FK Željezničar Sarajevo
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
FK Željezničar | |||
Csapatadatok | |||
Teljes csapatnév | Fudbalski Klub Željezničar | ||
Becenév | Željo Plavi (kékek) | ||
Alapítva | 1921. szeptember 15. | ||
Stadion | Grbavica Stadion | ||
Vezetőedző | Amar Osim | ||
Bajnokság | Premijer Liga | ||
Nemzeti sikerek | |||
Bajnok | 6 alkalommal | ||
Bajnok | 1 alkalommal | ||
Kupagyőztes | 6 alkalommal | ||
Szuperkupa-győztes | 3 alkalommal | ||
Csapatmezek | |||
Hivatalos honlap | |||
FK Željezničar honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz FK Željezničar témájú médiaállományokat. |
A Fudbalski Klub Željezničar egy boszniai profi labdarúgóklub Szarajevóban. 1921-ben alapították és a neve (Željezničar) vasutast jelent, utalva arra, hogy a csapatot vasúti dolgozó alapították.
A Željezničar Bosznia-Hercegovina egyik legsikeresebb és legprominensebb csapata. Háromszoros bosnyák bajnok, egyszeres jugoszláv bajnok. Legnagyobb nemzetközi sikerét az UEFA-kupa 1984-1985-ös kiírásában érte el, ahol az elődöntőig jutott. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapata összesítésben 4-3 végeredménnyel ütötte ki.
Történelem
[szerkesztés]Az együttest egy csapat vasutas alapította 1921. szeptember 15-én. Abban az időben több csapat is volt Szarajevóban. Ezeket mind valamilyen szervezet támogatta és anyagilag jól álltak. Legtöbbjükben a különböző etnikai csoportok tömörültek (bosnyákok, boszniai szerbek, boszniai horvátok, boszniai zsidók). De a Željezničar átlagos emberekből állt, akiket csak a foci érdekelt. Miután eléggé szegény csapat volt, táncestéket rendeztek és az összes bevételt később cipőre és labdára költötték.
1941-ben, a II. világháború elérte Szarajevót is, és minden labdarúgó aktivitás leállt. Sok labdarúgó tagja lett az ellenállásnak, és páran el is estek a háborúban. A háború befejezte után, a Željo ismét elkezdte pályafutását, és 1946-ban megnyerte a boszniai bajnokságot. Ez bebiztosította szereplésüket a többi jugoszláv köztársaság bajnokai ellen. Nemsokára a kommunista kormány új csapatot alapított (mostani nevén FK Sarajevo) és elrendelte, hogy a Željezničar legjobb játékosai játszanak benne. Ez nagy érvágás volt a Željonak, és pár évbe tellett míg ismét az első osztályba szerepelhettek. Ettől függetlenül a csapat legtöbb idejét az első osztályban töltötte. Négyszer esett ki az első osztályból (legutóbb az 1976/77-es idényben), de minden alkalommal (kivéve az 1947-es kiesést) gyorsan visszatért az élvonalba.
A legnagyobb sikert a csapat az 1971/1972-es idényben érte el, amikor is megnyerte a jugoszláv bajnokságot, az egyetlen bajnoki címét a jugoszláv érában. 1980/1981-ben, a Željezničar eljutott a jugoszláv liga kupa döntőjéig, de ott veszített egy szintén boszniai csapat ellen (Velež Mostar). A klub legnagyobb nemzetközi sikerét az 1984/1985-es idényben érte el, amikor a csapat az UEFA-kupa elődöntőéig menetelt. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapatával találkozott. A székesfehérvári 3-1-es magyar siker után a visszavágón 2-1-re győzött a bosnyák csapat, így összesítésben 4-3-ra elbukta az elődöntőt. A döntőben a Videoton a Real Madriddal találkozott.
Jugoszlávia összeomlását ismét egy háború követte. A Grbavicái stadiont elfoglalták, és a labdarúgás megint megállt. Az olyan játékosok mint: Mario Stanić, Rade Bogdanović, Gordan Vidović, Suad Katana és sok más külföldre menekültek és ott folytatták pályafutásukat, így elmenekülve a háború borzalmai elől. Valahogyan, a klubnak ismét sikerült talpra állnia. Eleinte, fiatal játékosokat edzettek iskolák sportcsarnokaikban. A stadion romjaiban hevert, mégis indultak a boszniai "háborús" ligában 1994-ben. A negyedik helyezés nem is volt annyira fontos, mint a részvételük.
A háború 1995-ben befejeződött, és megalakult boszniai bajnokság. Azóta a csapatnak háromszor sikerült megszereznie a bajnoki címet.
Az utolsó két idényt még a szurkolók a legszívesebben elfelejtenék. A csapat folyamatos anyagi gondokkal küszködik, melynek hátterében tulajdonosváltási ügyek és a stadion tulajdonjogának eladása van. De ezek mellett is sikerült a Željezničarnak az élvonalban maradnia.
Sikerei
[szerkesztés]- Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (Prva Liga)
- Bajnok (1 alkalommal): 1972
- Ezüstérmes (1 alkalommal): 1971
- Bronzérmes (2 alkalommal): 1963, 1984
- Jugoszláv kupa (Kup Maršala Tita)
- Ezüstérmes (1 alkalommal): 1981
- UEFA-kupa
- Elődöntős (1 alkalommal): 1985
- Bosznia-hercegovinai labdarúgó-bajnokság (Premjer Liga)
- Bajnok (6 alkalommal): 1998, 2001, 2002, 2010, 2012, 2013
- Ezüstérmes (6 alkalommal): 2003, 2004, 2005, 2015, 2017, 2018
- Bosznia-hercegovinai kupa (Kup Bosne i Hercegovine)
- Győztes (6 alkalommal): 2000, 2001, 2003, 2011, 2012, 2018
- Ezüstérmes (3 alkalommal): 2002, 2010, 2013
- Bosznia-hercegovinai szuperkupa (Super kup NS Bosne i Hercegovine)
- Győztes (3 alkalommal): 1998, 2000, 2001
Híres játékosok
[szerkesztés]Edzők
[szerkesztés]Klub elnökök
[szerkesztés]
|
|
|
Klubrekordok
[szerkesztés]- Legnagyobb liga győzelem: Željezničar - Barkohba 18:0 (1925. március 23. , Szarajevói második divízió)
- Legnagyobb liga vereség: 1:9 több alkalommal
- Legnagyobb jugoszláviai első osztályos győzelme: Željezničar - Maribor 8:0 (1971. augusztus 29.)
- Legnagyobb jugoszláviai első osztályos veresége: Dinamo Zagreb - Željezničar 9:1 (1946. szeptember 29.)
- Legnagyobb boszniai első osztályos győzelme: Željezničar - Krajina Cazin 8:0 (2001. március 31.)
- Legnagyobb boszniai veresége: Zmaj od Bosne - Željezničar 9:1 (1995. november 4.)
- Legtöbb hivatalos mérkőzés: Blagoje Bratić (343)
- Legtöbb bajnoki mérkőzés: Hajrudin Saračević (313)
- Legtöbb gól: Josip Bukal, Dželaludin Muharemović (127)
- Legtöbb bajnoki gól: Dželaludin Muharemović (112)
- Legtöbb bajnoki találat egy évadban: 113 (2000/2001)
- Legtöbb bajnoki találat egy évadban: 31 (Dželaludin Muharemović 2000/2001 szezon)
További információk
[szerkesztés]FK Željezničar hivatalos oldala
FK Željezničar
Általános információk
Szurkoló honlap
Szurkoló honlap Archiválva 2015. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben