Ugrás a tartalomhoz

Joseph Christian von Zedlitz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Christian von Zedlitz
Joseph Christian Freiherr von Zedlitz (Josef Kriehuber litográfiája, 1840)
Joseph Christian Freiherr von Zedlitz (Josef Kriehuber litográfiája, 1840)
Élete
Született1790. február 28.
Johannisberg (Osztrák-Szilézia)
Elhunyt1862. március 16. (72 évesen)
Bécs
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
KitüntetéseiMaximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1853)
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Christian von Zedlitz témájú médiaállományokat.

Philipp Gotthard Joseph Christian Karl Anton von Zedlitz (Johannisberg (Osztrák-Szilézia), 1790. február 28.Bécs, 1862. március 16.) báró, német költő.

Élete

[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Boroszlóban végezte, azután az osztrák hadsereg kötelékébe lépett, ahol 1809-ben hadnagy és mint a hohenzollerni fejedelem ordonánctisztje kitüntette magát a regensburgi, asperni és a wagrami csatákban. 1810-ben császári és királyi kamarás lett, azután elhagyta a katonai szolgálatot 1837-ben és a külügyminisztériumban vállalt állást. 1845-ben Nassau, 1851-ben Weimar, Braunschweig, Oldenburg megbízott követe volt a bécsi udvarnál.

Munkássága

[szerkesztés]

Költeményei, melyek nagyrészt folyóiratokban, az Aglaja című zsebkönyvekben láttak először napvilágot, összegyűjtve is megjelentek: Totenkränze. Gedichte (Stuttgart, 1832). Drámái: Turturel (Bécs, 1821); Zwei Nächte zu Valladolid (uo. 1825); Liebe findet ihre Wege (Lope de Vega után, uo. 1827); Der Stern von Sevilla (Stuttgart, 1830); Kerker und Krone (uo. 1834); Der Königin Ehre (uo. 1834); Herr und Sklave (uo. 1835); Dramatische Werke (4 kötet, uo. 1830-36). Epikai költemények: Das Waldfräulein (uo. 1843); továbbá: Altnordische Bilder (2 kötet, uo. 1850); Soldatenbüchlein (Bécs, 1848); Childe Harold (Byron eposzának fordítása). Azonkívül számos politikai röpirat szerzője és az Augsburger Allgemeine Zeitung hivatalos bécsi levelezője volt és mint ilyen küldött tudósításokat a magyar állapotokról is, de mindig osztrák szempontból, egyoldalúlag bírálván az ügyeket.

Források

[szerkesztés]