Ugrás a tartalomhoz

Josef Václav Myslbek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josef Václav Myslbek
Jan Vilímek festménye (1883)
Jan Vilímek festménye (1883)
Született1848. június 20.[1][2][3][4][5]
Prága[5][6]
Elhunyt1922. június 2. (73 évesen)[1][3][4][5][7]
Óváros[8]
Állampolgárságaosztrák–magyar
HázastársaKarolina Myslbeková (1873. október 18. – )
Gyermekeinyolc gyermek:
  • Karel Myslbek
  • Josef Myslbek
  • Jiří Myslbek
SzüleiVáclav Myslbek
Foglalkozása
Tisztségeaz Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1905. augusztus 16. – 1918)
IskoláiPrágai Képzőművészeti Akadémia
Kitüntetései
SírhelyeSlavín[10]
Josef Václav Myslbek aláírása
Josef Václav Myslbek aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Václav Myslbek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Stallion Ardo, Myslbek-kiállítás Szlovákiába Kassán. Ennek alapján készült el Szent Vencel szobra

Josef Václav Myslbek (Prága, 1848. június 20. – Prága, 1922. január 2.) cseh szobrász és éremművész.[11]

Életpályája

[szerkesztés]

Szegény családban nőtt fel Prága egyik külvárosában. Bár szülei cipésznek szánták, inkább szobrászoknál vállalt munkát. 1868-tól a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult, majd önálló szobrász stúdiót nyitott. Hamarosan a francia szobrászat hatása alá került; elkezdett érdeklődni a filozófia, valamint az irodalom után is.

Tanítványai

[szerkesztés]

Hatással volt cseh szobrászok egész generációira. Ismertebb Tanítványai közé tartozott - többek között - Stanislav Sucharda, Jan Štursa, Bohumil Kafka és Otakar Španiel.

Művei

[szerkesztés]
A Vencel-szobor

Az első nagyszabású szobortervét 1869-ben készítette el Jeseníkben, Az egészség allegóriája címen. 1872 - 1873-ban németországi tanulmányutat tett. Ezután allegorikus nőalakokat (Dráma és Opera) készített a prágai Nemzeti Színház számára. Tábor városa számára 1874 és 1877 között elkészítette Jan Žižka szobrát. Myslbek legismertebb műve Szent Vencel szobra, amely a prágai Vencel téren áll. Elkészítésén a művész több mint 20 évet dolgozott.

Később elkészítette - többek között - Bedřich Smetana és František Palacký portréját.

Az ún. Myslbek-szobrok Vyšehradban találhatók. Eredetileg a Palacký hídon álltak, onnan szállították ezeket ide. A négy pár: Přemysl és Libuše, (ii) Lumír és Píseň, (iii) Záboj és Slavoj, (iv) Ctirad és Šárka.

Emlékezete

[szerkesztés]

Sírja a vyšehradi Nemzeti Temetőben található.

Források

[szerkesztés]

Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 425. o. ISBN 963-9257-09-5  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b European Theatre Architecture (angol, cseh, szlovák, szlovén, lengyel, magyar, német, olasz, svéd, horvát, spanyol és portugál nyelven). Arts and Theatre Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. ↑ Český hudební slovník osob a institucí (cseh nyelven)
  8. ↑ Archiv hl. m. Prahy, Matrika zemřelých u sv. Jiljí, sign. JIL Z12, s. 183
  9. ↑ 978-80-87057-50-6
  10. ↑ BillionGraves (angol nyelven)
  11. ↑ Stech, V. V. Josef Vaclav Myslbek, Prague, 1954. Artia.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Josef_Václav_Myslbek&oldid=24450031”