Kínai folyamidelfin
Kínai folyamidelfin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Charles M. Hoy, amerikai természettudós által 1914-ben kilőtt példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A faj mérete az emberhez viszonyítva
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lipotes vexillifer Miller, 1918 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kínai folyamidelfin témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai folyamidelfin témájú médiaállományokat és Kínai folyamidelfin témájú kategóriát. |
A kínai folyamidelfin vagy kínai delfin (Lipotes vexillifer) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Lipotidae családjába tartozó faj.
Családjának és nemének az egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is. A kínai delfin a világ legkevésbé ismert delfinje, csak 1914-ben, az úgynevezett Tungting-tóban fedezték fel.[2][3]
Neve
[szerkesztés]Neve, a Lipotes vexillifer, már önmagában sokat elmond a fajról. A lipotes „hátrahagyottat”, a vexillifer „zászlóvivőt” jelent. A név találó, hiszen ha ma élnek még egyáltalán kínai folyamidelfinek, azok fajuk hátrahagyott, utolsó zászlóhordozói. Ezt az állatot még baiji-nak is nevezik.[4]
Előfordulása
[szerkesztés]Kínában honos, a Jangce folyóban és a hozzá kapcsolódó tavakban él. Egykoron ez a faj Sanghajtól, azaz a Jangce deltájától, egészen 1700 kilométerrel beljebb eső folyószakasz között élt. Ugyan már kihaltnak nyilvánították, ami nagy valószínűséggel igaz is, ettől függetlenül a tudósok máig vitáznak erről. Oka: élőhelyének elvesztése és az a tény, hogy rendkívül sok egyed pusztult el halászhálókban, valamint a folyószennyezés következtében.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]A felnőtt hím körülbelül 230 centiméteres, míg a nőstény 250 centiméteresre nő meg; a legnagyobb észlelt egyed 270 centiméteres volt. Testtömege 135-230 kilogramm között mozog.[6] A háti része és oldalai kékesszürkék, míg hasi része fehér. A zavaros vízben való életmód miatt nemigen hagyatkozhat a szemeire, emiatt ezek kis méretűek lettek.[6]
Életmódja
[szerkesztés]Egyesével fogja el halakból álló táplálékát, melyhez kibocsátott és visszaverődött ultrahangot használ; ez 70-100 kHz frekvenciájú lehet.[7] A rá jellemző kúpos fogak, melyekből 31-36 darab van, tökéletesek a síkos halak elfogásához. Kisebb, 2-6 fős csoportokban él. Általában 30-40 km/óra sebességgel úszik, de amikor menekül vagy vadászik, elérheti a 60 km/órás sebességet is.[8] Mivel szeme gyenge és hangradarral tájékozódik, a zavaros vízben nagy veszélyt jelent számára az emberek által keltett zaj. Az állat körülbelül 24 évig élhet.[9]
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget a hím négyévesen, míg a nőstény hatévesen éri el. A vemhesség 10-11 hónapig tart; ennek végén egy 80-90 centiméteres borjú születik, melyet anyja 8-20 hónapig szoptat. A borja többsége február és április között jön világra. Két borjú között nagyjából 2 év van.[10][11][6]
Megmentési kísérletek
[szerkesztés]2004 óta nem látták. 2007 nyarán egy kutatócsoport indult a keresésére, ám 6 hónap kutatás után sem találtak semmit. A támogatás elfogyott, és a küldetést feladták. Azonban közvetlenül az expedíció vége után egy kínai férfi felvételeket készített egy fehér állatról, melyet a kínai Anhuj tartományban látott. A leírás pontosan illett a kínai folyami delfinre. Folyami fajokra jellemző hosszú, vékony arcorra és hajlékony nyaka volt, amely arra szolgált, hogy megkönnyítse az iszapban való turkálást, és a teste is felismerhető volt jellegzetes alakjáról. A kutatók megerősítése ellenére (tényleg kínai folyamidelfin volt a felvételen), sincs túl sok esély a túlélésre. Ha maradtak is kínai folyamidelfinek, ahhoz mindenképpen túl kevesen vannak, hogy megmentsék a fajt.[12][13][14]
Képek
[szerkesztés]-
egy múzeumban
-
1914-ben lelőtt egyed
-
Rajz az állatról
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lipotes vexillifer (Chinese river dolphin). Paleontological database
- ↑ Miller, Gerrit S. Jr. (1918). „A new river-dolphin from China”. Smithsonian Miscellaneous Collections 68, 1–12. o.
- ↑ (2007. december 2.) „First human-caused extinction of a cetacean species?”. Biology Letters 3 (5), 537–540. o. DOI:10.1098/rsbl.2007.0292. PMID 17686754. PMC 2391192.
- ↑ NOAA Fisheries: Chinese River Dolphin / Baiji (Lipotes vexillifer) :: NOAA Fisheries. www.fisheries.noaa.gov . [2015. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
- ↑ Dolphins, Whales and Porpoises: 2002–2010 Conservation Action Plan for the World's Cetaceans (2003)
- ↑ a b c Animal Info – Baiji. animalinfo.org. [2006. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 18.)
- ↑ (2014. július 1.) „Simulation of ultrasound beam formation of baiji (Lipotes vexillifer) with a finite element model”. The Journal of the Acoustical Society of America 136 (1), 423–429. o. DOI:10.1121/1.4883597. PMID 24993226.
- ↑ Adams, Douglas. Last Chance To See. Harmony Books (1990). ISBN 978-0517582152
- ↑ Nowak, R.M. 1999. Walker's Mammals of the World. 6th Ed. The Johns Hopkins Univ. Press, Baltimore.
- ↑ Culik, B.: Lipotes vexillifer, Baiji, 2003. [2006. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 18.)
- ↑ IWC. 2000. Report of the Standing Sub-Committee on Small Cetaceans. IWC/52/4. 52nd Meeting of the International Whaling Commission, Adelaide, Australia.
- ↑ (2006. június 1.) „Conservation of the Baiji: No Simple Solution”. Conservation Biology 20 (3), 623–625. o, Kiadó: Society for Conservation Biology. [2020. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1523-1739.2006.00471.x. PMID 16909544. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Lovgren, Stefan. „China's Rare River Dolphin Now Extinct, Experts Announce”, National Geographic News, National Geographic Society, 2006. december 14. (Hozzáférés: 2015. október 18.)
- ↑ Baiji. IUCN SSC – Cetacean Specialist Group. [2015. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 29.) „This represents not only the first documented global extinction of an aquatic 'megafaunal' vertebrate for over 50 years, but also the disappearance of an entire mammal family (Lipotidae).”
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
- http://www.harmonet.hu/orulet/41676-megsem-halt-ki-a-kinai-folyami-delfin.html
- https://index.hu/tudomany/delfin080807/
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Baiji című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Miller 1918: Smithson. misc. Collect., 68, no. 9, 2.
- "A new river dolphin from China", Smithsonian Miscellaneous Collections, 1918, Vol.68, No.9
- Reeves, R.R., Smith, B.D., Wang, D. & Zhou, K. 2005. Lipotes vexillifer. In: IUCN 2006. 2006 IUCN Red List of Threatened Species. www.iucnredlist.org. Downloaded on 15 May 2007.
- 杨光; 周开亚, 淡水豚类分子系统发生的研究, 兽类学报. 1999, 19 (1): 1–9.
- Species at risk: Baiji (Lipotes vexillifer).
- Spatial and temporal extinction dynamics in a freshwater cetacean.
- Common pattern of population decline for freshwater cetacean species in deteriorating habitats.
- River Dolphins Can Act as Population Trend Indicators in Degraded Freshwater Systems.