Ugrás a tartalomhoz

Joachim József (képzőművész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Joachim József
Joachim József festőművész, amint 1920-ban Molnár Aranka színésznőt festi
Joachim József festőművész, amint 1920-ban Molnár Aranka színésznőt festi
Született1897. szeptember 25.[1]
Szeged
Elhunyt1954. október 26. (57 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész, szobrász
Festői pályafutása
Stílusarealizmus, impresszionizmus
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a képzőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Joachim József (egyértelműsítő lap).

Joachim József (Szeged, 1897. szeptember 25.[2] – Budapest, 1954. október 26.) festőművész és szobrász. Joachim Ferenc festőművész testvére.

Szobrászatának fontos jellemzője a realista-akadémikus formaképzés, festészetének pedig a határozott formaépítkezés és könnyed festéstechnika mellett egy egyéni, neoimpresszionista színvilág.[3] Gipsz- és agyagszobrok, grafikák, olajfestmények és pasztellképek egyaránt részei Joachim József életművének.

Élete

[szerkesztés]

Gyerekkora és az első világháború

[szerkesztés]

Szegedi családban, Joachim Ferenc cipészmester és felesége, Metz Emilia, római katolikus szülők gyermekeként született. Hat testvére volt: Ferenc (festőművész), Károly, Gizella, Mariska, Jolán, és Mici.

A szegedi piarista gimnáziumban érettségizett.

Az 1910-es évek első felében Szegeden Dinnyés Ferenc festőművésznél folytatott tanulmányokat.

Az első világháborúban önkéntesként harcolt, hadnagyként szerelt le. 1920-ban feleségével Budapestre költözött, ekkoriban a Diófa utcai rajziskolába is járt.

Külföldi tanulmányai

[szerkesztés]

1920 végén feleségével Rómába ment, itt másfél éven át szobrászatot tanult Ettore Ferrarinál.[4] Később Párizsban az Académie Colarossi-ba, majd az École des Beaux Art-ra járt, itt kezdett el festeni. Mestere Lucien Joseph Simon volt. Az ő plasztikus, realista ecsetkezelését Joachim József átvette (ez a franciás tónusú realizmus nagy hatással volt egész munkásságára), és tovább is fejlesztette, alkalmazva az impresszionizmus elveit.

Külföldön sikereket ért el:[5] az École des Beaux Arts hallgatói műhelytárlatán harmadik díjat nyert 1924-ben, továbbá a párizsi Függetlenek Szalonja (Salon des Indépendants) kiállításán is részt vett egyik festményével. Külföldi tanulmányairól és sikereiről a korabeli szegedi sajtó beszámolt, sőt, az Érdekes Újság több munkáját is közölte 1923-ban és 1924-ben.[6] Sikerei ellenére 1925-ben visszatért Szegedre.

Szegeden

[szerkesztés]
Joachim József festi a "Miss Szeged 1930" győztesének portréját

Szegeden a város elismert művésze lett.[7] 1927-1930 között több kiállítást is tartott Szegeden és Szentesen. Eleinte arcképeivel tűnt ki, majd női modellek figurális és aktképeivel is. Legelső retrospektív kiállítását 1928. március 4-én Juhász Gyula költő és lapkritikus nyitotta meg.[8] E kiállításon mintegy 60 festménnyel, 35 grafikával és 4 szoborral mutatkozott be, amelyek szinte egész addigi pályafutását felölték: Rómában, Párizsban és Szegeden készült művek is szerepeltek közöttük. A tárlatot pozitívan fogadták a kritikusok, Szeged városa pedig meg is vásárolta a művész egyik festményét.[9]

A "Miss Szeged 1930" szépségválasztás győztesének, a közönségdíjasának, illetve a Délmagyarország újság szavazóközönsége kedvencének is megfestette a portréját.[10]

Budafokon

[szerkesztés]

Az 1930-as évek elején Budafokra költözött. Az egyik szemét daganat következtében elveszítette, ettől kezdve felhagyott a szobrászattal, művészetének fő területe a festészet lett: olaj-, a 40-es évektől pedig pasztellképeket is készített. Figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket festett.

A második világháborúban katonaként szolgálta a hazáját. Előbb főhadnaggyá nevezték ki, majd 1943-ban tartalékos százados lett. Erdélyben teljesített szolgálatot. A háború alatt is rajzolt, pasztellezett és festett, amikor csak tehette, elsősorban tájképek maradtak meg ebből az időszakából. Előbb felesége zsidó származása miatt, majd a háború után századosi rangja miatt hurcolták meg. Az Igazolóbizottság előtt végül felmentették.

Élete utolsó éveiben többféle munkából élt: adminisztrátor, hivatalsegéd volt 1951-ig a budafoki papírgyárban, 1951-1953 között pedig portréfestőként alkalmazták a Budapesti Városi Tanács Dekoráció és Kiállítástervező Kivitelező Vállalatánál, ahol többek között transzparenseket festett, rézkarcot készített. 1954 tavaszától éjjeli őrként dolgozott a budafoki Kartonlemezgyárban.

Élete szinte utolsó napjáig alkotott és gyakorolta a rajzolást, a pasztellkészítést. Az 1940-es évék végétől járt a budai rajziskolába, ahol Vén Emil tartott rendszeres rajzi korrekciót. 1954-ben az állami Képzőművészeti Alap bírálati csoportja két képét díjazta.

Joachim József halálát agyvérzés okozta 1954. október 26-án.

Kiállításai

[szerkesztés]

Egyéni kiállításai

[szerkesztés]
  • 1924. febr. 17–28.: Műterem-kiállítás.[11] (Pfann/Brauswetter-ház, Szeged)
  • 1925. jan. 17.: Műkiállítás[12] (Vlasics-műkereskedés, Szeged)
  • 1928. márc. 4–18.: Joachim József első jelentős önálló kiállítása (Kass Szálló és Kávéház, Szeged)
  • 1929. nov. 24. – dec. 14.: Önálló tárlat (Kass Szálló és Kávéház, Szeged)
  • 1930. szept. 30.: Joachim József utolsó szegedi kiállítása (Kass Vigadó, Szeged)
  • 1931. szept. 30.: Önálló kiállítás (Keresztény Ifjak Egyesülete, Budafok)
  • 2023. szept. 26. – okt. 31.: Aktok, kazlak, portrék című kiállítás [1] (Budapest) Virtuális kiállítás
  • 2023. dec. 1. – 2024. jan. 12.: Joachim reboot című kiállítás [2] (Budapest)

Csoportos kiállításai

[szerkesztés]
  • 1917. máj. 15.: Szegedi Műbarátok Körének pünkösdi kiállítása (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1918. máj. 19.: a Nemzeti Szalon tavaszi tárlata[13] (Budapest)
  • 1919. máj. 18. – jún. 4.: Szegedi Képző- és Iparművészek kiállítása (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1920. dec. 23.: Szegedi és vásárhelyi képzőművészek téli tárlat a kultúrpalotában (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1923 nyara: Műhelytárlat – École des Beaux-Arts, Párizs
  • 1924 nyara: Műhelytárlat – Az École des Beaux-Arts növendékeivel (Párizs)
  • 1924 ősze: Függetlenek Szalonja kiállítás (Párizs)
  • 1927. okt. 1–5.: Tiszavidéki Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Kulturális Kiállítás (Szentes, Horváth Mihály Gimnázium)
  • 1927. dec. 24–31.: Szegedi festők karácsonyi képkiállítása (Szegedi Ügyvédi Kamara, Szeged)
  • 1928. jún. 3–15.: Az Alföldi Művészek Egyesülete (AME) I. tárlata. (Kass Szálló és Kávéház, emeleti díszterem és kisterem, Szeged)
  • 1928. dec. 8–26.: Az Alföldi Művészek Egyesülete (AME) II. tárlata. (Kass Szálló és Kávéház, emeleti díszterem, Szeged)
  • 1929. máj. 26.: Képzőművészeti Egyesület tárlata (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1930. ápr. 13.: Szegedi Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlata (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1933. ápr. 16.: Nemzeti Szalon kiállítása (Budapest)
  • 1934. szept.: Új Szalon – Őszi kiállítás (Budapest)
  • 1934. nov. 4.: Budai Képzőművészeti Társulat őszi tárlata (Budafok, Budai Klub [Galéria] termei)
  • 1935. ápr. 21. – máj. 5.: Nemzeti Szalon Tavaszi tárlata (Budapest, Erzsébet tér)
  • 1935. nov. 27.: Magyar Írók Művészek és Műpártolók Egyesületi tárlata – (Saskör)
  • 1938. júl. 23. – aug. 15.: Egyházművészeti és Világi Képzőművészeti Kiállítás (Belvárosi Fiú Elemi Iskola, Szeged)
  • Az 1930-as évek végén: Munkája együtt szerepel Schaár Erzsébet és Vilt Tibor alkotásaival, (Budatétényi Galéria)
  • 2022. márc. 20. – jún. 26.: Joachim Ferenc életműkiállítása (A Joachim – A holdfény impresszionistája című kiállítás[14] a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyén, a Fekete házban)

Művei közgyűjteményekben

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/07060.htm, Joachim József, 2017. október 9.
  2. ↑ Születése bejegyezve a Szeged I. ker. állami születési akv. 1695/1897. folyószáma alatt.
  3. ↑ Szabó Tamás - Joachim László. „A festő és szobrász Joachim József”. Trianoni Szemle 2023 (1-2), 62-63. o. 
  4. ↑ Szabó Tamás - Joachim László. „A festő és szobrász Joachim József”. Trianoni Szemle 2023 (1), 66. o. 
  5. ↑ Szegedi művész párisi sikere, Délmagyar, 1923 február 7.
  6. ↑ Az Érdekes Újság repertóriuma : 1913-1924. III., Képanyag 1. 
  7. ↑ Több festményét és egy mellszobrát a Móra Ferenc Múzeum őrzi.
  8. ↑ Joachim József kiállítása, Délmagyar, 1928. március 4.
  9. ↑ Joachim Józseftől képet vásárolt a város, Délmagyar, 1928. március 11.
  10. ↑ Készül "Miss Szeged" portréja, Délmagyarország, 1930. július 25.
  11. ↑ Lengyel Vilma. „Joachim József”, Szeged, 1924. február 14., 7. oldal 
  12. ↑ „Joachim József kiállítása”, Szeged, 1925. január 18., 7. oldal 
  13. ↑ „A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata”, Pesti Hirlap, 1918. május 19., 9. oldal 
  14. ↑ Rieder Gábor - Szabó Tamás. A holdfény impresszionistája – Kiállítási katalógus. Szeged: Múzeumi Tudományért Alapítvány, 39. o. [2022]. ISBN 978-615-6273-03-1 
  15. ↑ Nyilas Péter. „Értékes festményt kapott Szeged”, Délmagyarország, 2002. február 27., 5. oldal 
  16. ↑ Rieder Gábor - Szabó Tamás. Joachim - A holdfény impresszionistája – kiállítási katalógus. Szeged: Múzeumi Kultúráért Alapítvány, 39. o. (2002) 

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joachim_József_(képzőművész)&oldid=27571409”