Jeges-tengeri ingola
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lethenteron japonicum (von Martens, 1868) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Jeges-tengeri ingola témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Jeges-tengeri ingola témájú kategóriát. |
A jeges-tengeri ingola (Lethenteron japonicum) vagy korábbi nevén (Lampetra japonica) az ingolák (Cephalaspidomorphi) osztályának az ingolaalakúak (Petromyzoniformes) rendjéhez, ezen belül az ingolafélék (Petromyzontidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A jeges-tengeri ingola vándorló alakja a Csendes-óceán térségének parti vizeiben él, a Barents- és Fehér-tengerig. Az édesvízi alak elterjedése a Pecsora és Ob folyók vízgyűjtőjétől a kelet-szibériai Kolima és Anadir folyókig terjed.
Megjelenése
[szerkesztés]Felső állkapcsi lemeze széles, mindkét oldalon egy-egy erős, hegyes foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 6, ritkán 7 azonos nagyságú fog ül. A szájkorongon csak erős alsó és felső ajakfogak vannak, az oldalsó és külső ajakfogak hiányoznak; a 3-3 belső ajakfog mind a két oldalon kéthegyű és erősen fejlett. Az elülső nyelvlemez közepén beszögellés van, elülső peremén több fogacska ül, a középső nagyobb és szélesebb a többinél. A két hátúszó az ívási idő előtt különálló, íváskor összeérnek. Színezete kékesszürke, kékes olajzöldtől a barnásig, felül sötét, oldalai világosabbak, hasoldala fehér. A vándorló alak testhossza maximum 62,5 centiméter, az állandó alak maximum 26 centiméter hosszú.
Életmódja és szaporodása
[szerkesztés]A nagy termetű vándorló alak az arktikus parti vizekben él, ahol más halakon élősködik. Biológiája valószínűleg nagyon hasonló a tengeri ingoláéhoz. A Fehér-tengerben júliustól augusztusig vándorolnak az ívni készülő példányok, ikráikat a rákövetkező május–júniusban a folyók alsó szakaszain rakják le. A kis termetű állandó alak kizárólag édesvízben él.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.) (mint Lethenteron camtschaticum)
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- ITIS szerinti rendszerbesorolása szerint Lethenteron japonicum
