Jorge Semprún

	Jorge Semprún
	Jorge Semprún Montpellier-ben 2009-ben
	Élete
Született	1923. december 10.; Madrid
Elhunyt	2011. június 7. (87 évesen); Párizs
Szülei	Susana Maura Gamazo; José María Semprún Gurrea
Házastársa	Colette Leloup (1958. március 23. – 2007); Loleh Bellon (1949–);
Gyermekei	Pablo Semprún; Ricardo Semprún; Jaime Semprun;
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény
Kitüntetései	Femina-díj (1969); honorary doctor of the University of Rennes 2 (2007. november 30.); Saint George's Cross (1995); Edgar Allan Poe-díj (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 1970); Louis Guilloux Prize (1995); Premio Planeta de Novela (1977); A német könyvszakma békedíja (Wolf Lepenies, 1994); Prix Formentor (1963); Goethe-érem (2003); Jeruzsálem-díj (1997); Gold Medal of Merit in the Fine Arts (2008); Concours général (1941); III. Károly rend nagykeresztje (1993); Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1995. január 26.); Jean Monnet-díj (2001); Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (2006); Honorary doctor of the University of Paris-Est-Marne-la-Vallée (2000. május 30.); a Potsdami Egyetem díszdoktora; Femina Vacaresco-díj (1994);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jorge Semprún témájú médiaállományokat.

Jorge Semprún (Jorge Semprún y Maura) (Madrid, 1923. december 10. – Párizs, 2011. június 7.) francia nyelven alkotó spanyol író, politikus.

Életpályája

Polgári értelmiségi családban született. Hat testvére volt. Apja jogászprofesszor, 1931-től Santander és Toledo kormányzója, majd (1936–1939) diplomata volt Hágában.

A spanyol polgárháború elől a család Franciaországba emigrált. Semprún filozófiát és irodalmat tanult a Sorbonne-on. 1942-ben belépett a Spanyol Kommunista Pártba. A német megszállás idején részt vett az ellenállási mozgalomban. A Gestapo 1943-ban letartóztatta. A buchenwaldi koncentrációs táborba került. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, A nagy utazás (1963). A felszabadulás után Párizsban telepedett le, ahol a Franco rendszer bukásáig élt.^[1]

1946-tól 1952-ig az UNESCO tolmácsa volt Párizsban. Professzionális forradalmárrá vált; először 1953-ban ment illegálisan a francói Spanyolországba. 1954-ben a Spanyol Kommunista Párt központi bizottságának tagja lett. Az 1956-os év politikai fordulatot okozott világképében (a szovjet párt XX. kongresszusa, a lengyel és magyar események). Gondolkodásának megváltozásába belejátszott Lukács György munkásságának megismerése is.

1963-ban jelent meg remekmívű regénye: A nagy utazás (Le Grand voyage), amit magyarul 1964-ben adtak ki (ford.: Réz Pál). Ennek a kora-posztmodern, bonyolult szerkezetű műnek kerettörténete egy négynapos, szörnyű vonatút Buchenwaldba. A könyv címe kétértelmű: másik jelentése egy szellemi utazás, amit saját emlékeiben tesz meg a szerző, felmérni múltját, szellemi és politikai eszmélését.

Már látom, hogyan alakulnak a fiúk régi frontharcosokká. Én nem vagyok régi frontharcos. Én majdani frontharcos vagyok.

– Nagy utazás

Semprún 1964-ben szembekerült Santiago Carillóval, az SKP főtitkárával. Ennek következtében kizárták a pártból.

1965-ben jelent meg A háborúnak vége (La Guerre est finie) című forgatókönyve, amiből Alain Resnais készített maradandó értékű filmet. A film annak idején Magyarországon dobozban maradt, bár szinkronja elkészült. 1967-ben jelent meg Az ájulás (L’Évanouissement) című regénye (magyarul 1968-ban jelent meg).

Az 1968-as csehszlovákiai események hatására az író végleg szembefordult a kommunista eszmékkel.

1968-ban jelent meg a Ramon Mercader második halála (La Deuxième mort de Ramon Mercader) című regénye. Ez a könyv a történelmi parabola és a kémregény keveréke, keserű leszámolás a bolsevik forradalom következményeivel.

1988-ban térhetett haza Madridba, ahol 1988–1991 között kulturális miniszter volt.

Az írót 2011. június 7-én este, párizsi otthonában érte a halál.^[1]

Művei

Regények

1963 – A nagy utazás (francia nyelven íródott, Le Grand voyage)
1965 – A háborúnak vége (La Guerre est finie)
1967 – Az ájulás (francia nyelven íródott, L’Évanouissement)
1968 – Ramon Mercader második halála (francia nyelven íródott, La Deuxième mort de Ramon Mercader)
1977 – Federico Sánchez önéletrajza (Autobiografía de Federico Sánchez)
1980 – De szép vasárnap! (francia nyelven íródott, Quel beau dimanche!)
1981 – Zagyvaság (francia nyelven íródott, L’Algarabie)
1986 – A fehér hegy (francia nyelven íródott, La Montagne blanche)
1987 – Nyecsajev visszatér (francia nyelven íródott, Netchaïev est de retour)
1993 – Szivélyes üdvözlettel Federico Sanchez (francia nyelven íródott, Federico Sanchez vous salue bien)
1994 – Írni vagy élni (francia nyelven íródott, L’Écriture ou la vie)
2000 – Tündöklő nyaraink gyors tüze (francia nyelven íródott, Adieu, vive clarté...)
2001 – Le Mort qu'il faut (francia nyelven íródott)
2006 – Húsz év, egy nap (Spanyol nyelven íródott, Veinte años y un día)

Forgatókönyvek

1966: Objectif 500 millions, rendezte Pierre Schoendoerffer
1966: A háborúnak vége (La Guerre est finie), rend. Alain Resnais
1969: Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, rend. Costa-Gavras
1970: Vallomás (L'Aveu), rend. Costa-Gavras
1972: A merénylők (L'Attentat), rend. Yves Boisset
1974: Les Deux mémoires : írta és rendezte
1974: Stavisky (Stavisky), rend. Alain Resnais
1975: Különleges ügyosztály (Section spéciale), rend. Costa-Gavras
1976: Menekülés Görögországból (Une femme à sa fenêtre), rend. Pierre Granier-Deferre
1978: Les Routes du sud, rend. Joseph Losey
1986: Les Trottoirs de Saturne, rend. Hugo Santiago
1991: Nyecsajev visszatér (Netchaïev est de retour), rend. Jacques Deray : Dan Franck és Jacques Deray adaptációja Semprún regényéből
1995: A Dreyfus-ügy (L'Affaire Dreyfus), rend. Yves Boisset (TV)
1997: K úr (K), rend. Alexandre Arcady
2010: Ah, c'était ça la vie!, rend. Franck Apprederis (TV)
2011: Le Temps du silence, rend. Franck Apprederis (TV)

Magyar kiadások

A nagy utazás (regény) – Bp.: Európa Kvk, 1964 (ford. Réz Pál)^[2]
Az ájulás (regény) – Bp.: Európa Kvk, 1968 (ford. és utószó Réz Pál)
A háborúnak vége (forgatókönyv) – Bp.: Magvető Kvk, 1969 (ford. Rayman Katalin) (Világkönyvtár sorozat)
A nagy utazás ; Az ájulás (regények) – Bp.: Európa Kvk, 1973 (ford. Réz Pál) (Európa zsebkönyvek sorozat)
Ramón Mercader második halála (regény) – Bp.: Európa Kvk, 1990 (ford. Szabolcs Katalin) ISBN 963-07-5029-5
De szép vasárnap! (regény) – Bp.: Európa Kvk, 1992 (ford. Kamocsay Ildikó) ISBN 963-07-5492-4
Írni vagy élni (regény, emlékirat) – Bp.: Ab Ovo Kiadó, 1995 (ford. Szoboszlai Margit) ISBN 963-7853-44-8
Tündöklő nyaraink gyors tüze... (visszaemlékezés, emlékirat) – Bp.: Ab Ovo Kiadó, 2000 (ford. Szoboszlai Margit) ISBN 963-7853-86-3
Húsz év, egy nap (regény) – Bp.: Európa Kvk, 2006 (ford. Pál Ferenc) ISBN 963-07-7972-2
A nagy utazás (regény) – Bp.: Európa Kvk, 2007 (ford. Réz Pál) (Európa diákkönyvtár sorozat) ISBN 978-963-07-8318-7^[3]

Források

↑ ^a ^b Elhunyt Jorge Semprún, Index.hu, 2011. június 8. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
↑ A regénynek később több kiadása is megjelent az Európa Könyvkiadónál.
↑ Az Európa diákkönyvtár sorozatban 1993 óta a regény már több kiadást megért.

További információk

Mester Yvonne: „…mert nem tudok másképpen”, Interjú Jorge Semprúnnel, litera.hu, 2006. április 22. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
Jorge Semprún – A Könyvfesztivál díszvendége, litera.hu, 2006. április 18. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
mi: Elhunyt Jorge Semprún: „Párizsban senki voltam, Budapesten pedig valaki”, 2011. június 8. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
In memoriam Jorge Semprún^{[halott link]}, összeállította: Madarász Katalin, Kávészünet, 2011. június 14. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
Takács Ferenc: A magunk vére (Jorge Semprún: Húsz év, egy nap.), Mozgó Világ Online, 2006. szeptember (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
Jorge Semprún a PORT.hu-n (magyarul)
Jorge Semprún az Internet Movie Database oldalon (angolul)

A spanyol világ portálja
Irodalomportál

[index-1] Elhunyt Jorge Semprún, Index.hu, 2011. június 8. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)

[2] A regénynek később több kiadása is megjelent az Európa Könyvkiadónál.

[3] Az Európa diákkönyvtár sorozatban 1993 óta a regény már több kiadást megért.

[1]

[2]

[3]

Jorge Semprún

Jorge Semprún Montpellier-ben 2009-ben
Élete
Született	1923. december 10. Madrid
Elhunyt	2011. június 7. (87 évesen) Párizs
Szülei	Susana Maura Gamazo José María Semprún Gurrea
Házastársa	Colette Leloup (1958. március 23. – 2007) Loleh Bellon (1949–)
Gyermekei	Pablo Semprún Ricardo Semprún Jaime Semprun
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény
Kitüntetései	Femina-díj (1969) honorary doctor of the University of Rennes 2 (2007. november 30.) Saint George's Cross (1995) Edgar Allan Poe-díj (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 1970) Louis Guilloux Prize (1995) Premio Planeta de Novela (1977) A német könyvszakma békedíja (Wolf Lepenies, 1994) Prix Formentor (1963) Goethe-érem (2003) Jeruzsálem-díj (1997) Gold Medal of Merit in the Fine Arts (2008) Concours général (1941) III. Károly rend nagykeresztje (1993) Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1995. január 26.) Jean Monnet-díj (2001) Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (2006) Honorary doctor of the University of Paris-Est-Marne-la-Vallée (2000. május 30.) a Potsdami Egyetem díszdoktora Femina Vacaresco-díj (1994)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jorge Semprún témájú médiaállományokat.