Ugrás a tartalomhoz

Kínai hibiszkusz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kínai hibiszkusz
Virágzó példány
Virágzó példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetség-
csoport: 		Hibisceae
Nemzetség: Hibiszkusz (Hibiscus)
L.
Fajcsoport: Hibiscus sect. Lilibiscus
Faj: H. rosa-sinensis
Tudományos név
Hibiscus rosa-sinensis
L.
Szinonimák
  • Hibiscus cooperi auct.
  • Hibiscus festalis Salisb.
  • Hibiscus javanicus Mill.
  • Hibiscus rosiflorus Stokes
  • Hibiscus storckii Seem.
  • Hibiscus tricolor Dehnh.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kínai hibiszkusz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai hibiszkusz témájú médiaállományokat és Kínai hibiszkusz témájú kategóriát.

rózsaszínű virág
sárga virág

A kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Nevezik még kínai rózsának,[1] szobai hibiszkusznak,[2] rózsamályvának[2] és Hawaii-rózsának[2] is. Számtalan változata, hibridje ismert. Az egyik legnépszerűbb hazai körülmények között szobai dísznövény.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Neve ellenére Indiából származik, de már nagyon hosszú ideje dísznövénynek ültetik, így elterjedt szerte a világon.

Jellemzői

[szerkesztés]

1–3 m magas, örökzöld, fásodó cserje, fa alakúvá is könnyen nevelhető. Sűrűn álló ágai 1-2 évesen kezdenek fásodni. Mivel gyorsan nő és erőteljesen bokrosodik, előszeretettel ültetik élősövénynek.

Szétterülő, szív alakú leveleinek vége csipkézett.

Ötszirmú, szagtalan virágai nagyok; az eredeti változatok általában vörösek, a nemesítettek színe a rózsaszínen és narancssárgán át a fehérig, illetve a sárgáig terjed; bibéjük hosszan előrenyúlik. Az egyes virágok általában egy-egy napig nyílnak. Poliploid kromoszómaszámúak.

Termesztése

[szerkesztés]

Virágvariációi

[szerkesztés]

Szimpla, illetve dupla/tripla, vagy "rétes" virágú, ki hogy hívja őket.

Itt (oldal közepe) van egy összefoglaló kép a virágok lehetséges formájáról.

Levelei (oldal közepe) eltérő formájúak lehetnek, szélük szeldelt, vagy egyenes, a szív alakútól, a juhar-szerűig bármilyen formában előfordulhat, egy tövön is lehetnek több formájú levelek. Példák.

Hibridjei

[szerkesztés]

Számtalan hibridje ismert, és folyamatosan hibridizálnak újabbakat a már meglévőkből, így szinte bármilyen színben, színkombinációban találkozhatunk velük.

Igényei

[szerkesztés]

Magyarországon télen vagy 10-15 Celsius-fokon teleltetjük, vagy szobahőmérsékleten fényes helyen tartjuk. Tavasszal a fagyok elmúlta után szabadba tehetjük, félárnyékra, napfényre. Igyekezzünk szoktatni a napfényhez, mert hajlamos megégni, és elhullatni leveleit. Viszonylag vízigényes (2-3 naponta öntözzük, nagy melegben sűrűbben, máskülönben a képződött bimbókat eldobálja). Virágzásindító tápoldattal segíthetjük a virágképződést, ez a növekedésére is jó hatással van. Virágai: Nagyobb bokrokon egyszerre többet is kinyit, kisebb töveken egymást követik a virágok, melyek 1-2 napig díszítenek. A rövid virág élettartamot ellensúlyozza az, hogy egy egészséges tő egymás után 8-10 virágot is nyithat, évente általában 2 virágzási ciklusa van. Kora tavasszal az öregebb tövek metszésével elősegítjük az erősebb növekedést, bőséges virágzást. (A virágok a fiatal, lágyszárú hajtásokon nyílnak).

Beszerzése

[szerkesztés]

Hazánkba főként holland és német hibiszkuszokat hoznak be, tipikusan ezek találhatóak meg a virágboltok, hipermarketek, kertészetek kínálatában. Ezeket a növényeket a szebb külalak végett „törpésítő” hormonnal kezelik, emiatt levélközei megrövidülnek. Szintén kezelik a mélyzöld színért, illetve megfelelő sűrűségű levélkorona elérése érdekében, emiatt a gyökereik gyakran elégtelenek a növény táplálására, ezt tetézi a tápanyagban szegény táptalaj, ami legfőképpen tőzeget tartalmaz. Emellett a virágzást dömpingszerűvé erősítő hormonokat, anyagokat is kapnak, ezek a tényezők vezetnek ahhoz, hogy a boltból vásárolt példányok 35-50%-a a vásárlást követően hamarosan elpusztul. Ha ilyen növényt vásárolunk, sok hibiszkusz-gyűjtő javasolja, hogy azonnal ültessük át (sokan kimossák a gyökerek közül is a földet), és ha a növény méretéhez mérten sok bimbó van a növényen, ne sajnáljuk kitörni azokat (ugyanígy a frissen gyökerezett hajtásokról sem), mert ezek után a növény a gyökér fejlesztésére fordítja energiáit, és megerősödve hozhatja a következő virágait.

Néhány magánkertészet is foglalkozik hibiszkuszok szaporításával, az innen vásárolt növények jobb túlélési eséllyel indulnak, mint a boltiak, és tapasztalatok szerint sokkal több szín- és formavariációt találhatunk meg kínálatukban, valamint sokkal kevesebb hormonterhelésnek vannak kitéve, hiszen nem kritérium a tökéletes, törpe forma és a sok bimbó. Ilyen kertészeteket az interneten, vagy különböző kertészeti kiállításokon bőven találhatunk.

Gyűjtőkkel is felvehetjük a kapcsolatot az internetes fórumokon keresztül, akik nagyon szívesen osztják meg másokkal a szaporítható levágott hajtásokat, így alkalmunk nyílhat cserére is. A hazai kínálaton kívül sokan foglalkoznak közülük külföldről beszerzett, begyűjtött kuriózum példányokkal is.

Szaporítása

[szerkesztés]

Magról való szaporítása körülményes, tapasztalat, hogy nagyon sok hibrid nem nevel csíraképes magot. További akadály, hogy hazánkban a magok beéréséhez megfelelő klímát is igen nehéz előállítani, bár általában a mag beszerzése a legnehezebb feladat.[3] Érdemesebb inkább ivartalan szaporítással próbálkozni, ahol megfelelő módszerrel 60-90%-os eredési arány érhető el.[4]

Felhasználása

[szerkesztés]

Az ázsiai nők sokáig az ebből a virágból kivont festékanyaggal színezték a hajukat és a szemöldöküket.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hibiszkusz - a kínai rózsa. édenkert.hu, 2011. április 22.
  2. ↑ a b c Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 394. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  3. ↑ Aussaat von Hibiscus (német nyelven). Hibiskus Wunder, 2010. június 20. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
  4. ↑ Nia: A hibiscusok gyökereztetése. [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

magyar nyelvű oldalak:

angol nyelvű oldalak:

német nyelvű oldalak:

francia nyelvű oldalak:

svéd nyelvű oldalak:

Hibiscus Szövetségek

[szerkesztés]

Online szakirodalom

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kínai_hibiszkusz&oldid=27059072”