Ingeborg Andresen
| Ingeborg Andresen | |
 | |
| Született | 1878. január 30.[1][2] Witzwort |
| Elhunyt |
Bréma |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ingeborg Andresen témájú médiaállományokat. | |
Anne Catherine Ingeborg Andresen-Bödewadt, lánykori neve: Anne Catherine Ingeborg Andresen, legismertebb mai névváltozata: Ingeborg Andresen (Witzwort, 1878. január 30. - Bremen, 1955. január 17.) német írónő.
Élete
[szerkesztés]Szülei halála után két testvérével a Witzwort északi részén található dolog- és szegényházba került, amelyet azóta bérházzá alakítottak át. Ezidőtájt publikálta Dat groote Hus című munkáját. Schleswigben egy tanári szemináriumon vett részt, ezután előbb kis falvakban, majd Hamburgban és Kielben tanított. 1909-ben ment férjhez a Der Schleswig-Holsteiner című folyóirat szerkesztőjéhez, Jacob Bödewadthoz (elhunyt: 1946). Mindketten gyakran változtatták lakóhelyüket. Öt gyermeke született, munkáit a napi teendők elvégezte után, éjszaka írta. Harminc színdarabot, hat regényt és több mint kétszáz novellát, vázlatot, valamint számos rádiójátékot és verset írt, miközben napközben nagy háztartást vezetett. Munkáiban Észak-Frízföld történelmének eseményei, valamint személyes tapasztalatai tükröződnek. Egyes művei bemutatják részvételét a német-dán határharcokban. Andresen 1921-től Észak-Schleswigben élt, amely 1920-ig Németországhoz tartozott. Erősen kötődött az alnémet nyelvhez, számos sikeres színdarabot írt alnémetül. Tagja volt az 1936-ban alapított Eutiner Dichterkreis-nek (Eutin Költői Kör), amely a nemzetiszocialista Németország egyik legfontosabb szerzői csoportja volt.[3] Die Stadt auf der Brücke (1935) című könyve, amely a Müncheni sörpuccs idején játszódik és a nemzetiszocializmust magasztalja[4] a második világháború után a szovjet megszállási övezetben be lett tiltva.[5] 1936-ban Andresen a családjával együtt Brémába költözött, ahol élete utolsó húsz évét töltötte. Witzwortban utcát neveztek el róla.
Válogatott munkái
[szerkesztés]- Hinter Deich und Dünen. Geschichten aus Nordfriesland. Niebüll 1907
- Das Lied der Erde, Erzählungen. Tondern 1920/1926.
- De Roop - En Spel vun Welt to Welt, Plattdeutsches Spiel in drei Aufzügen. Tondern 1924/1925
- Groot-Huus, Einakter. Flensburg 1925.
- Kanten und Kehren, Einakter, 1928.
- Das schöne Leben, Novellen. Itzehoe 1928.
- De blaue Amidaam, Spiel in vier Aufzügen. Kiel 1930.
- Die Stadt auf der Brücke, 1935.
- De Fruunsborg - En ernsthaftig Speel in dree Akten. Verden 1949
- Nebelland: Erzählungen aus Nordfriesland. Kronacher Verlag Moordeich, Witzwort 1988, ISBN 3-9801600-1-7.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 10.)
- ↑ a b http://www.fembio.org/biographie.php/frau/frauendatenbank?fem_id=889, 2019. május 5.
- ↑ Uwe Danker, Astrid Schwabe: Schleswig-Holstein und der Nationalsozialismus. Wachholtz, Neumünster 2005, S. 88.
- ↑ Buchbeschreibung auf vimu.info, abgerufen am 12. Mai 2011
- ↑ Liste der in der SBZ auszusondernden Literatur, abgerufen am 12. Mai 2011
Források
[szerkesztés]- Arno Bammé (szerk.): Ingeborg Andresen: Die Eiderstädter Dramatikerin und Novellistin. Profil Verlag, München, Wien 1993, ISBN 3-89019-335-8.
- Gustav Dehning (szerk.): Die Historische Gesellschaft Bremen und das Staatsarchiv Bremen Bremische Biographie 1912–1962, Bremen 1969, 356/357.
- Ingeborg Andresen a Die niederdeutsche Literatur oldalán
- Ingeborg Andresen által írt, illetve róla szóló munkák a Deutsche Natonalbibliotek állományában
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingeborg Andresen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.