Jamaoka Akira
Jamaoka Akira | |
Game Developers Conference, 2010. | |
Született | 1968. február 6. (56 éves) Niigata Japán |
Állampolgársága | japán |
Nemzetisége | japán |
Házastársa | Tamu Murata |
Foglalkozása | zeneszerző, hangmérnök, videójáték-producer |
Iskolái | Tokiói Művészeti Egyetem |
Magassága | 178 cm (2019)[1] |
Testtömege | 72 kg (2019)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jamaoka Akira témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jamaoka Akira (山岡 晃; Hepburn: Akira Yamaoka ; 1968. február 6. –) japán videójáték-zeneszerző, hangmérnök és producer. A Konaminak dolgozott 1993-tól 2009-ig. Leginkább a Silent Hill túlélőhorror-játéksorozat zeneszerzőjeként ismert, de producerként és hangmérnökként is dolgozott a sorozatban.[2]
Korai évek
[szerkesztés]Jamaoka a Tokiói Művészeti Főiskolára járt,[3] ahol termékfejlesztést és belső tervezést tanult.
Karrier
[szerkesztés]Mielőtt videójáték-zeneszerzőként dolgozott volna, Jamaoka eleinte tervezőként szeretett volna elhelyezkedni. Ám ehelyett zenész lett, miután termékfejlesztői szakon végzett a Tokió Művészeti Főiskolán. 1993-ban csatlakozott a Konamihoz. Első munkája a Sparkster: Rocket Knights Adventures 2 volt. Amikor a Konami zeneszerzőt keresett, aki megkomponálná a Silent Hill zenéjét, Jamaoka jelentkezett rá, mert szerinte egyedül ő volt képes rá, hogy megfelelő zenét írjon a játékhoz.[3]
2009. december 2-án hivatalosan is bejelentették, hogy elhagyja a Konamit.[4] 2010. február 3-án jelentették be, hogy csatlakozott a Grasshopper Manifacture-höz és Szuda Góicsi, illetve Mikami Sindzsi mellett dolgozik egy új horror játékon, az Electronic Arts-szal karöltve.[5]
Jamaoka egy 2009-es interjúban azt állította, hogy a kedvenc videójáték készítője Szuda 51, a kedvenc videójátéka pedig a No More Heroes.[6]
Zenei stílusa
[szerkesztés]Jamaoka zenei hatásként a következőket nevezte meg: Angelo Badalamenti (leginkább David Lynch filmjeinek zeneszerzőjeként ismert), a Metallica és a Depeche Mode.[3] Amikor megkérdezték, hogy a tanulmányai a tokiói művészeti főiskolán segítették-e a zenei pályafutását, így felelt: „Akkoriban Mick Karn Japánból, Steve Strange a Visage-tól, és sok más zenész is vegyítette a művészetet és a zenét a saját új stílusával. Ez rám is nagy hatással volt. Ezért hát minden alkalommal, amikor zenét írok, megpróbálom kombinálni a művészetet a zenével.”[3]
Diszkográfia
[szerkesztés]- Smart Ball (1991)
- Snatcher (1992)
- Sparkster: Rocket Knight Adventures 2 (1994)
- Sparkster (1994)
- Snatcher (1994)
- Lightning Legend (1996)
- Speed King (1996)
- International Superstar Soccer Pro (1997)
- Poy Poy (1997)
- Kensei: Sacred Fist (1998)
- International Superstar Soccer Pro '98 (1998)
- Silent Hill (1999)
- Gradius III & IV (2000)
- Silent Hill 2 (2001)
- Contra: Shattered Soldier (2002)
- Silent Hill 3 (2003)
- Rumble Roses (2004)
- Silent Hill 4: The Room (2004)
- iFuturelist (2006)
- Silent Hill – A halott város (2006)
- Rumble Roses XX (2006)
- Silent Hill: Origins (2007)
- Silent Hill Homecoming (2008)
- Silent Hill: Shattered Memories (2009)
- No More Heroes 2: Desperate Struggle (2010)
- Shadows of the Damned (2011)
- Sine Mora (2011)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Nihon Tarento Meikan, 2019. (Hozzáférés: 2020. augusztus 12.)
- ↑ A New Silent Hill on the Way From Konami (angol nyelven). dreadcentral.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
- ↑ a b c d Kalabakov, Daniel: Interview with Akira Yamaoka (angol nyelven). spelmusik.net, 2002. július 16. [2007. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
- ↑ Remo, Chris: Report: Silent Hill Composer Yamaoka Leaves Konami (angol nyelven). gamasutra.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
- ↑ Fletcher, JC: Silent Hill composer Yamaoka joins Suda 51's 'video game band (angol nyelven). joystiq.com, 2010. február 3. [2010. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
- ↑ (2009) „Nintendo Power” 248.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Akira Yamaoka című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.