Jovan Cvijić
Megjelenés
Jovan Cvijić | |
Született | 1865. október 11.[1] Loznica |
Elhunyt | 1927. január 16. (61 évesen)[2][1][3][4] Belgrád |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
Sírhelye | Belgrád–Újtemető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jovan Cvijić témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jovan Cvijić, cirill betűkkel: Јован Цвијић (Loznica , 1865. szeptember 29. – Belgrád, 1927. január 9.) szerb geológus és geográfus.
Munkássága
[szerkesztés]Belgrádban, Bécsben, Berlinben és Párizsban folytatott tanulmányai után 1893-ban a belgrádi egyetem földrajzi tanszékét foglalta el. Az első világháború után a jugoszláv tudományos akadémia elnöke volt. A magyar és több külföldi geológiai társulatnak is tiszteletbeli tagja volt. Igen értékes morfológiai, néprajzi, geológiai tanulmányokat végzett a Balkán-félszigeten. Munkái szerb, német, francia és magyar nyelven jelentek meg. Legismertebbek a karsztos jelenségekről, a Balkán-félsziget jégkorszakáról írt műve és 1924-ben megjelent geomorfológiája.
Fontosabb művei és tanulmányai
[szerkesztés]- Das Karstphänomen (Penks Geogr. Abhandl., Leipzig, 1893)
- Karst (Belgrád, 1895)
- Das Rilagebirge (Berlin, 1898)
- A macedóniai tavak (magyarul: Földr. Közlem. 1900)
- Die dinar.-alban. Scharung (Wien, 1901)
- Geolos. Atlas Makedonije i St. Srbije (Macedónia és Ó-Szerbia Térképe, Belgrád, 1903)
- Naselja srp. Zemalja (Szerb telepek, Belgrád, 1902, 1903, 1905 és 1906)
- Remarques sur l'etnog. de la Macedoine (Ann. de Géogr. Tom. XV. 1906)
- L'annexion de Bosnie et le probléme serbe (Paris, 1909)
- Osnove za geografiju geologiju Makedonije i Stare Srbije (Belgrád, 1911)
Magyarul
[szerkesztés]- A Balkán-félsziget és a délszláv országok. Az emberföldrajz alapjai; ford. Papp Árpád; Kiss Lajos Néprajzi Társaság–Vajdasági Művelődési Intézet, Szabadka–Újvidék, 2009
- Papp Árpád: Közép-Európa, Vajdaság / Centralna Evropa, Vojvodina / Central-Europe, Voivodina; ford. Mačković Papp Márta, Novák Attila; Szabadkai Városi Múzeum, Subotica, 2017
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022
- ↑ Liste des docteurs honoris causa de l'Université de Paris de 1918 à 1933 inclus (francia nyelven), 1934
Források
[szerkesztés]- Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912) 211. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
- Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926) 178. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
- Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932) 160. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
- Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936) 746-747. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)