Iszubraszarvas

Iszubraszarvas
	Iszubraszarvas suta Oroszországban
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Szarvasfélék (Cervidae);
Alcsalád:	Szarvasformák (Cervinae);
Nemzetség:	Cervini;
Nem:	Cervus;
Alnem:	Cervus;
Faj:	C. canadensis; (Erxleben, 1777)
Tudományos név
	Cervus canadensis xanthopygus; (H. Milne-Edwards, 1867)
Szinonimák
	Cervus elaphus xanthopygus H. Milne-Edwards, 1867;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Iszubraszarvas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Iszubraszarvas témájú kategóriát.

Az iszubraszarvas (Cervus canadensis xanthopygus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Előfordulása

Az iszubraszarvas Szibériában a Bajkál-tótól keletre, az Amur vidékén, Mongólia keleti részén, Kína északi területein és Észak-Koreában fordul elő. A legújabb mitokondriális DNS vizsgálat után az Alashan vapitit, amely Kína Alxa, Kanszu és Sanhszi tartományaiban és Mongólia délkeleti részén él, az iszubraszarvassal vonták össze.^[2]

Megjelenése

Az iszubraszarvas sötétebb és vörösesebb színezetű, mint a többi alfaj. Nyak- és lábszőrzete sötét, tükre világos. Testméretben és agancshosszban kisebb, mint az észak-amerikai alfajok.

A vapitiszerű bikák nyakán sörény található, de agancsuk jóval kisebb, mint a rokonoké. A bikáktól eltérően, a suták gímszarvasszerűek és nincs sörényük. Az összes vapiti alfajból ez a leggímszarvasszerűbb, mivel elterjedési területén csak a vegyes lombhullató erdőket kedveli, és nyáron a felnőttek háti szőrzetén fehér pettyek láthatók, mint sok gímszarvasnál.

A suta körülbelül 140-180 kilogrammos, míg a bika testtömege 170-250 kilogramm között van.^[3]

Jegyzetek

↑ Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
↑ Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus), by Christian J. Ludt. In Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004), p. 1064–1083. Online copy Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Valerius Geist. Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology. Stackpole Books, 211. o. (1998. január 1.). ISBN 978-0-8117-0496-0

További információk

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) - A „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a vapitit és annak alfajait még a gímszarvas alfajainak vélték.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.

[2] Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus), by Christian J. Ludt. In Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004), p. 1064–1083. Online copy Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

[Geist-3] Valerius Geist. Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology. Stackpole Books, 211. o. (1998. január 1.). ISBN 978-0-8117-0496-0

[1]

[2]

[3]