Josip Vrhovec
| Josip Vrhovec | |
.jpg) | |
| Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének horvát tagja | |
| Hivatali idő 1984. május 15. – 1989. május 15. | |
| Előd | Mika Špiljak |
| Utód | Stipe Šuvar |
| Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1978. május 17. – 1982. május 17. | |
| Előd | Miloš Minić |
| Utód | Lazar Mojsov |
| Horvátországi Kommunisták Szövetsége elnöke | |
| Hivatali idő 1983. július 1. – 1984. május 15. | |
| Előd | Jure Bilić |
| Utód | Mika Špiljak |
| Horvát Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának titkára | |
| Hivatali idő 1971. december 14. – 1974. április 9. | |
| Előd | Pero Pirker |
| Utód | Dušan Dragosavac |
| Született | 1926. február 9.[1][2] Zágráb |
| Elhunyt | 2006. február 14. (80 évesen) Zágráb |
| Sírhely | Mirogoj temető |
| Párt | Jugoszláv Kommunisták Szövetsége |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Josip Vrhovec témájú médiaállományokat. | |
Josip Vrhovec (Zágráb, 1926. február 9. – Zágráb, 2006. február 14.) horvát kommunista politikus volt, aki leginkább arról ismert, hogy 1978 és 1982 között Jugoszlávia külügyminisztere, 1982 júliusától 1984 májusáig pedig a Horvátországi Kommunisták Szövetségének (SKH) elnöke volt. .
Élete
[szerkesztés]1926. február 9-én Zágrábban született. A második világháború alatt partizánként csatlakozott a nemzeti felszabadítási mozgalomhoz és a Jugoszláv Kommunista Párt tagja lett (1941–1945).[3] A háború után beiratkozott a zágrábi egyetemre, ahol a közgazdasági karon szerzett diplomát. A diploma megszerzése után Vrhovec a zágrábi székhelyű Vjesnik napilapnál kezdett dolgozni, ahol hamarosan az újság szerdai kiadásának (horvátul: Vjesnik u srijedu) szerkesztője lett, amely akkoriban a lap legnépszerűbb kiadása volt (kétszer volt ebben a beosztásban, 1956–1957 és 1959–1963 között). Több éven át Vjesnik tudósítójaként dolgozott az Egyesült Királyságban (1957–1959) és az Amerikai Egyesült Államokban (1963–1967). Miután 1968-ban visszatért Zágrábba, a Vjesnik főszerkesztőjévé nevezték ki, és ezt a posztot 1970-ig töltötte be, amikor Milovan Baletić váltotta fel.
Az 1960-as évek végén Vrhovec komolyabban bekapcsolódott a politikába, és a horvát tavasz mozgalom 1970-es évek eleji bukását követően Vladimir Bakarić frakciójának pártfogoltjaként gyorsan magas beosztásba került a Horvátországi Kommunisták Szövetségében ( SKH).[4] 1972 és 1974 között az SKH Központi Bizottságának, 1974 és 1978 között a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) Központi Bizottságának tagja volt.[4] A Központi Bizottság tagjaként javaslatot nyújtott be Milka Planincnek a horvát tavasz tagjainak letartóztatására és vádemelésére, köztük Franjo Tuđmanra, Marko Veselicára, Dražen Budišára, Šime Đodanra, Vlado Gotovacra és Hrvoje Šošićra.[5]
Következő tisztsége politikai karrierjének legmagasabb pontja volt, hiszen 1978 májusától 1982 májusáig jugoszláv külügyminiszterként dolgozott Veselin Đuranović kormányában, Josip Broz Tito utolsó két évében, 1980-ban bekövetkezett halála előtt.[4] Külügyminiszterként Vrhovec megbízatása első két évében Titót kísérte külföldi utazásai során. Tito halála után Vrhovec volt a felelős Jugoszlávia külpolitikájának alakításáért, amelyben előmozdította a Nyugattal való kapcsolatok javítását és az ország megnyitását a külföldi befektetések előtt. Állítólag az 1980-as évek elején többször beszélt Ronald Reagannal a többpárti demokrácia és piacgazdasági reformok bevezetésének lehetőségéről Jugoszláviában.[4] Ennek ellenére a Vrhovec által 1985 és 1986 között elnökölt gazdasági reformbizottság keveset tett említést a demokratizálódásról.[6]
Vrhovecet teljes négyéves szolgálati idő után kinevezték a Horvát Kommunisták Szövetsége elnöki posztjára, és 1984 májusától 1989 májusáig ő képviselte Horvátországot Jugoszlávia 9 tagú elnökségében, egy kollektív államfői testületben. Az 1980-as évek második felében Vrhovec volt az egyik első jugoszláv politikus, aki nyíltan ellenezte Slobodan Milošević nacionalista politikáját, amikor Milošević hatalomra kerülése megkezdődött. Ő volt az egyik kulcsfontosságú személy az 1987-es nyári Universiade megszervezésében is, amely a legnagyobb olyan sportesemény volt, amelynek Zágráb adott otthont.[4]
Mandátumának lejárta után Vrhovec gyakorlatilag visszavonult a politikától.[3] A zágrábi Sisters of Charity Kórházban halt meg 2006. február 15-én, és a zágrábi Mirogoj temetőben temették el 2006. február 21-én.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Krušelj, Željko. „Umro Josip Vrhovec”, Vjesnik, 2006. február 16. (Hozzáférés: 2010. október 8.) (horvát nyelvű) [halott link]
- ↑ a b c d e Buljan, Ivica. „Umro Josip Vrhovec, posljednji Titov ministar vanjskih poslova”, Jutarnji list, Europapress Holding, 2006. február 15.. [2012. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. október 8.) (horvát nyelvű)
- ↑ „Umrla Milka Planinc, bivša premijerka Jugoslavije”, Slobodna Dalmacija, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2010. október 9.) (horvát nyelvű)
- ↑ Crnobrnja, Mihailo. „The Yugoslav Drama”, McGill-Queen's Press, 87. oldal
- ↑ Umrl Josip Vrhovec (slovenian nyelven). 24UR, 2006. február 15. [2023. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Josip Vrhovec című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
