Ugrás a tartalomhoz

Kálium-manganát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-manganát
IUPAC-név Kálium-manganát(VI)
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10294-64-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet K2MnO4
Moláris tömeg 197,13 g/mol
Megjelenés sötétzöld kristályok
Sűrűség 2,78 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 190 °C[1]
Oldhatóság (vízben) jól oldódik
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet A K2SO4-tal izomorf
Koordinációs
geometria
tetraéderes anion
Veszélyek
Főbb veszélyek Oxidáló (O), Irritatív (Xi)[1]
R mondatok R8, R36/37/38[1]
S mondatok S17, S26[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek KMnO4
MnO2
K2CrO4
K2FeO4
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-manganát egy szervetlen . A képlete K2MnO4. A káliumionok mellett manganát- (MnO2−4) anionokat tartalmaz. A mangán oxidációs száma benne +6. Sötétzöld színű, kristályos vegyület, vízben oldódik. Vizes oldata zöld színű. Köztes termék a kálium-permanganát gyártásánál.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A kálium-manganát csak lúgos kémhatású oldatban stabil, savas kémhatás esetén autooxidációs folyamat játszódik le, diszproporcionálódik. Ez azt jelenti, hogy a kálium-manganát részben kálium-permanganáttá oxidálódik, részben mangán-dioxiddá redukálódik. Ekkor az oldata a képződő permanganát miatt ibolyaszínű lesz.

Hevítés hatására elbomlik, oxigén fejlődik.

Előállítása

[szerkesztés]

A mangán-dioxidot kálium-hidroxiddal olvasztják össze, majd ez oxidálódik kálium-manganáttá a levegő oxigénje vagy más oxidálószerek hatására.

Oxidálószerként az ipari gyakorlatban rendszerint nitrátokat használnak, de klorátok vagy más oxidálószerek is használhatóak.

Felhasználása

[szerkesztés]

A kálium-manganát köztes termék a kálium-permanganát gyártásakor. A kálium-permanganát gyártása barnakőből (mangán-dioxidból) indul ki. Ezt először kálium-manganáttá alakítják (lásd Előállítása szakasz), majd ezt oxidálják kálium-permanganáttá elektrolízissel, anodikus oxidációval.

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások

[szerkesztés]