Ugrás a tartalomhoz

Ivan Broz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivan Broz
Született1852. január 21.[1][2][3][4][5]
Klanjec
Elhunyt1893. december 25. (41 évesen)[1][2][3][4][5]
Állampolgárságaosztrák–magyar[6]
Foglalkozása
  • lexikográfus
  • nyelvész
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Broz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivan Broz (Klanjec, 1852. január 21. – Zágráb, 1893. december 25.),[7] horvát nyelvész, irodalomtörténész.

Élete

[szerkesztés]

Ivan Broz 1852-ben született Klanjecben. Általános iskolába Klanjecben (három osztály) és Varasdon (negyedik osztály),[8] gimnáziumba Károlyvárosban (1864–1866), Pozsegában és Zágrábban járt, ahol 1872-ben érettségizett a Klasszikus Gimnáziumban.[7][8] Innsbruckban kezdett teológiát tanulni (1872–1874), de otthagyta, és az 1876/77-es tanévben az újonnan megnyílt Zágrábi Egyetemen kezdte meg a horvát nyelv, történelem és földrajz tanulmányozását.[7] Helyettesítő tanár volt a Zágrábi Reálgimnáziumban (1874–1876),[8] később az eszéki (1880–1883), és a pozsegai (1883) gimnázium rendes tanára volt.[7][8] A zágrábi Klasszikus Gimnáziumban, ahova egykor ő is járt, 1884 és 1893 között dolgozott. 1885-ben beválasztották a Matica hrvatska igazgatóságába, ahol a Matica Népdalgyűjteményének szerkesztésével bízták meg.[8] 1888-ban doktorált „Prilozi za sintaksu jezika hrvatskoga, I. Imperativ” (Hozzájárulások a horvát nyelv szintaxisához, I. Imperatívusz) című disszertációjával, majd Bécsben Vatroslav Jagićnál tanult szlavisztikát.[7] Ezután Hercegovinába és Dél-Horvátországba ment tanulmányútra[8], melyen súlyosan megbetegedett, ami oka volt korai halálának.

Munkássága

[szerkesztés]

Broz első nyomtatásban megjelent szövege 1877-ben Józef Ignacy Kraszewski lengyel író „Poeta i świat” (Költő és a világ) című novellájának fordítása volt. Ezután több lengyel író novelláit és útleírásait fordította, melyek Bécsben 1879 és 1893 között jelentek meg.[8] Irodalomtörténeti vázlatokat közölt, folklór és nyelvi témákról írt Bécsben és Zágrábban a „Vijenac”, a „Hrvatski učitelj” és a „Pobratim” folyóiratban, melynek szerkesztője is volt. 1887-ben Ivan Gundulić „Osman” című művének új kiadását, 1892-ben pedig Junije Palmotić „Kristijadáját” egészítette ki és publikálta.[8]

1885-ben a Matica hrvatska „Hrvatskih narodnih pjesama” nevű folyóiratának szerkesztője lett.[7] „Crticama iz hrvatske književnosti (I.- II.)” (Vázlatok a horvát irodalomból I.-II.) című művében a legrégebbi horvát nyelvi és irodalmi emlékeket mutatta be. A horvát imperatívuszról szóló tanulmány és számos purista cikk szerzője (Filologičke sitnice).[7] 1889-ben egy horvát nyelvű helyesírási kézikönyv elkészítésével bízták meg.[7] 1892-ben a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (JAZU) levelező tagjává választották.[8]

Ivan Broz 1892-ben adta ki legfontosabb művét, a „Hrvatski pravopis”t (Horvát helyesírás), amely Boranić szerkesztésében 1916-ig jelent meg. [8] Ez a mű, bár kifejezetten Vuk Karadžić helyesírási felfogásán alapult, mégis Marcel Kusar horvát filológus és jobboldali politikus helyesírási munkásságára épült, egyúttal megalapozta a modern horvát helyesírási szabványt és más horvát helyesírási kézikönyveket, melyek többnyire csak árnyalatokban finomítják Broz úttörő munkáját. Anyaggyűjtésbe kezdett a „A horvát nyelv szótárához”, amelyet két terjedelmes kötetben nagybátyja, Franjo Iveković fejezett be és adott ki 1901-ben.[7][8] Szándékában állt elkészíteni, de már nem tudta megvalósítani a horvát irodalmi nyelv grammatikáját, amelyhez bizonyos fejezeteket (az -ov, -ev végű főnévek ragozása, kongruencia, igeidők használata, főleg a jövő idő vonatkozásában) már előre kigondolt. Munkássága kora nyelvi és irodalmi életének széles területét fedte le. Érdeklődése a fonetikai, morfológiai és szintaktikai kutatásoktól a régi irodalom néhány problémájáig terjedt.[8]

Fő művei

[szerkesztés]
  • Crtice iz hrvatske književnosti, I-II, Zagreb, 1886-1888.
  • Mali azbukvar za pravilno i jednolično čitanje glagoljice u novih crkvenih knjigah po hrvatskoj recenziji, Róma, 1894.
  • Ivan Broz: Hrvatski pravopis, Zagreb, 1892., 1893.; posztumusz: 1904., 1906., 1911., 1915.
  • Iveković, Franjo; Broz, Ivan: Rječnik hrvatskoga jezika, 2 sv., Zagreb, 1901., 2009.
  • Filološke sitnice i pabirci, prikupio i pogovor napisao Marko Samardžija, Pergamena, Zagreb, 2000.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b ArhivX LOD. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  5. ↑ a b NUKAT
  6. ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  7. ↑ a b c d e f g h i Hrvatska enciklopedija
  8. ↑ a b c d e f g h i j k l Vince

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Vince: Zlatko Vince - Hrvtaski biografski leksikon: Broz, Ivan. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2005) (Hozzáférés: 2022. március 15.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ivan Broz című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ivan_Broz&oldid=24770857”