Ugrás a tartalomhoz

Kékbegyű halcion

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kékbegyű halcion
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Halcyoninae
Nem: Halcyon
Faj: H. malimbica
Tudományos név
Halcyon malimbica
(Shaw, 1811)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kékbegyű halcion témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékbegyű halcion témájú médiaállományokat és Kékbegyű halcion témájú kategóriát.

A kékbegyű halcion (Halcyon malimbica) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt George Shaw angol zoológus írta le 1811-ben, az Alcedo nembe Alcedo malimbica néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Halcyon malimbica dryas Hartlaub, 1854
  • Halcyon malimbica forbesi Sharpe, 1892
  • Halcyon malimbica malimbica (Shaw, 1811)
  • Halcyon malimbica torquata Swainson, 1837[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Afrikában, Angola, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Libéria, Mali, Nigéria, Ruanda, São Tomé és Príncipe, Szenegál, Sierra Leone, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda és Zambia.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, mangroveerdők, szavannák, füves puszták, édesvizű- mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 25 centiméter, testtömege 64–94 gramm.[5]

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka rovarokból, pókokból, halakból és békákból áll.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. február 6.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 11.)

Források

[szerkesztés]