Ugrás a tartalomhoz

Imling Konrád

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Imling Konrád
Született1840. november 26.
Stósz
Elhunyt1913. március 27. (72 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász,
királyi kúriai bíró
SírhelyeFarkasréti temető (29-1-19)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Imling Konrád (Stósz, 1840. november 26. – Budapest, 1913. március 27.) magyar jogi doktor, királyi kúriai bíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Rozsnyón és Kassán, a jogot 1860–64-ben a pesti egyetemen végezte. Egy ideig gróf Andrássy Manó házában nevelő volt. A joggyakorlati éveket a királyi kúriánál, ügyvédeknél és az orvosi törvényszéknél töltötte. 1868-ban jogi doktorrá avatták és ugyanakkor ügyvédi vizsgát tett. Ezután Késmárkon volt ügyvéd. 1873-ban bírónak nevezték ki a tornai törvényszékhez; ennek megszüntével 1877-ben a kassaihoz, ahonnét 1881-ben pótbírónak a budapesti Királyi Ítélőtáblához került. Rendes bíró 1886-ban lett; 1889-ben törvény-előkészítési teendők teljesítésére és a telekkönyvi betétek szerkesztése fölötti főfelügyelet gyakorlása végett beosztották az igazságügyminisztériumhoz, ahol 1891-ben kúriai bíróvá történt kineveztetése után működött. Imling Konrád érdeme volt a telekkönyvi intézmény egységesítése, valamint a telekkönyvi rendeletek határőrvidékre és Fiumére való kiterjesztése. Részt vett a jogi oktatásban is.Tagja volt az ügyvédi, a bírói vizsga és a jogi államvizsga bizottságainak. A polgári törvénykönyv előkészítésének munkájában a kezdetektől (1894-től) fogva segédkezett. Imling munkája volt a dologjogi rész elkészítése a tervezet mindkét szövegezésében (1910 és 1913). 1906-tól 1913-ig törvénykönyvtervezet előkészítési munkálatainak volt a vezetője. A Fodor-féle Magyar magánjogban ő dolgozta ki a telki terhekről, a zálogjogról és szolgalmakról szóló részeket. Szerkesztette a Ráth-féle jegyzetelt törvénytárat, a jogi szaklapok közölték több cikkét, melyek a dologi jog, a telekkönyvi ügy, illetve a törvénykezés és a bírósági szervezet tárgykörében íródtak. 1913. március 27-én hunyt el Budapesten.

Újságcikkei

[szerkesztés]

Cikkei a Sürgönyben (1863. 194. sz. Észrevételek jogirodalmunk fölött), a Jogtudományi Közlönyben (1872. Elévülési jogeset, A peressé vált hagyaték biztosításáról való birói gondoskodás, 1875. Észrevételek a telekkönyvek átalakítása iránt, A tanúkihallgatás elrendelésének vagy megtagadásának kérdéséhez, 1878. Megítélt tőke kamatai, Haszonbéri szerződés telekkönyvi bekebelezésének joghatálya, Az előjegyzett tulajdonosnak a birtok átadása iránti joga, Halasztás a perirat beadására, Póttárgyalás elrendelése és bizonyiték bekövetelése, Haszonbéri szerződés telekkönyvi bekebelezésének joghatálya. Tanulságok az eskü általi bizonyításra vonatkozó döntvényekből, 1879. A polg. törvk. rendt. 299. §-a mint halasztási eszköz, A hitelező, az adós és a jelzálog tulajdonosa közötti jogviszony. A feloldott itélet joghatálya, Eltérés a birói illetőségtől, Fellebbviteli biróságaink ujabb gyakorlatából, A kir. táblabirák kinevezésének kérdéséhez, A VII. jogászgyűlés IV. szakosztályának tárgyalásai, 1880. Jóhiszeműség, Bekebelezett és előjegyzett tulajdonos és átverés a tulajdonjog előjegyzése után nyert zálogjog alapján, Jóhiszeműség, A birói egyezségekről, 1881. Az ablakjog szolgalma. 1882. A budapesti kir. itélőtábla gyakorlatából. A harmadik javára kötött szerződések. 1883. Uj telekkönyvek szerkesztése, A budapesti királyi ítélőtábla gyakorlatából, A végrehajtási törvény magyarázata, Fellebbvitel a végrehajtásieljárásban. 1884. Miképen egyeztendők össze az 1881. LX. t.-czikk 166., 167. §-ai a 156. § rendelkezéseivel, A végrehajtási törvény 133., 49., 60. §-ai, Feleletek a nyílt kérdésére: az 1881. LX. t.-czikk 37. §-a, Észrevételek a végrehajtási törvény értelmezését tárgyazó ujabban megjelent czikkekre, Mit értsünk a «beadványnak hiánypótlás végetti visszaadása» alatt?, A kereset időelőttiségének kérdéséhez, Pluris petitio, 1885. Észrevételek a telekkönyvi törvényjavaslatra, Az 1881. LX. t.-czikk 142. §-ának értelmezéséhez. A biztosítási intézkedések viszonos foganatosítása Ausztriában és Magyarországban, A telekkönyvi rendelet 92. és 1881. XL. t.-czikk 228. §-a, Néhány szó a jelzálogos keresetekről, Van-e fellebbvitelnek a harmadbirósághoz helye az 1874: XXXV. t.-czikk 119. §-a alapján hozott végzés ellen? A telekkönyv kiigazítása iránti per illetékes birósága, A végrehajtási törvény 42. §-ához, Mikor áll be a végrehajthatóság ideje? Az 1877: XXII. t.-czikk 12. §-a, Hol kell benyujtani a végrehajtást elrendelő végzés elleni folyamodást? A pótbirói intézmény és az ennek megszüntetése iránti törvényjavaslat, A IX. magyar jogászgyűlés I. szakosztálya, 1886. Az 1881. LX. t.-czikk 197. §-ához képest indított perek jogi természete és ezek illetékes birósága, Mikor van helye kielégítési végrehajtásnak. Döntvénybirálat: Ki köteles az okirat tartalmának valóságát bizonyítani? A jelzálogtulajdonos védelme a jelzálogkereset ellen. Hogyan kell szerkeszteni a valaminek türésére vagy abbanhagyására kötelező ítéletet?, A sorrendi végzés kézbesítése. Osztrák tőzsdebiróság marasztaló itélete alapján hazai biróság által elrendelendő-e a végrehajtás?, Az ingatlan árverés jogerőre emelkedése utóajánlat esetében, 1887. A magyar öröklési jog tervezete a szerkesztés szempontjából, A telekkönyvi enquéte tárgyalásai, Az ingatlan árverés jogerőre emelkedése utóajánlat tétele esetében, A tulajdon és birtok közösségének megszüntetése iránti perekről, Hátralékok a budapesti királyi itélő táblánál és könyvismertetés, 1888. A telekkönyvi enquéte tárgyalásai, Az árverési végzés megváltoztatásának joghatálya a foganatosított árverésre, Észrevételek a birák és birósági hivatalnokok által okozott károkért. 1889. A végrehajtási törvény revisiója. Terjeszszük és tegyük alaposokká a telekkönyvi ismereteket. Az igazságügyminiszternek egyik legujabb körrendelete és könyvism., 1890. A telekkönyvek revisiója. 1891. A birói ügyviteli szabályok 153. §-a., Igazolás az igényperben, A telekkönyvek helyesbítése és az örökösödési eljárás, A végrehajtási árverésen megvett ingatlannak birtokába helyezése, 1892. A m. kir. curia 55. számú polgári döntvénye, Közpénztárnál végrehajtásilag lefoglalt követelés és könyvism., 1893. Telekkönyvi kényszer, 1894. Ujabb törvények, melyek módosítást és kiegészítést igényelnek.) Ezeken kívül a Magyar Igazságügy, Polgári törvénykezés, Jog és Ügyvédek Lapja cz. szaklapokban, nemkülönben politikai lapokban több százra menő czikke jelent meg. főleg a dologi jog. a telekkönyvi ügy, a törvénykezés és a birósági szervezet tárgyaiban. mely czikkek sok részben befolyással voltak úgy a birósági gyakorlat fejlődésére, miny a törvényhozás tevékenységére. A Pester Lloydnak is munkatársa volt. A Pallas Nagy Lexikonába a perjogi részt írta.

Munkái

[szerkesztés]

Részt vett Zlinszky Magyar magánjoga III. és IV. kiadásának átdolgozásában és a Ráth-féle jegyzetes Törvénytárban 1886-tól kommentálta az igazságügyre vonatkozó törvénycikkeket.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Imling_Konrád&oldid=26140994”