Ugrás a tartalomhoz

József telefonközpont

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
József központ
József főközpont
József Távbeszélő Üzem
A József központ a Horváth Mihály tér felől nézve
A József központ a Horváth Mihály tér felől nézve
TelepülésBudapest VIII. kerülete
Cím1082 Budapest, Horváth Mihály tér 17-19.
Építési adatok
Építés éve1910–1917
Rekonstrukciók évei1945
1950–1967
2010-es évek–2020
Építési stíluseklektika
Védettségműemlék
TervezőRay Rezső Vilmos
Építész(ek)Ray Rezső Vilmos
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
József központ (Budapest)
József központ
József központ
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 04′ 28″47.490000°N 19.074444°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 04′ 28″47.490000°N 19.074444°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz József központ témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A József telefonközpont (József főközpont) nagy méretű, eredetileg távközlési rendeltetésű ipari épület Budapest VIII. kerületében. Jelenleg három szálloda és egy kulturális központ üzemel benne.

Története

[szerkesztés]

A József Központ megépítésére azért volt szükség, mert a Teréz központ (I. központ, ma Merkúr-palota) telefonvonal-előfizetőinek száma elérte a 21 000-et. Az új telefonközpontot 1910 és 1917 között építették a Horváth Mihály téren, tervezője a korszak neves építésze, Ray Rezső Vilmos volt. A 15 000 helyi előfizető és 480 helyközi áramkör számára készült[1] épület esetében valósult meg az első jelentős állami vasbeton építkezés Magyarországon.[2] A Magyar Építőművészet folyóirat 1917/10-12. száma részletesen beszámolt az építkezés menetéről, az Építő Ipar 1918/6-8. száma pedig műszaki kialakításáról.[1]

1917. július 15-én helyezték üzembe, teljesen 1919. július 15-ére készült el, amikor már a nemzetközi központ is itt működött. A kézi kapcsolás automatizálásával 1921-től foglalkoztak. 1928-ban kapcsolták be a budapesti hálózatba. Az 1932-re elkészült alközpontokkal az egész fővárosi hálózat automatizálttá vált.

1945-ben a távozóban lévő német katonák felrobbantották a géptermet. A háború után – nagyrészt a dolgozók segítségével – részlegesen helyreállították, még abban az évben kézi kapcsolással 900 előfizetőt csatlakoztattak. 1946-ban hoztak át a Teréz központból egy 5000-es kapacitású automata központot[3] az épületbe. A 7A2 típusú, helyi forgalmat kapcsoló központot 1950[4] és 1967 között hatszor bővítették – egy-egy alkalommal 4000-rel[5] –, így végül 32 000-re nőtt a kapacitása. A József központ előfizetőinek száma a Ferenc központ 1962-es átadása után 9600-zal csökkent, mert Pesterzsébet mellékközpontját, továbbá a József Attila lakótelep, Kispest, Pestlőrinc, Pestimre, Rákosmente és – részben – Csepel előfizetőit attól kezdve a Ferenc-központhoz kapcsolták. Az időszámlálást a Józsefben 1974-ben vezették be.[6] A József központ négy kerületben (VIII., IX., X., XXI.) 18,36 km²-nyi területet látott el, az állomások hatjegyű telefonszámának első két számjegye 13, 14, 33 vagy 34 volt.

1982-ben kezdték telepíteni a Belváros központhoz vezető 2205 méteres, 1984-ben a Ferenc központ irányába az 5862 méteres „átkérő kábelt” (ODÁR I. és II. rendszer).

A rendszerváltás idején, 1989 decemberében a Magyar Postától a Matávhoz került a hazai távközlés üzemeltetése. A központ 82 éven át üzemelt: 1999. január 13-án állt le végleg a működése. Ezt követően a Matáv alkalmanként, filmforgatások számára adta bérbe.[1] 2005-ben Magyar Telekom lett a Matáv jogutódja. A központ épületeit 2007-ben egyiptomi befektetőknek értékesítette, akik luxusszállodává akarták alakítani. Ez nem valósult meg, és az épület a spanyol hátterű MHC Kft. tulajdonába került. Végül hosszadalmas felújítási munkálatok után a Horváth Mihány tér felöli műemlék épületegyüttesben, 2020 őszén ötcsillagos szállodák nyíltak Kozmo Luxury Hotel, Úttörő Luxury Suites és Celine Residence Luxury Living néven.[7][8]

Belföldi és nemzetközi központ

[szerkesztés]

A 20. század elején épült központ mögött, a József és a Bacsó Béla (ma: Német) utca sarkán légvédelmi bunker állt, amelyre Cleve Rudolf[9] tervei alapján 1967-ben kezdték építeni a lekerekített sarkú, vasbeton „kockát”.[10] Az 1971-ben átadott épületben helyezték el a belföldi és nemzetközi távhívó központot.

A megürült épületet 2020-ban a Telekom eladta; Nyolcésfél Inspirációs Övezet és Alkotótér néven, független közösségi inkubátorházként társadalmi és kulturális funkciót kapott: a különböző méretű irodahelyiségeket civil szervezetek, a hajdani telefonközpontok tágasabb géptermeit pedig előadóművészeti társulatok, könnyűzenei együttesek és alkotóműhelyek használják. A tulajdonos Whitefield Management kiállítások rendezésére, stúdiók és próbahelyszínek céljára adja bérbe a szabad tereket.[11][12][13][14] Az udvarban Fél Kilenc néven kávézó nyílt.[15]

Képtár

[szerkesztés]
  • A nemzetközi kapcsolóterem 1951-ben
    A nemzetközi kapcsolóterem 1951-ben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/jozsefvarosi-telefonkozpont-budapest
  2. ↑ Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. Ray Rezső Vilmos
  3. ↑ (1949. április 15.) „Páncélököl rombolta szét — a dolgozók építették újjá a József központot”. Postás Közlöny, 3. o. (Hozzáférés: 2024. június 21.) 
  4. ↑ (1950. május 1.) „Hogy emelkedik a munka termelékenysége üzemeinkben Pártunk Központi Vezetősége határozatának eredményeként”. Postás Dolgozó, 4. o. (Hozzáférés: 2024. június 21.) 
  5. ↑ (1965. november 16.) „Négyezer új állomás a József-telefonközpontban”. Népszabadság, 5. o. (Hozzáférés: 2024. június 24.) 
  6. ↑ (1974. november 15.) „Időszámlálás újabb 112 ezer budapesti telefonon”. Népszabadság, 6. o. (Hozzáférés: 2024. június 24.) 
  7. ↑ https://jozsefvaros.hu/hir/75369/otcsillagos-telefonkozpont
  8. ↑ Az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületének új élete - Építészfórum, 2023.01.16.
  9. ↑ (1978. október) „AZ EXPORTTERVEZÉSEK SZÉLESÍTIK TERVEZŐINK LÁTÓKÖRÉT”. UVATERV Híradó, 10. o. (Hozzáférés: 2024. június 24.) 
  10. ↑ Medveczky László (1967. június 7.). „Automatizálják a nemzetközi és hazai interurbán telefonforgalmat”. Népszabadság, 9. o. (Hozzáférés: 2024. június 24.) 
  11. ↑ Körúttól körútig hátrálnak a Keleti Blokk árvái - HVG, 2021.06.04.
  12. ↑ Vincze Miklós - Felújítják, majd lakóházzal takarják el az egykori józsefvárosi telefonközpont modern épületét (24.hu, 2022.02.13.)
  13. ↑ Aradi-Hankó Péter - Félbeharapott virsli küzd az életéért, a kanalak meg csak bámészkodnak (enbudapestem.hu, 2023.10.03.)
  14. ↑ Szalay Kata Csenge - Nyolc és fél lehetőség – egy városi tömb újraértelmezése (Építészfórum, 2024.05.03.)
  15. ↑ https://nyolcesfel.hu/rolunk

Források

[szerkesztés]

Egyéb irodalom

[szerkesztés]
  • (szerk.) Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-207-595-1
  • (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=József_telefonközpont&oldid=27274260”