Ugrás a tartalomhoz

Kéler Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kéler Béla
Életrajzi adatok
Született1820. február 13.[1][2][3][4][5]
Bártfa[6]
Elhunyt1882. november 20. (62 évesen)[1][2][3]
Wiesbaden[7]
IskoláiJán Francisci-Rimavský Gymnasium
Pályafutás
Műfajok
Hangszerhegedű
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéler Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kéler Béla (Adalbert Paul von Kéler) (Bártfa, 1820. február 13.Wiesbaden, 1882. november 21.) magyar zeneszerző, karmester, zenetanár, hegedűművész.

Élete

[szerkesztés]

1845-ben több szerzeményével Bécsbe ment, hogy ott magát kiművelje és egyszersmind a hegedűjátszásban is tökéletesítse. Az udvari operaház hegedűse lett. Csakhamar Berlinbe szerződtették a Sommer-féle zenekar karmesterének (1854), mely állásában mint magánhegedűs, s több sikeres tánczene szerzője hírnevet szerzett. 1863-ban Wiesbadenban állt a katonai zenekar élére, végül 1867-ben az ottani fürdő zenekarának karmesterévé nevezték ki, s ebben az állásban 1873-ig dolgozott. Tevékenységének termékeny, hangsúlyos része erre az időszakra esik, életművének javát itt alkotta, mint zeneszerző és dirigens. Magyar művészként Németországban a magyar zene terjesztésében is jelentős szerepe volt, részint eredeti, részint pedig magyar művek zenekari átírásával.

Híradás németországi sikeréről (in: Vasárnapi Ujság 1854. 176. l.)

Művei

[szerkesztés]

Zeneszerző

[szerkesztés]
  • Magyar vígjáték-nyitány
  • Katonaélet / Soldier Life
  • Bártfai Emlék Csárdás op. 31
  • Magyar takarodó
  • Ladies Polka Op.29[8]
  • Kárpátok (1854) - Kéler Béla legfontosabb és egyben legterjedelmesebb műve tenor, férfikar, szimfonikus zenekar és szavaló számára. Bár a csaknem egy órás kompozíció címe a Kárpátok, a szerzőt kizárólag a Magas-Tátra környezete ihlette, amely szülőhelye közelében található. Tételei sorrendben: Nyitány és 5 zenei festmény (Lomnici csúcs, Poprádi halastó, Vashámorok, Vadászat, Ótátrafüreden). E műve, a Kárpátok idilli zenei képe a programzene újkori vonulatának első művei közé tartozik, amelyet a táj természeti szépségei és a környezetének mindennapjai ihlettek.[9]

Szövegíró

[szerkesztés]
  • Messze, messze Rodostóba
  • Csendül a nóta

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b nem ismert naptár szerint; valószínűleg Gergely-naptár
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Kéler Béla - Anoomi - Online Music Playlists. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
  9. A Petrucci Zenei Könyvtárban megjelent mű digitális átiratát nyilvános forrásokból a Slovak Arts Council támogatta.Die Karpathen (Kéler, Béla) - IMSLP. imslp.org. (Hozzáférés: 2021. március 2.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap