Ugrás a tartalomhoz

Jeges-tengeri ingola

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeges-tengeri ingola
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Ingolák (Cephalaspidomorphi)
Rend: Ingolaalakúak (Petromyzontiformes)
Család: Ingolafélék (Petromyzontidae)
Alcsalád: Petromyzontinae
Nem: Lethenteron
Faj: L. japonicum
Tudományos név
Lethenteron japonicum
(von Martens, 1868)
Szinonimák
  • Lampetra japonica
  • Lethenteron camtschaticum
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jeges-tengeri ingola témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jeges-tengeri ingola témájú kategóriát.

A jeges-tengeri ingola (Lethenteron japonicum) vagy korábbi nevén (Lampetra japonica) az ingolák (Cephalaspidomorphi) osztályának az ingolaalakúak (Petromyzoniformes) rendjéhez, ezen belül az ingolafélék (Petromyzontidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A jeges-tengeri ingola vándorló alakja a Csendes-óceán térségének parti vizeiben él, a Barents- és Fehér-tengerig. Az édesvízi alak elterjedése a Pecsora és Ob folyók vízgyűjtőjétől a kelet-szibériai Kolima és Anadir folyókig terjed.

Megjelenése

[szerkesztés]

Felső állkapcsi lemeze széles, mindkét oldalon egy-egy erős, hegyes foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 6, ritkán 7 azonos nagyságú fog ül. A szájkorongon csak erős alsó és felső ajakfogak vannak, az oldalsó és külső ajakfogak hiányoznak; a 3-3 belső ajakfog mind a két oldalon kéthegyű és erősen fejlett. Az elülső nyelvlemez közepén beszögellés van, elülső peremén több fogacska ül, a középső nagyobb és szélesebb a többinél. A két hátúszó az ívási idő előtt különálló, íváskor összeérnek. Színezete kékesszürke, kékes olajzöldtől a barnásig, felül sötét, oldalai világosabbak, hasoldala fehér. A vándorló alak testhossza maximum 62,5 centiméter, az állandó alak maximum 26 centiméter hosszú.

Életmódja és szaporodása

[szerkesztés]

A nagy termetű vándorló alak az arktikus parti vizekben él, ahol más halakon élősködik. Biológiája valószínűleg nagyon hasonló a tengeri ingoláéhoz. A Fehér-tengerben júliustól augusztusig vándorolnak az ívni készülő példányok, ikráikat a rákövetkező május–júniusban a folyók alsó szakaszain rakják le. A kis termetű állandó alak kizárólag édesvízben él.

Források

[szerkesztés]