Javaslat az Egyesült Államok részéről Grönland megvásárlására
A 19. század óta az Amerikai Egyesült Államok többször is fontolóra vette és meg is próbálta megvásárolni Dániától Grönland szigetét, ahogyan 1917-ben a dán Nyugat-Indiával is tette. Az Egyesült Államok kormányán belüli belső viták Grönland megszerzéséről nevezetesen 1867-ben, 1910-ben, 1946-ban és 2019-ben zajlottak, és a megszerzést szorgalmazta többek között William Henry Seward és James F. Byrnes korábbi amerikai külügyminiszterek, magánemberként Nelson Rockefeller volt alelnök, nyilvánosan pedig Donald Trump elnök. A második világháború után az Egyesült Államok titokban felajánlotta Grönland megvásárlását; a sziget megvásárlásáról szóló nyilvános viták Trump 2024-es újraválasztása után kerültek elő.
Bár Grönland autonóm terület a Dán Királyságon belül, a grönlandi és a dán hatóságok nyilvánosan megerősítették Grönland önrendelkezési jogát, és kijelentették, hogy Grönland „nem eladó”. Sok grönlandi támogatja a függetlenséget, és sok dán a Grönlandhoz fűződő történelmi kapcsolatokat a dán nemzeti identitás szerves részének tekinti.
Az Egyesült Államok régóta úgy tekint Grönlandra, mint amely létfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából. A 20. század elején Grönlandot a nyugati féltekén található számos európai birtok közé sorolta, amelyeket az USA elleni fenyegető támadás esetén megelőző jelleggel elfoglal és megerősít. A II. világháború alatt az USA a Monroe-doktrínára hivatkozva megszállta Grönlandot, hogy megakadályozza, hogy Németország Dániát megszállva tartsa. Az amerikai hadsereg a háború után Grönlandon maradt, és 1948-ra Dánia felhagyott az USA távozásra való rábeszélésére tett kísérleteivel. A következő évben mindkét ország tagja lett a NATO katonai szövetségnek. Egy 1951-es szerződés jelentős szerepet biztosított az Egyesült Államoknak Grönland védelmében. Ma egy katonai bázisa van ott: a Pituffik űrbázis.
Története
[szerkesztés]1867
[szerkesztés]1910
[szerkesztés]1946
[szerkesztés]Hidegháború
[szerkesztés]21. század
[szerkesztés]Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína a 21. század elején fokozott figyelmet fordított Grönlandra és az északi-sarkvidéki geopolitikára.[1][2] 2010-ben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov részt vett az Északi-sarkvidéki Ötök találkozóján.[3] 2019-ben Rasmus Nielsen, a Grönlandi Egyetem munkatársa elmondta: „Az elmúlt néhány évben nagyobb hangsúlyt és nagyobb részvételt láthatunk, amit az Egyesült Államok szeretne [Grönlandon]. Érezhető, hogy az USA valóban ráébredt az északi-sarkvidéki valóságra - részben Oroszország, részben Kína miatt.".[4]
James P. Cain dániai amerikai nagykövet 2007-ben azt írta, hogy Grönland függetlensége elkerülhetetlen. Országának lehetősége van arra, hogy befolyásolja az új nemzet felépítését, ezért fel kell készülnie arra, hogy közvetlenül kommunikáljon Grönlanddal, amikor a sziget autonómiát nyer. A folyamatban lévő amerikai oktatási, kulturális és tudományos programok erősítették a kapcsolatokat a leendő országgal, és távol tartották Kínát - írta Cain.[3][5]
A sziget továbbra is fontos az amerikai és a NATO biztonsága szempontjából;[6] Walter Berbrick, a Naval War College munkatársa 2019-ben azt mondta: „Akié Grönland, azé az Északi-sarkvidék. Ez a legfontosabb stratégiai hely az Északi-sarkvidéken és talán a világon."[7] Az Egyesült Államok hangsúlyozza Grönland észak-amerikai földrajzi fekvését,[3] és amerikai diplomáciai és katonai tisztviselők, valamint az Egyesült Államok Geológiai Kutatóközpontja (USGS) gyakran látogatnak el a szigetre.[4] 2018-ban az amerikaiak újra létrehozták az Egyesült Államok második flottáját, amely az Észak-Atlanti-óceánért felelős;[1] Berbrick javasolta, hogy a flotta Grönlandon állomásozzon,[8] John Rood politikai védelmi államtitkár pedig megállapodást írt alá a kettős felhasználású infrastruktúrába való beruházásról. Henrik Breitenbauch, a Koppenhágai Egyetem munkatársa szerint a megállapodás, amelyet Grönland üdvözölt, része annak, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb hangsúlyt fektet Észak-Amerika védelmére.[9] A szigeten építheti meg az Egyesült Államok az új stratégiai sarkvidéki kikötőt, amelyet a 2020-as pénzügyi évre vonatkozó nemzetvédelmi felhatalmazási törvény ír elő.[10]
Grönland 2019-ben légi felmérést kért az Egyesült Államoktól. A Trump-kormányzat vásárlási javaslata előtt tervezett, de a Trump-kormányzat vásárlási javaslata után történt, az Egyesült Államok haditengerészete hiperspektrális képalkotást használt Garðar felett, és az USGS értelmezte az adatokat, hogy ásványkincseket keressen.[11] 2020 áprilisában Grönland elfogadta a 12,1 millió amerikai dolláros amerikai támogatást. Dánia 2019 decemberében jóváhagyta a Trump-kormányzat kérését egy grönlandi konzulátus létesítésére. A második világháború alatt megnyitott és 1953-ban bezárt konzulátus 2020 júniusában nyílt meg újra,[12][13] egy nappal azután, hogy a kormányzat bejelentette, hogy új jégtörőflottát fog építeni. Nick Solheim, a Wallace Institute for Arctic Security munkatársa szerint a két aktus „a legmonumentálisabb dolog, amit az elmúlt 40 évben az északi-sarkvidéki politika terén tettünk”.[14]
Donald Trump javaslatai
[szerkesztés]2019 óta, az első ciklusa alatt és egyre inkább a második ciklusára való megválasztása óta Donald Trump többször is hangoztatta azt az igényt, hogy az Egyesült Államoknak Grönlandot is ellenőrzése alá kell vonnia.[15][16] Állítólag úgy tekint a megszerzésére, mint ami egyrészt létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából, másrészt pedig úgy, mint amivel megerősítheti történelmi örökségét elnökként, hasonlóan ahhoz, ahogyan elődje, William McKinley szerzett új területeket az Egyesült Államok számára.[17]
Irodalom
[szerkesztés]- Cavell, Janice (2008. december 1.). „Historical Evidence and the Eastern Greenland Case”. Arctic 61 (4), 433–441. o. DOI:10.14430/arctic51. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
- Dörr, Oliver. Kompendium völkerrechtlicher Rechtsprechung (german nyelven). Mohr Siebeck (2004). ISBN 3-16-148311-1
- The Greenland Issue, Phasing Out the Colonial Status of Greenland, 1945–54: A Historical Study, Meddelelser om Grønland. Museum Tusculanum Press (2010). ISBN 978-87-635-2587-9
- Small State versus Superpower, Cold War Science and the Transatlantic Circulation of Knowledge, History of Modern Science. Brill (2015). ISBN 978-90-04-26422-9
- Defiant Diplomacy: Henrik Kauffmann, Denmark, and the United States in World War II and the Cold War, 1939–1958, Studies in modern European history. P. Lang (2003). ISBN 978-0-8204-6819-8
- Eismitte in the Scientific Imagination: Knowledge and Politics at the Center of Greenland, Palgrave Studies in the History of Science and Technology. Springer (2013). ISBN 978-1-137-37598-8
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Gronholt-Pedersen, Jacob. „Factbox: Greenland for sale? Why Trump's bid fell through”, Reuters, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.) (angol nyelvű)
- ↑ Blatz, Anika. „Grönland -"Trump, der Immobilienhai"”, Süddeutsche Zeitung, 2019. augusztus 22. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.) (német nyelvű)
- ↑ a b c „USA har forberedt sig på Grønlands selvstændighed i mange år: »Der spilles et uklædeligt dobbeltspil«”, Berlingske, 2019. november 2. (Hozzáférés: 2022. május 12.) (dán nyelvű)
- ↑ a b Northam, Jackie. „Greenland Is Not For Sale. But It Has Rare Earth Minerals America Wants”, All Things Considered, NPR, 2019. november 24. (Hozzáférés: 2020. július 5.) (angol nyelvű)
- ↑ Schreckinger, Ben: We Went to Greenland to Ask About a Trump Takeover (angol nyelven). POLITICO , 2025. január 10. (Hozzáférés: 2025. január 10.)
- ↑ Governing the North American Arctic: Sovereignty, Security, and Institutions. Springer, 107–116. o. (2016. január 14.). ISBN 978-1-137-49391-0
- ↑ Lippman, Daniel. „Trump's Greenland gambit finds allies inside government”, Politico, 2019. augusztus 24. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.) (angol nyelvű)
- ↑ 10 Big Ideas to 'Up America's Game in the Arctic' (angol nyelven) (2018. szeptember 22.)
- ↑ Breum, Martin: China and the US both have strategic designs for Greenland (amerikai angol nyelven). Arctic Today , 2018. október 17. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
- ↑ Rahbek-Clemmensen, Jon: Let's (Not) Make a Deal: Geopolitics and Greenland (amerikai angol nyelven). War on the Rocks , 2019. augusztus 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 3.)
- ↑ Browning, Noah. „U.S. and Greenland partner to map Greenland's resources”, Reuters, 2019. október 11. (Hozzáférés: 2020. július 5.) (angol nyelvű)
- ↑ „U.S. opens consulate in Greenland, months after Trump attempt to buy the territory rejected”, National Post, 2020. június 11. (Hozzáférés: 2020. július 5.) (kanadai angol nyelvű)
- ↑ Mascaro, Lisa. „US to open Greenland consulate amid increased interest”, Associated Press, 2019. augusztus 24. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
- ↑ Cammarata, Sarah: U.S. reopens consulate in Greenland amid White House's Arctic push (angol nyelven). Politico , 2020. június 10. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ What does Donald Trump want with Greenland? (angol nyelven). The Independent , 2025. január 7. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
- ↑ Donald Trump Jr arrives in Greenland after dad says US should own territory (brit angol nyelven). BBC News , 2025. január 6. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
- ↑ Holland, Steve. „Trump looks to Greenland to cement his legacy and expand sphere of US influence”, 2025. január 8. (Hozzáférés: 2025. január 9.)
