Kálmán Ödön
| Kálmán Ödön | |
| Született | Kohn Ödön 1886. október 26. Kunszentmárton |
| Elhunyt | 1951. március 11. (64 évesen) Budapest X. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Strasser Margit (h. 1912–1951) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (4A-10-9) |
Kálmán Ödön, születési nevén Kohn Ödön[1] (Kunszentmárton, 1886. október 26. – Budapest, Kőbánya, 1951. március 11.)[2] jászberényi főrabbi 1911–1921 között, 1921-től kőbányai főrabbi, 1935–1950 között alma materének, az Országos Rabbiképző Intézetnek a tanára volt.
Életrajza
[szerkesztés]Kohn János és Kohn Regina fia. 1906 és 1911 között a budapesti Országos Rabbiképző növendéke volt, s közben egy évig Wrocław-ban tanult, az ottani híres rabbiképzőben. 1910-ben sikerrel védte meg doktori disszertációját a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán.
1912. január 24-én tett rabbi-képesítő vizsgát a Dr. Steinherz Jakab vezette bizottság előtt és avatták rabbivá. Jászberénybe hívták meg rabbinak, ahol 10 éven át szolgálta közösségét, közben az első világháborúban tábori rabbiként szolgált.
1921-ben Kőbányára hívták, az akkoriban önálló Kőbányai Izraelita Hitközség választotta meg rabbijának, majd főrabbijának.
Hosszabb-rövidebb írásai, cikkei, tanulmányai többek között az IMIT Évkönyveiben, a Magyar-Zsidó Szemlében, a Századokban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Magyar Zsidó Almanachban, a Múlt és Jövőben, az Egyenlőségben és a Magyar Zsinagógában jelentek meg. Dr. Kálmán Ödön 1951. március 11-én halt meg Budapesten gyomorrák következtében.
Sírja a Rákoskeresztúri izraelita temető úgynevezett rabbi-parcellájában található.
Családja
[szerkesztés]1912. január 28-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Strasser Vilmos és Polatschek Regina lányával, Strasser Margittal (1891–1963).[3][4]
Gyermekei
- dr. Kálmán Zsuzsa (1912–2003) hitoktatónő, középiskolai tanárnő. Férje dr. Vidor Pál (1909–1945) budai rabbi volt.[5]
- Kálmán Judit (1924–?). Férje Hahn István (1913–1984) ókortörténész, egyetemi tanár, rabbi volt.[6]
Emlékezete
[szerkesztés]A rabbi könyve című (Budapest, 1940) munkájával koronázta meg tudományos munkáját, amely generációk óta a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.
Művei
[szerkesztés]- A rabbi könyve (1940)
- A zsidók letelepülése a Jászságban (1916)
- Mióta hívják a jászokat filisteusoknak (1916) Századok
- József nádor megvédi a jászsági zsidókat (1916)
- Az összehasonlító vallástudomány száz éve (1948) I. M. I. T
- Zsidó történelmi olvasmányok (1931)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 97601/1902. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 127. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 25. oldal 1. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 251/1951. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 76/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ Kálmán Ödönné Strasser Margit halotti bejegyzése a Budapest 2003/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Kálmán Zsuzsanna házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 533/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Kálmán Judit házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 297/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 448. o. Online elérés
- http://jaszsag.uw.hu/oldalak/tartalom/2006/csosz.pdf[halott link]
- https://web.archive.org/web/20120529200426/http://www.or-zse.hu/magyzsinagog3-2012-1.htm
