Illyés Gyula Archívum és Műhely
Az Illyés Gyula Archívum és Műhely a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete keretein belül működött 2003 és 2013 között.
Története
[szerkesztés]A főváros VI. kerületben a Teréz krt. 13. számú épület első emeletén, egy műemlékvédelem alatt álló, de a kor viszonyainak megfelelően, modern technikai berendezésekkel ellátott, minőségi elvárások szerint berendezett terem-együttesben létrehozott archívum létrehozásáról két minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási Minisztérium) és a Magyar Tudományos Akadémia vezetése döntött. Az ünnepélyes megnyitó 2003. április 15-én, Illyés Gyula halálának 20. évfordulóján volt (Vizi E. Szilveszter, Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Beszédet tartott még Görgey Gábor kulturális és Magyar Bálint oktatási miniszter is. A megnyitó végén Császár Angéla előadóművész szavalt míg Faragó Laura énekművész népdalokat adott elő. [1]). Az Archívumban kapott helyet Illyés Gyula könyvtárának, és kéziratos hagyatékának jelentős része, valamint fotók, videofelvételek és hangkazetták is.
A könyvtár nagyrészt az Illyés Gyulának dedikált köteteket tartalmazta. Eredeti állapotát Takács Mária: Illyés Gyula könyvtára című két kötetes munkája őrzi. A könyvek számbavétele és újrarendezése megtörtént, amely munkának az eredményeként böngészhetővé váltak:
- Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról. (Készítették: Benda Mihály, Morvay Kinga, Papp Szilvia Anikó, Stauder Mária. Szerkesztette: Stauder Mária.)[2]
- Periodika[3]
- Segédanyagok a könyvjegyzék és a periodika-jegyzékek használatához[4]
Az intézethez került hangkazetták és videofelvételek archiválása (CD-re mentése) megtörtént, ezzel a kutatók kiszolgálása a hang és video anyagra vonatkozóan is lehetővé vált. Az archiválást a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtára munkatársainak a segítségével végezték. A hangzó anyag részletes leírását, feltárását Morvay Kinga végezte el. A feldolgozás során jelentős segítséget kapott az intézet Illyés Máriától (beszédhangok felismerése, beszélgetésben elhangzó, gyakran francia nevek, szövegek azonosításában.) A felvételek irodalomtörténeti értéke kiemelkedő lehet, elsősorban a huszadik századi, azon belül a francia-magyar kapcsolatokat feldolgozó kutatók, egyetemi hallgatók számára. A kéziratos hagyatékot (a megjelent művek kéziratai, gépiratok, naplójegyzetek) Illyés Gyuláné (Kozmutza Flóra) és az általa felkért tanácsadó szakemberek segítségével kialakított rendezési elvek szerint őrizték meg az Archívumban. A kéziratos hagyatékot az MTA Könyvtára (MTA KIK) Kézirattára szabályait figyelembe véve dolgozták fel újra. A kéziratként őrzött gépiratok, lapkivágatok, nyomdai korrektúrapéldányok, feljegyzések, aprónyomtatványok (plakátok, műsorfüzetek) és más, nem szigorúan kéziratnak tekinthető anyag szétválasztását, regisztrálását elvégzése is megtörtént. Ezeket a munkákat Benda Mihály, Stauder Mária, Tüskés Anna végezte el. Az intézet tájékoztatást adott Illyés Gyula levelezésével kapcsolatban is. A kutatók számára betekintést biztosítottak az Illyés Gyulához írott levelekbe (bár azokat nem az Archívum raktárában őrizték).
2005 júliusában az Archívumba került Gara László írói hagyatéka. A hagyatékot Párizsból szállították Budapestre, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Párizsi Magyar Kulturális Intézet segítségével. A későbbiekben az Archívumba került Hopp Lajos irodalomtörténész hagyatéka, Krasznahorkai László írói életműve hagyatéknak tekinthető része is. Ez utóbbi gyűjteményrész nem volt kutatható.
Az Archívum tanácstermében az Irodalomtudományi Intézet osztályaival, egyetemi tanszékekkel, könyvkiadókkal közösen szervezett tanácskozások, könyvbemutatók kaptak helyet. 2013 januárjáig 188 rendezvényt tartottak.
Az intézmény létét garantáló 10 éves szerződés 2012 decemberében lejárt. Az MTA akkori elnöke, Pálinkás József és Illyés Mária, az író leánya és örököse által aláírt új szerződés szerint a szerző írói hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára tulajdonába került. Így a BTK Irodalomtudományi Intézete Illyés Gyula Archívuma megszűnt. Az Archívum termeinek elhagyását, a hagyatékok és a bútorzat kiköltöztetését 2013. február 8-ig kellett befejezniük. Az MTA KIK Kézirattárának részére átadásra kerültek az Illyés hagyatékkal kapcsolatos –az Irodalomtudományi Intézete által végzett feldolgozott – munkák eredményét is.
A többi hagyaték sorsáról az MTA BTK főigazgatója és az MTA BTK ItI igazgatója a tulajdonosokkal egyeztetve, az alábbiak szerint rendelkezett: Gara László hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárába került, míg Hopp Lajos hagyatéka a BTK ItI Archívumába. Krasznahorkai László hagyatéka szintén a BTK ItI Archívumába. Az MTA BTK intézeteire, többek között az Irodalomtudományi Intézetre nézve is kötelező költözködés elkerülhetetlennek látszó volta miatt Krasznahorkai László író a tulajdonát, vagyis írói hagyatékrészét, 2014-ben elszállíttatta az BtK ItI Archívumából. Más közgyűjteményben vagy archívumban nem helyezte el.
Az Archívum munkatársai voltak
[szerkesztés]- Pomogáts Béla, tudományos vezető (2002–2013); Stauder Mária, archívumvezető (2002–2013).
- Benda Mihály, munkatárs (2003–2013); Papp Szilvia Anikó, munkatárs (2003–2004); Morvay Kinga, munkatárs (2004–2007); Tüskés Anna, munkatárs (2007–2013).
- Kulin Ferenc tanácsadó, (2003–2004) 2013-ig külső munkatárs, az Illyés Gyula írói hagyatékáért kuratórium tagja.
2013 januárjában az MTA BtK által szervezett Megőrzés, kutatás, megosztás címmel a kutatóközpont archívumairól, adatbázisairól, könyvtárairól szóló konferencián elhangzott előadás, az Illyés Gyula Archívumról, és az ott folyó munkákról is.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Haklik Norbert: Megnyílt Pesten az Illyés-archívum. Magyar Nemzet, LXVI. évf. 89. sz. (2003. április 16.) 28–29. o.
- ↑ Illyés Gyula Archívum és Műhely: Periodika-jegyzék az Archívumba került állományról (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
- ↑ Illyés Gyula Archívum és Műhely: Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
- ↑ Illyés Gyula Archívum és Műhely: Segédanyagok a könyvjegyzékek és periodika-jegyzékek használatához (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
- ↑ Az Illyés Gyula Archívumról (magyar nyelven) (videó). Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013. január 13. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
Források
[szerkesztés]- Illyés Gyula Archívum (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
- Haklik Norbert: Hazatér a hagyaték: Gara László örökségét az Illyés-archívum kezeli majd. Magyar Nemzet, LXVIII. évf. 184. sz. (2005. július 8.) 14. o.
További információk
[szerkesztés]- Az Illyés Gyula Archívum és Műhely megnyitó ünnepsége (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2003. április 15. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
- Csendes Csaba: A puszták eltűntek, a népe megmaradt?: Illyés Gyula leányával, Illyés Máriával beszélgettünk. Nagyítás, II. évf. 8. sz. (2010. február 24.) 5–6. o.