Jegenyenyár

Jegenyenyár
	; Jegenyenyárak
Származás
	Lombardia, 17. század
Osztályozás
Nemzetség:	Populus
Faj:	P. nigra
Fajta:	'Italica'
	A Wikimédia Commons tartalmaz; Jegenyenyár témájú kategóriát.

A jegenyenyár vagy lombardiai nyár (Populus nigra 'Italica') a fekete nyár egyik közismert termesztett változata. Nevezik olasz nyárnak és egyszerűen jegenyefának is; korábbi tudományos nevei voltak: Populus pyramidalis Roz., Populus dilatata Ait., Populus italica Moench, Populus pannonica Kit., Populus croatica W. et Kit.^[1] A valódi lombardiai nyárat a 17. században nemesítették Lombardiában.

Alaki jellemzői

Felfelé törekvő, igen keskeny, tornyos, 25–35 méter magas fa. A törzsén vad hajtások nőnek, így gyakran csaknem a tövétől kezdve ágas. Ágai aránylag rövidek, a törzs főtengelyéhez hajolnak, emiatt vékony és hosszú a termete. Levelei hosszúkásak, kihegyezettek, de szélesebbek mint hosszúak.

Élettani jellemzői

Tarackoló növény, tarackjai akár 35 m-re is elérnek, az árok fenekén is áthúzódnak. Mivel a mediterrán régióból származik, elviseli a forró, száraz nyarakat, nyirkos környezetben rövid életű a különféle gombabetegségek miatt. Hímivarú klón.^[2]

Származása

Alexander von Humboldt még úgy gondolta, hogy a Mississippi partvidékéről származik, míg John Forbes Royle angol botanikus a Himalája környékét vélte származási helyének; elképzelésük szerint ezekről a helyekről került Itáliába, ahol meghonosodott, majd Milánó vidékéről terjedt el Európában.^[1] Tekintve, hogy az alapfaj – a fekete nyár – eurázsiai elterjedésű, és elterjedési területe messze nem éri el a Himaláját,^[3] minden bizonnyal sem a Mississippi vidékéről (az amerikai kontinensről), sem a Himalájából nem érkezhetett.

Felhasználása

Díszfa. Általában utak mellé ültetik, gyakran fasorokat képez. A tarackjai miatt azonban a 19. században gyakran előfordult, hogy a művelt földeken problémákat okozott (a gyümölcsösökben tarackjaival kiszorította a gyümölcsfákat, szántóföldeken a tarackjai alkalmatlankodtak).^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Jegenyenyárfa. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
↑ Bean, W. J. (1980). Trees and Shrubs Hardy in the British Isles Vol. 3. John Murray ISBN 0-7195-2427-X
↑ Az év fája – 2004 – A fekete nyár (Populus nigra L.). (magyarul) Összeállította: Bartha Dénes, Bús Mária, Horváth Tibor. A fényképeket Bariska Mihály, Molnár Sándor és Vidéki Róbert készítette. Hozzáférés: 2019. július 29. (pdf)

Források

Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 154. o. ISBN 978-963-09-6602-3
Nico Vermeulen: Fák és cserjék enciklopédiája. Budapest: Ventus Libro Kiadó. 2005. 50. o. ISBN 963 9546 50 X

[Pallas-1] Jegenyenyárfa. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

[bean-2] Bean, W. J. (1980). Trees and Shrubs Hardy in the British Isles Vol. 3. John Murray ISBN 0-7195-2427-X

[3] Az év fája – 2004 – A fekete nyár (Populus nigra L.). (magyarul) Összeállította: Bartha Dénes, Bús Mária, Horváth Tibor. A fényképeket Bariska Mihály, Molnár Sándor és Vidéki Róbert készítette. Hozzáférés: 2019. július 29. (pdf)

[1]

[2]

[3]