Ugrás a tartalomhoz

Ivan Granđa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivan Granđa
Született1879. március 25.
Šašinovec
Elhunyt1953. március 31. (74 évesen)
Zágráb
Állampolgárságajugoszláv
Foglalkozásapolitikus
SablonWikidataSegítség

Ivan Granđa (Šašinovec, 1879. március 25.Zágráb, 1953. március 31.[1] horvát parasztpárti politikus volt. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nemzetgyűlésének képviselője, belgrádi parlamentben 1928-ban elkövetett gyilkos merénylet egyik sebesültje. A második világháború után az alkotmányozó és a szövetségi nemzetgyűlés képviselője, 1946-ban és 1950-ben a Horvát Népköztársaság parlamentjébe is beválasztották.

Életútja

[szerkesztés]

Ivan Granđa a Zágráb melletti Šašinovacon született 1879-ben. 1886 és 1890 között a cerjei elemi iskolába járt. Tagja volt a Horvát Parasztpárt (HSS) elnökségének, ahol Stjepan Radićnak a HSS vezetőjének egyik leghűségesebb munkatársa volt. Időnként politikai cikkeket írt a horvát parasztpolitika fő lapjába a Domba, és munkatársa volt a Seljačka svijeta című lapnak is. 1906-ban a cerjei parasztszövetkezet egyik alapítója, később alelnöke, majd 1908-tól titkára volt.[1] A Seljačka sloga kulturális és oktatási egyesület igazgatóságának tagja (1925-1929), majd helyreállítása után (1935) pénztárnoka (1935-1937), valamint a šašinovaci tejipari szövetkezet elnöke volt. Az 1925-ös és az 1927. szeptember 11-iki választásokon képviselővé választották a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nemzetgyűlésébe.

Stjepan Radić, Đuro Basariček, Pavle Radić és Ivan Granđa közös sírja a zágrábi Mirogoj temetőben

1928. június 20-án, amikor a belgrádi nemzetgyűlésben a merénylet idején a testével védte a párt vezetőjét, Stjepan Radićot, megsebesült a bal kezén. A merénylet áldozata lett a HSS elnöke, Stjepan Radić és két képviselője, Đuro Basariček és Pavle Radić, míg rajta kívül még Ivan Pernart sebesítette meg és a Szerb Radikális Párt képviselője, Puniša Račić.[2]

Az 1930-as évek végén nem helyeselte teljes mértékben a HSS elnökének, Vladimir Mačeknek a politikáját, és az ellenzéki érzelmű „radicspártiak” egy csoportjával összeütközésbe került a Hrvatska seljačka zaštita (Horvát parasztvédelem) tagjaival.[1]

A második világháború alatt a partizánok szimpatizánsa volt, a házát felhasználták akcióikban, de ő maga formálisan sem csatlakozott hozzájuk.[1] A második világháború végén az Egységes Nemzeti Felszabadító Front (JNOF) zágrábi kerületi bizottságának elnökévé választották, majd a háború után az alkotmányozó nemzetgyűlésbe, 1946-ban és 1950-ben pedig a Horvát Népköztársaság parlamentjébe választották.[1] Tagja volt a Horvát Népköztársaság Elnökségének is, és az első szövetkezeti kongresszuson 1946-ban a Horvát Népköztársaság Főszövetkezetének elnökévé választották.[1] Tagja volt a Népfront bizottságának is, a Horvát Köztársasági Parasztpárt végrehajtó bizottsága (IO HRSS alelnöke), és haláláig a Seljačka Sloga egyesület elnöke.[1]

Zágrábban halt meg 1953. március 31-én. A zágrábi Mirogoj temető árkádsorában[3] Stjepan és Pavle Radić, Đuro Basariček és Josip Predavac közös sírjába temették el.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1928-ban Kőrös város díszpolgárává választották.[4]
  • Az egyik szeszvetei általános iskola (OŠ Ivana Granđe) az ő nevét viseli.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g Granđa, Ivan, Suzana Leček (2002.), hbl.lzmk.hr, hozzáférés: 2020. augusztus 12.
  2. Vedran Benić: Veliko malo stoljeće. O dvadesetom je riječ. Kolo 4, 2005.. [2015. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
  3. Polić, Maja. Panteon hrvatske povijesti, Zagreb, 2010., // Rijeka, sv. 16, br. 1, (2011.), str. 89.-90.
  4. Petrić, Hrvoje. Prilozi za biografiju Ivana Pernara (1889.-1967.), // Zbornik Janković, sv. II, br. 2. Kolovoz 2017., str. 167.-206., str. 180., hozzáférés: 2018. október 9.
  5. O školi, os-igrandje-soblinec.skole.hr, hozzáférés: 2020. augusztus 12.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ivan Granđa című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Zvonimir Kulundžić, Atentat na Stjepana Radića, Stvarnost, Zagreb, 1967.
  • Josip Horvat, Politička povijest Hrvatske, August Cesarec, Zagreb, 1989.