkozása, amelynek célja elősegíteni a foglalkoztatás területén jelentkező nehézségek kiegyensúlyozását, a még aktív időskorúak munkaerőpiacra való visszatérését – rugalmasan, számukra megfelelően. Továbbá lehetőséget nyújt a tudás, a szakmai ismeret, az élettapasztalat átadására a generációk között, és erősíti a helyi közösségeket, a szociális integrációt.

Célja

[szerkesztés]

„5. Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

25. § A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas-szövetkezet) célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas-szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas-szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.[2]

Alapítása

[szerkesztés]

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet a Polgári Törvénykönyv szerint legalább hét, öregségi nyugdíjban részesülő személy hozhat létre a szövetkezet alapszabályának elfogadásával. Az általános szövetkezeti szabályoktól eltérően a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagja csak természetes személy lehet, aki vállalja a személyes közreműködést. A tagok legalább 90%-ának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie.[3]

A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki

  • öregségi teljes nyugdíjban,
  • öregségi résznyugdíjban,
  • a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban;
  • átmeneti bányászjáradékban részesül[4]

Nem minősül öregségi nyugdíjasnak

  • a korhatár előtti ellátásokban
  • korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban,
  • a táncművészeti életjáradékban,
  • szolgálati járandóságban,
  • megváltozott munkaképességűek ellátásaiban
  • rehabilitációs ellátásban,
  • rokkantsági ellátásban részesülő személy.

Főbb jellemzői

[szerkesztés]

A KNYSZ a cégek részére költségként könyvelhető szolgáltatást nyújt. Ezáltal leegyszerűsödik a könyvelés, nincs felmondási procedúra és rugalmasabbá válik a munkaerő-beosztás, ezen dolgok működtetésére a KNYSZ saját adminisztrációt működtet. A munkabér kifizetése a KNYSZ által történik.

Az öregségi nyugdíjban részesülő tagnak a szövetkezet keretében vagy megbízásából végzett munkája nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, munkadíja után csak a 15% személyi jövedelemadót kell megfizetnie, mentesül az egyéb foglalkoztatási formában a nyugdíjas munkabérét egyébként terhelő 10% nyugdíjjárulék és 4% egészségügyi hozzájárulás fizetése alól.[5] Ez azonban azt jelenti, hogy mivel nem fizet nyugdíjjárulékot, ezért nem részesül a nyugdíjasként végzett munkája után járó évenkénti 0,5% emelésben.

Az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összegéről szóló rendelkezés szerint a minimális szolgáltatási óradíj megegyezik a minimálbér egy órára vetített összegének 1,178 szorosával, amely minimális szolgáltatási óradíj levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető.[6]

A KNYSZ szolgáltatásait igénybe vevő cégek szolgáltatásként rendelik meg a szövetkezettől a munkát, így mentesülnek a nyugdíjas közvetlen foglalkoztatása során a munkabérre rakódó adó- és járulékterhektől, a 19,5%-os szociális hozzájárulás, valamint az 1,5%-os szakképzési hozzájárulás és más közterhek fizetése alól. A szolgáltatás után járó áfa-kötelezettséget a fordított áfa-fizetés szabályai szerint kell teljesíteni, azaz a szolgáltatás igénybe vevője számolja el és fizeti be az áfát, (s egyben levonásba is helyezheti azt), ezáltal biztosítva a kedvező feltételeket a nyugdíjas szövetkezet működéséhez.[7]

A külső szolgáltatás

[szerkesztés]

A személyes közreműködés tekintetében a legfontosabb szabály, hogy a törvény szerint a KNYSZ öregségi nyugdíjban részesülő tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (azaz külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Ebben rejlik a nyugdíjas szövetkezetek működésének lényege, hiszen e szabály alapján szerződhet a szövetkezet a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó foglalkoztatókkal (vállalkozásokkal, intézményekkel).

KÖZÉSZ

[szerkesztés]

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KÖZÉSZ) hét többségében országosan aktív Nyugdíjas Szövetkezet együttműködésével jött létre, 2020. augusztusában 17 tagja van.[8] Az újonnan bevezetett jogszabály szerint megalakuló, további közérdekű nyugdíjas szövetkezetek bevonásával a KÖZÉSZ tagszervezeteinek közös célja, hogy a szövetkezetek tagjaik javára, azok akaratából és érdekében működjenek.

Küldetésük, hogy – a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteken keresztül – a nyugdíjasokat élethelyzetüknek megfelelő, személyes  közreműködésben testet öltő jövedelemszerzéshez segítsék, és hozzájáruljanak a közösségi élet kialakításához.

Adózása

[szerkesztés]

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet is alanya a társasági adónak, adóalapját azonban – az általános előírásoktól eltérően – az iskolaszövetkezetekkel azonosan állapítja meg.[9] Ez azt jelenti, hogy a megállapított adóalapja is az adóévi eredményből az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege

  • csökkentve a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés r) és t) pontjaiban meghatározott összeggel,
  • növelve a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d), e), j) és m) pontjai alapján meghatározott összeggel,
  • növelve a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követeléssel (amely eltér az általános előírástól, mert ezúttal nem csak a kapcsolt vállalkozás tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással megnövelni az adóalapot).[10]

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnél képződött eredménytartalék adómentesen képzett eredménytartaléknak minősül.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet mentesül a jövedelem- (nyereség-) minimummal kapcsolatos szabályok alkalmazása alól.[11]

A szövetkezet az üzleti év pozitív eredményéből közösségi alapot képezhet, amelynek 6,5 százaléka csekély összegű (de minimis) támogatásként - az adózó választása szerint - társasági adókedvezményként is igénybe vehető.[12]

A közösségi alap

[szerkesztés]

A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képezhet, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni.

Munkavédelem

[szerkesztés]

Az időskorú tag munkája során jogosult napi 20 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 6 órát meghaladja, illetve további napi 45 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 9 órát meghaladja. Emellett pedig, ha az időskorú tag két egymást követő napon is munkát végez, a két munkanap között legalább 11 óra pihenőidőnek kell eltelnie.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csabai Károly: Több mint húszezer főt foglalkoztatnak a nyugdíjas-szövetkezetek. mfor.hu, 2019. szeptember 6. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
  2. A 2017. évi törvény 10. § (1) bekezdése a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény III. fejezetét a következő 5. alcímmel és 25-34. §-sal egészítette ki.
  3. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet működésének legfontosabb szabályai. hrportal.hu
  4. A 2017. évi CXLVI. törvény 8. § (1) által történt kiegészítés.
  5. Kovácsné Álmosdy Judit: A közérdekű nyugdíjas szövetkezetről. ado.hu, 2017. szeptember 5.
  6. 274/2017. (IX.21.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról
  7. [Áfa-tv. 142. § (1) bek. c) pont]
  8. Tagok. KÖZÉSZ. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
  9. [Tao. tv. 6. § (4a) bekezdés]
  10. Pölöskei Pálné: Hogyan adóznak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek és tagjaik?. adozona.hu, 2017. szeptember 6.
  11. [Tao. tv. 6. § (5) bekezdés b) pont]
  12. Dzindzisz Sztefan: Nyugdíjasok, figyelem: íme, minden, amit tudni akart a kormány új csodafegyveréről. napi.hu, 2017. augusztus 22.

Források

[szerkesztés]
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
  • 2017. évi LXXXIX. törvény egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról
  • [www.nav.gov.hu/data/cms439112/Tajekoztato_nyugdijas_szovetkezet_kiegeszitett.pdf A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatója a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről]

További információk

[szerkesztés]