Ugrás a tartalomhoz

Ještěd-torony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Ještěd-torony
Hotel a televizní vysílač na Ještědu
A szállodaként és tévétoronyként is funkcionáló Ještěd-torony
A szállodaként és tévétoronyként is funkcionáló Ještěd-torony
TelepülésHorní Hanychov
CímCsehország, Liberec, Ještěd, Horní Hanychov 153 460 08
Építési adatok
Építés éve1966-1973
Megnyitás1973. július 9.
Építési stílusmodern
TervezőKarel Hubáček
Építész(ek)
  • Karel Hubáček
  • SIAL
  • Otakar Binar
Építési költség64 000 000 CSK
Hasznosítása
Felhasználási területszálloda, tévétorony, kilátó
TulajdonosČeské Radiokomunikace
Alapadatok
Tszf. magasság1012 m
Magassága94 m
Elhelyezkedése
Ještěd-torony (Csehország)
Ještěd-torony
Ještěd-torony
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 43′ 57″, k. h. 14° 59′ 05″50.732628°N 14.984592°EKoordináták: é. sz. 50° 43′ 57″, k. h. 14° 59′ 05″50.732628°N 14.984592°E
Térkép
Ještěd-torony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ještěd-torony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Ještěd-torony egy 94 méter magas televíziós adótorony és szálloda, amelyet az 1012 méteres Ještěd-hegy tetején építettek Liberec közelében, Csehország északi részén. Az épület vasbetonból épült, egyedi hiperboloid alakban.[1]

Története

[szerkesztés]

A jelenlegi szálloda építése előtt már két kunyhó állt a hegycsúcs közelében: az egyik a 19. század közepén, a másik pedig a 20. század elején épült. Mindkét épület faszerkezetű volt, és mindegyikük az 1963-as tűz áldozata lett. Az egykori éttermet működtető Liberec és a Prágai Rádiókommunikációs Igazgatóság megegyezett, hogy a hegytetőn egy új, közös épületet fognak építtetni. Az új tornyot Karel Hubáček építész tervezte, akit Zdeněk Patrman a statikai munkákban, Otakar Binar pedig a belsőépítészetben segített.[2] A csapatnak három évbe telt a tervek véglegesítése (1963–1966). Maga az építkezés hét évig tartott (1966–1973). 1969-ben Karel Hubáček elnyerte az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) által alapított rangos Perret-díját.[3] Az építkezés akkori költsége 64 millió csehszlovák koronát tett ki.[2]

A hiperboloid alakot azért választották, mert ez természetesen meghosszabbítja a hegy sziluettjét, ráadásul jól ellenáll a Ještěd csúcsán uralkodó szélsőséges éghajlati körülményeknek. A kialakítás ügyesen ötvözi a hegyi szálloda és a televízió-adótorony funkcióit egyben. A szálloda és az étterem a torony legalacsonyabb szintjein található.

A torony az észak-csehországi táj egyik meghatározó eleme lett. Az alsóbb szinteken található sétány és az emeleten lévő étterem Csehország nagy részére, valamint Lengyelország és Németország területeire nyújt gyönyörű kilátást. A torony sziluettje megjelenik a régió zászlóján és a címerén, valamint a helyi egyetem valamint a legeredményesebb helyi labdarúgóklub, az FC Slovan Liberec logóján is. Az épület a Jaroslav Rudiš könyve alapján készült Grandhotel című cseh filmben is szerepel.

A torony 1998 óta szerepel a cseh kulturális műemlékek listáján, és 2006-ban nemzeti kulturális műemlékké vált. 2007-ben bekerült az UNESCO világörökségi cím várományosainak listájára.[4]

Az építmény közúton és felvonóval is megközelíthető a hegy lábától.

Díjai

[szerkesztés]

1964-ben a Ještěd-torony elnyerte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Építészeinek Szövetségének díját az 1962-63-as építészeti kiállításon. 1969 tavaszán, amikor az épületet még nem fejezték be, Karel Hubáček elnyerte az Építészek Nemzetközi Szövetsége által adományozott Auguste Perret-díjat a technológia építészetben való kreatív felhasználásáért. Ez a legjelentősebb díj, amelyet valaha cseh építész kapott.[5] 2000-ben az épület elnyerte a „20. század legfontosabb cseh épülete” címet.[6] 2005 szeptemberében az iDNES.cz „A Cseh Köztársaság hét csodája” olvasói felmérés alapján a torony második helyen végzett a Dlouhé stráně vízerőmű mögött.[7]

Adótoronyként

[szerkesztés]

1971. május 1-jén kezdték meg a Tesla III-Zona-nal felszerelt toronyról a televíziós sugárzást. 1973 szeptemberében beindult a második csehszlovák televíziós adó sugárzása is. A bársonyos forradalom után az adó (egy Tesla berendezést használva) a Cseh Televízió (ČT1 és ČT2), a Nova és a Prima, valamint a Cseh Rádió (Radiožurnál, Praha (ma Dvojka) és Vltava) frekvenciáin sugárzott, továbbá magánszolgáltatókat is (Radio Proglas, Radio Contact Liberec és Europa 2).

A csehországi műsorszórás digitalizálásának kapcsán 2009 júniusában modernizálták a laminált burkolat alatti adóállomás antennarendszereit. A rádiós és televíziós műsorszolgáltatás mellett Ještěd a távközlés és az optikai kábelrendszernek is fontos csomópontja. A T-Mobile, az O2, a Vodafone és a Nordic Telecom mobilszolgáltatóknak is vannak itt bázisállomásaik (BTS).[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ještěd - TV transmitter - Lookout towers and viewpoints - Jizera Mountains - Liberec. www.liberecky-kraj.cz. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  2. a b Fenomén Ještěd = Phenomenon Ještěd = Phänomen Ještěd. Jiroutek, Jiří, 1967-. Vyd. 1. 2005. ISBN 80-239-5175-0 Hozzáférés: 2020. május 3.  
  3. Heartfield, James (2006. január 1.). „People, Not Architecture, Make Communities”. Architectural Design 76 (1), 20–23. o. DOI:10.1002/ad.198. ISSN 0003-8504. 
  4. Centre, UNESCO World Heritage: Mountain-top Hotel and Television Transmitter Ještěd (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  5. Sial. Švácha, Rostislav–Beran, Lukáš, 1978-–Muzeum umění Olomouc. Vyd. 1. 2010. ISBN 978-80-87164-41-9 Hozzáférés: 2020. július 8.  
  6. Nova: Ještěd byl zneužit v reklamě na mistrovství světa lyžařů. iDNES.cz, 2009. február 27. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  7. Čtenáři iDNES vybrali za div Česka Dlouhé Stráně. iDNES.cz, 2005. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  8. GSMweb.cz - hledání BTS. www.gsmweb.cz. (Hozzáférés: 2020. május 3.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ještěd Tower című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.