Ugrás a tartalomhoz

Kétpettyes katicabogár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kétpettyes katicabogár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Lapbogárszerűek (Cucujoidea)
Család: Katicabogárfélék (Coccinellidae)
Nem: Adalia
Faj: A. bipunctata
Tudományos név
Adalia bipunctata
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kétpettyes katicabogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kétpettyes katicabogár témájú médiaállományokat és Kétpettyes katicabogár témájú kategóriát.

Sötét színváltozat
A növényzet között

A kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) egy európai bogárfaj. Életmódját és testfelépítését illetően hasonlít közismert rokonára, a hétpettyes katicabogárra (Coccinella septempunctata).

Megjelenése

[szerkesztés]

Két változatban fordul elő, az egyiknek a hétpettyes katicabogárhoz hasonlóan narancssárgásak a szárnyfedői, amelyeket fekete pettyek díszítenek, míg a másik alapvetően fekete, és rajta narancsszínű foltok láthatóak.

A faj neve onnan ered, hogy a világosabb változat szárnyfedőin két – fedőnként egy-egy – petty látható. A sötét változaton rendszerint két-két narancsszínű folt helyezkedik el. Feje fekete, előtorához hasonlóan, de mindkét testtáján látható két fehér folt. Csápjai rokonaihoz hasonlóan bunkós végűek. A kifejlett katica 4-5 milliméter hosszú, ovális alakja jellegzetesen „bogárhátú”.

A lárva teste szürke, sárgás és fehér foltokkal, felépítése megnyúlt, lágy, hernyószerű, de jól fejlett lábai vannak.

Életciklusa

[szerkesztés]

A kétpettyes katicabogár gyakorlatilag mindenhol megtalálható, ahol növények és rajtuk élő levéltetvek megtalálhatóak. A kifejlett egyedek tavasszal rakják le biztos táplálékforrás közelében, levelek fonákára élénksárga petéiket. A ragadozó, olykor kannibalisztikus lárvák igen mozgékonyak, és négy vedlésen mennek keresztül, míg végül bebábozódnak. A báb fekete, rajta sárga foltok vannak.

A táplálékkínálattól és hőmérséklettől függően a lárvák eltérő sebességgel fejlődnek ki. Amennyiben gyors a teljes átalakulás, egy hónapra rá egy második generáció is megjelenhet egy éven belül. A kifejlett katicák száraz, védett helyeken (főleg fák kérge alatt) csoportosan telelnek át, és nem sokkal a párzást követően elpusztulnak. Az imágó kb. háromnegyed évig tartó élete során szintén ragadozó. Védekezésképpen általában lábait behúzva halottnak tetteti magát.

A kétpettyes katicabogarak körében gyakoriak a szaporodás során terjedő fertőzések, melyek egyfelől a nőstényeket teszik nemzőképtelenné, míg más kórokozók (Wolbachia, Rickettsia, Spiroplasma) csak a nőstények ivarsejtjein keresztül juthatnak az utódba, ezért öröklődve még peteállapotban a hímek vesztét okozzák.

A katicabogár és az ember

[szerkesztés]

A kétpettyes katicabogár igen hasznos a mezőgazdaság számára, mivel mind lárvaként, mind kifejlett állapotban levéltetvekkel, illetve más ízeltlábúak petéivel és lárváival táplálkozik. Hasznos tulajdonságai miatt a biológiai védekezésben előszeretettel alkalmazzák mind Európában, mind Amerikában.

További információk

[szerkesztés]