Kálium-manganát

Kálium-manganát
IUPAC-név	Kálium-manganát(VI)
Kémiai azonosítók
CAS-szám	10294-64-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	K2MnO4
Moláris tömeg	197,13 g/mol
Megjelenés	sötétzöld kristályok
Sűrűség	2,78 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	190 °C
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	A K2SO4-tal izomorf
Koordinációs geometria	tetraéderes anion
Veszélyek
Főbb veszélyek	Oxidáló (O), Irritatív (Xi)
R mondatok	R8, R36/37/38
S mondatok	S17, S26
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	KMnO4 MnO2 K2CrO4 K2FeO4
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-manganát egy szervetlen só. A képlete K₂MnO₄. A káliumionok mellett manganát- (MnO2−4) anionokat tartalmaz. A mangán oxidációs száma benne +6. Sötétzöld színű, kristályos vegyület, vízben oldódik. Vizes oldata zöld színű. Köztes termék a kálium-permanganát gyártásánál.

Kémiai tulajdonságai

A kálium-manganát csak lúgos kémhatású oldatban stabil, savas kémhatás esetén autooxidációs folyamat játszódik le, diszproporcionálódik. Ez azt jelenti, hogy a kálium-manganát részben kálium-permanganáttá oxidálódik, részben mangán-dioxiddá redukálódik. Ekkor az oldata a képződő permanganát miatt ibolyaszínű lesz.

$\mathrm {3\ K_{2}MnO_{4}+2\ H_{2}O\rightarrow 2\ KMnO_{4}+MnO_{2}+4\ KOH}$

Hevítés hatására elbomlik, oxigén fejlődik.

Előállítása

A mangán-dioxidot kálium-hidroxiddal olvasztják össze, majd ez oxidálódik kálium-manganáttá a levegő oxigénje vagy más oxidálószerek hatására.

$\mathrm {2\ MnO_{2}+4\ KOH+O_{2}\rightarrow 2\ K_{2}MnO_{4}+2\ H_{2}O}$

Oxidálószerként az ipari gyakorlatban rendszerint nitrátokat használnak, de klorátok vagy más oxidálószerek is használhatóak.

Felhasználása

A kálium-manganát köztes termék a kálium-permanganát gyártásakor. A kálium-permanganát gyártása barnakőből (mangán-dioxidból) indul ki. Ezt először kálium-manganáttá alakítják (lásd Előállítása szakasz), majd ezt oxidálják kálium-permanganáttá elektrolízissel, anodikus oxidációval.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia