Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály)
| Jugoszláv labdarúgó-bajnokság |
|---|
.svg)
|
| Alapítás |
| 1923 |
| Feloszlott |
| 1992 |
| Ország |
| Jugoszlávia |
| Kiesés |
| Jugoszláv másodosztály |
| Szezonok száma |
| 63 |
| Legmagasabb osztály |
| Jugoszláv labdarúgó-bajnokság első osztálya |
| Kupa |
| Jugoszláv Kupa |
| Utolsó bajnok 1991-92 |
| Crvena Zvezda |
| Utód-ligák |
 Premijer Liga BiH Prva HNL Makedonska Prva Liga Prva crnogorska fudbalska liga Superliga Srbije PrvaLiga Telekom Slovenije
|
A Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (Szerbhorvát nyelven: Prva Liga) volt a jugoszláv labdarúgó-bajnokságok legfelsőbb osztályának elnevezése a Jugoszláv Királyságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. Az elnevezés megmaradt az 1991 és 2003 között fennálló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság idején is, végül Szerbia és Montenegró államalakulat létrejöttével szűnt meg végleg.
A Jugoszláv labdarúgó-bajnokság volt az egyik nemzeti megmérettetés labdarúgásban, a másik a Jugoszláv-kupa volt.
Jugoszláv Királyság (1923–1940)
[szerkesztés]Az első labdarúgó-megmérettetést a Jugoszláv Királyságban ill. Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban 1923-ban rendezték. Az első 4 év kupa-formátumban zajlott, míg az első körmérkőzéses összecsapásokat 1927-től vezették be. 1927 és 1940 között 17 bajnoki évadot rendeztek, amelyet horvátországi csapatok, a (Građanski Zagreb, Concordia Zagreb, HAŠK Zagreb és Hajduk Split), valamint szerbiai (BSK Beograd és Jugoslavija Beograd) nyertek meg.
A bajnokságot először a horvát elnevezésű Nogometni Savez Jugoslavije (Jugoszláv labdarúgó-szövetség) irányította, amelyet 1919-ben alapítottak Zágrábban,[1] és amely később a zágrábi és belgrádi tagszövetség vitája miatt 1929-ben feloszlott. Ennek következtében 1930 májusában a Szövetséget Belgrádba költöztették, amely megkapta szerb elnevezését a Fudbalski Savez Jugoslavije-t. Ettől kezdve ez a szövetség irányította a bajnokságot egészen annak II. világháború miatti félbeszakadásáig.[2]
Bajnokok és gólkirályok
[szerkesztés]Klubok szerint
[szerkesztés]| # | Klub | Bajnok | Ezüstérmes |
|---|---|---|---|
| 1 | BSK Beograd | 5 | 4 |
| 2 | Građanski Zagreb | 5 | 2 |
| 3 | Hajduk Split | 2 | 5 |
| 4 | Jugoslavija Beograd | 2 | 3 |
| 5 | Concordia Zagreb | 2 | 1 |
| 6 | HAŠK Zagreb | 1 | 0 |
| 7 | Slavija Sarajevo | 0 | 1 |
| 8 | SAŠK Sarajevo | 0 | 1 |
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945–1992)
[szerkesztés]Bajnokok és gólkirályok
[szerkesztés]- ↑ a: 1945-ben egy rendhagyó bajnokságot rendeztek a jugoszláv egység megerősítése érdekében. A bajnokság 8 csapatból állt; a Szerb Szocialista tagköztársaságból, Horvát Szocialista tagköztársaságból, Macedón Szocialista tagköztársaságból, Vajdaság Autonóm Tartományból, Szlovén Szocialista tagköztársaságból, Montenegró Szocialista tagköztársaságból, Bosznia és Hercegovina Szocialista tagköztársaságból és a Jugoszláv Néphadsereg válogatott játékosaiból.
Bajnoki címek klub szerint
[szerkesztés]| # | Klub | Bajnoki címek | Szezonok |
|---|---|---|---|
| 1 | Crvena Zvezda | 19 | 1951, 1952–53, 1955–56, 1956–57, 1958–59, 1959-60, 1963–64, 1967–68, 1968–69, 1969–70, 1972–73, 1976–77, 1979–80, 1980–81, 1983–84, 1987–88, 1989–90, 1990–91, 1991–92 |
| 2 | FK Partizan | 11 | 1946–47, 1948–49, 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1964–65, 1975–76, 1977–78, 1982–83, 1985–86, 1986–87 |
| 3 | Hajduk Split | 7 | 1950, 1952, 1954-55, 1970-71, 1973-74, 1974-75, 1978-79 |
| 4 | Dinamo Zagreb | 4 | 1947-48, 1953-54, 1957-58, 1981-82 |
| 5 | FK Sarajevo | 2 | 1966-67, 1984-85 |
| Vojvodina Novi Sad | 2 | 1965-66, 1988-89 | |
| 7 | Željezničar | 1 | 1971-72 |
Klubok/tagköztársaságok szerinti szereplések
[szerkesztés]| # | Klub | Jugoszlávia tagköztársasága | Bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Crvena Zvezda | Szerbia | 19 | 9 | 7 |
| 2 | FK Partizan | Szerbia | 11 | 9 | 8 |
| 3 | Hajduk Split | Horvátország | 7 | 6 | 8 |
| 4 | Dinamo Zagreb | Horvátország | 4 | 11 | 7 |
| 5 | Vojvodina Novi Sad | Szerbia | 2 | 3 | 2 |
| 6 | FK Sarajevo | Bosznia-Hercegovina | 2 | 2 | 0 |
| 7 | Željezničar | Bosznia-Hercegovina | 1 | 1 | 2 |
| 8 | Velež Mostar | Bosznia-Hercegovina | 0 | 3 | 4 |
| 9 | OFK Beograd* | Szerbia | 0 | 2 | 2 |
| =10 | Radnički Beograd | Szerbia | 0 | 0 | 2 |
| =10 | Radnički Niš | Szerbia | 0 | 0 | 2 |
| =12 | Lokomotiva Zagreb | Horvátország | 0 | 0 | 1 |
| =12 | Sloboda Tuzla | Bosznia-Hercegovina | 0 | 0 | 1 |
- *Korábbi neve BSK Beograd
Mindenkori góllövőlista
[szerkesztés]Teljes lista azon játékosokról, akik 100 vagy annál több gólt lőttek az 1946 és 1992 között fennálló Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bajnokságában.
Forrás: RSSSF; Utoljára frissítve 2007. december 14.[6]
| # | Név | Gólok száma | Klubok | Bajnoki karrier |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Slobodan Santrač | 218 | OFK Beograd, Partizan Belgrade, Galenika | |
| 2 | Darko Pancsev | 169 | Vardar, Crvena Zvezda | 1982–1992 |
| 3 | Dušan Bajević | 166 | Velež Mostar | 1966–1977, 1981–1983 |
| 4 | Bora Kostić | 158 | Crvena Zvezda | |
| 5 | Frane Matošić | 149 | Hajduk Split | 1946–1953 |
| 6 | Todor Veselinović | 145 | Vojvodina | 1951–1961 |
| =7 | Stjepan Bobek | 129 | Partizan Belgrade | 1946–1956 |
| =7 | Zoran Prljinčević | 129 | Radnički Beograd, Crvena Zvezda | |
| 9 | Dušan Savić | 120 | Crvena Zvezda | 1973–1982 |
| 10 | Dragan Džajić | 113 | Crvena Zvezda | 1961–1975 |
| 11 | Vojin Lazarević | 112 | Sutjeska, Crvena Zvezda | 1962–1970, 1972–1974 |
| 12 | Josip Bukal | 111 | Željezničar | 1963–1973, 1977–1978 |
| 13 | Petar Nadoveza | 108 | Hajduk Split | 1963–1973 |
| 14 | Kosta Tomašević | 105 | Crvena Zvezda, Spartak Subotica | 1946–1956 |
| 15 | Vahid Halilhodžić | 104 | Velež Mostar | 1972–1981 |
| 16 | Snješko Cerin | 103 | Dinamo Zagreb | |
| 17 | Petar Nikezić | 102 | Vojvodina, Osijek | 1967–1978, 1979–1982 |
| 18 | Zlatko Vujović | 100 | Hajduk Split | 1977–1986 |
Híresebb csapatok
[szerkesztés]A jugoszláv első-osztály igencsak sok klubot felvonultatott története során, azonban mégis volt néhány kiemelkedő csapat, főleg a nagyobb városokból. A legfontosabbak:
|
Utód-bajnokságok
[szerkesztés]Az 1990-1991-es jugoszláv bajnokság volt az utolsó olyan bajnokság, amelyben valamennyi tagköztársaság csapata részt vett. Az ország felbomlása a bajnokság széthullását is jelentette egyben, s ennek következtében számos új, kisebb liga született.
Szlovénia és Horvátország kilépése
[szerkesztés]1991 júniusában Szlovénia, majd ugyanezen év októberében Horvátország is kikiáltotta függetlenségét. Ez azt jelentette, hogy labdarúgó-szövetségeik függetlenítették magukat a Jugoszláv Labdarúgó-szövetségtől, s saját, önálló bajnokságot szerveztek. A PrvaLiga Telekom Slovenije 1991 év végén kezdte meg működését, míg a horvát 'Prva HNL 1992-ben. A horvát függetlenségi háború miatt, a bajnokságot csak az 1992-es naptári évben rendezték, 1992 februárja és júniusa között. Mindkét bajnokság azóta felnőttkorába lépett.
Az 1991-1992-es bajnokság
[szerkesztés]Az 1991-92-es bajnokság volt az utolsó a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság történetében. Mindezek ellenére Szlovénia és Horvátország csapatai már nem vettek részt e megmérettetésben. A másik 4 tagköztársaságból minden csapat részt vett, de a boszniai háború kitörésével, a bosnyák csapatok nem fejezték be a bajnokságot. A szarajevói Željezničar mindössze 17 fordulót tudott lejátszani a 33-ból, míg a Sloboda Tuzla és a Velež Mostar közel állt a bajnokság befejezéséhez. Mindenesetre a mérkőzések többségét a tervek szerint lejátszották, s a belgrádi Crvena Zvezda nyerte meg az utolsó jugoszláv bajnokságot.
Macedónia és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság
[szerkesztés]Az 1991-1992-es bajnokságot követően a macedón csapatok sem vettek többé részt a jugoszláv-bajnokságban, hanem a új, saját országuk által indított ligában versenyeztek. Az 1992-1993-as bajnokságban a boszniai klubok sem szerepeltek már a háború miatt, kivéve a Banja Luka-i Boracot (a legerősebb boszniai szerb csapat akkortájt), amely átmenetileg Belgrádba tette át székhelyét és az újonnan alakult szerbiai és montenegrói csapatokból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnokságának tagja lett. A liga a 2002-2003-as szezonig tartotta meg ezen elnevezését, amikor is az ország megváltoztatta elnevezését, s így a bajnokság új neve Szerbia és Montenegró bajnoksága lett. 2006 júniusában Montenegró békés módon kivált az államalakulatból, így a 2006-2007-es bajnokságot követően a montenegrói csapatok is önálló bajnokságot szerveztek a maguk számára. Az utód-bajnokságban immáron csak szerb csapatok maradtak, s a liga elnevezése a Szerb Superliga lett.
Bosznia-Hercegovina
[szerkesztés]A boszniai labdarúgás helyzete volt a legkritikusabb mind közül. Az 1992-es polgárháború kitörését követően, amely 1992 nyarára vérbe borította az egész országot, képtelenség volt bármi fajta bajnokságot szervezni, így az 1992-1993-as szezon elmaradt. 1993 végére az ország egyes részeiben bajnokságokat szerveztek, de ahogyan az ország, úgy a labdarúgás is megosztott volt az etnikai vonalak mentén. 1993-ban a boszniai horvátok bajnokságot szerveztek, de ebben csak boszniai horvát csapatok versenyeztek.
A bosnyáknál, egy rövid 1994-es fél-szezont leszámítva, amit a Čelik Zenica nyert meg, az 1995-96-os szezonban indult meg az igazi labdarúgó-bajnokság. A boszniai szerbek ugyanebben az évben saját, önálló ligát szerveztek.
Ez a megosztottság, azaz 3 különböző liga megléte egy országban, egészen 2000-ig állt fenn.
2000 őszén az UEFA útjára indított egy bajnokságot, a Premijer Liga BiH-ot, amelyben immáron már horvát csapatok is szerepeltek a bosnyákok mellett. A szerb klubok nem kívántak részt venni ebben a bajnokságban, így továbbra is fenntartották saját ligájukat. Az UEFA nyomására a 2002-2003-as bajnoksághoz a szerb csapatok is csatlakoztak, így mára az immáron egységes Premijer Liga BiH lett Bosznia és Hercegovina legmagasabb osztályú labdarúgó-megmérettetése. A korábbi etnikai megosztottságú bajnokságok megmaradtak, azonban immáron másodosztályú bajnokságokként. Két másodosztályú liga létezik, egy a horvát és bosnyák csapatok számára, és egy a szerb csapatok számára. Ezen másodosztályú bajnokságokból lehet felkerülni a Premijer Liga BiH-be, illetve ide esnek ki az első-osztályból búcsúzó csapatok.
A mai utód-ligák
[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina - Premijer Liga BiH (2000 óta)
Horvátország - Prva HNL (1992 óta)
Macedónia - Makedonska Prva Liga (1992 óta)
Montenegró - Prva crnogorska fudbalska liga (2006 óta; 1992 és 2006 között Szerbiával közös ligában szerepeltek a montenegrói csapatok)
Szerbia - Superliga Srbije (1992 óta, 1992 és 2006 között montenegrói csapatok is szerepeltek benne)
Szlovénia - PrvaLiga Telekom Slovenije (1991 óta)
Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnoksága(1992-2002)
[szerkesztés]Bajnokok és gólkirályok
[szerkesztés]A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban szerb és montenegrói csapatok szerepeltek. A liga elnevezése az államalakulat 2003 márciusi, Szerbia és Montenegró átnevezéséig maradt fenn.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Povijest - počeci (horvát nyelven). Horvát labdarúgó-szövetség. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ Fudbalski savez Srbije - History. Football Association of Serbia. [2009. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ E szezon zaklatott körülmények között zajlott. 1939-ben a horvát és szlovén csapatok sorra léptek ki a Jugoszláv Labdarúgó Szövetségből és az újonnan létrejövő Horvát Labdarúgó Szövetség tagjaivá váltak. Az állítólagos ok a sportágak Belgrád köré szervezése volt. Míg az újonnan létrejövő Horvát-szlovén bajnokság megkezdődött, addig a jugoszláv első osztály összecsapásai folytatódtak, s ez utóbbi sorozatot szerb bajnoksággá nevezték át. A problémát a horvát és szlovén csapatok számának növelésével próbálták megoldani. Végül egy rövid, 10 körös oda-visszavágós bajnokságot rendeztek.
- ↑ A Jugoszláv labdarúgó-szövetség döntése értelémében a labdarúgó-bajnokság utolsó fordulóját újra kellett játszani számos csalásra utaló eredményt követően. A Partizan Belgrade, amely 4-0-s győzelmével bajnok lett visszautasította a Željeznicar Szarajevó elleni újrajátszást, amelynek következtében a meccse eredményét 3-0-val a Željeznicar javára írták jóvá. A bajnok így a Crvena zvezda lett, amely indulhatott a Bajnokcsapatok Európa-kupájának következő idényében. Mindezek ellenére, a hosszas jogi huzavona után, a Partizan visszakapta bajnoki címét.
Yugoslavia list of champions. RSSSF, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. június 26.) - ↑ 10 csapat 6 pontos levonással kezdte a bajnokságot, köztük a Partizan Belgrade és a Crvena Zvezda is, az előző év gyanús eseményei miatt. A Vardar Szkopje, amelytől nem vontak le 6 pontot, megnyerte a bajnokságot, s indulhatott a Bajnokcsapatok Európa-kupája következő idényében. Később a pont-levonásokat hatályon kívül helyezték, így a Partizan nyerte meg a bajnokságot.
Yugoslavia list of champions. RSSSF, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. június 26.) - ↑ Yugoslavia - list of topscorers. RSSSF, 2007. december 14. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
