Ugrás a tartalomhoz

Illyés Gyula Archívum és Műhely

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A megnyitóról
Az Archívum és Műhely
Az Archívum és Műhely
Pomogáts Béla, Illyés Mária és Kodolányi Gyula
Pomogáts Béla, Illyés Mária és Kodolányi Gyula
Magyar Bálint, Görgey Gábor és Vizi E. Szilveszter
Magyar Bálint, Görgey Gábor és Vizi E. Szilveszter

Az Illyés Gyula Archívum és Műhely a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete keretein belül működött 2003 és 2013 között.

Története

[szerkesztés]

A főváros VI. kerületben a Teréz krt. 13. számú épület első emeletén, egy műemlékvédelem alatt álló, de a kor viszonyainak megfelelően, modern technikai berendezésekkel ellátott, minőségi elvárások szerint berendezett terem-együttesben létrehozott archívum létrehozásáról két minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási Minisztérium) és a Magyar Tudományos Akadémia vezetése döntött. Az ünnepélyes megnyitó 2003. április 15-én, Illyés Gyula halálának 20. évfordulóján volt (Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Beszédet tartott még Görgey Gábor kulturális és Magyar Bálint oktatási miniszter is. A megnyitó végén Császár Angéla előadóművész szavalt míg Faragó Laura énekművész népdalokat adott elő.[1]). Az Archívumban kapott helyet Illyés Gyula könyvtárának, és kéziratos hagyatékának jelentős része, valamint fotók, videofelvételek és hangkazetták is.

A könyvtár nagyrészt az Illyés Gyulának dedikált köteteket tartalmazta. Eredeti állapotát Takács Mária: Illyés Gyula könyvtára című két kötetes munkája őrzi. A könyvek számbavétele és újrarendezése megtörtént, amely munkának az eredményeként böngészhetővé váltak:

  1. Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról. (Készítették: Benda Mihály, Morvay Kinga, Papp Szilvia Anikó, Stauder Mária. Szerkesztette: Stauder Mária.)[2]
  2. Periodika[3]
  3. Segédanyagok a könyvjegyzék és a periodika-jegyzékek használatához[4]

Az intézethez került hangkazetták és videofelvételek archiválása (CD-re mentése) megtörtént, ezzel a kutatók kiszolgálása a hang és video anyagra vonatkozóan is lehetővé vált. Az archiválást a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtára munkatársainak a segítségével végezték. A hangzó anyag részletes leírását, feltárását Morvay Kinga végezte el. A feldolgozás során jelentős segítséget kapott az intézet Illyés Máriától (beszédhangok felismerése, beszélgetésben elhangzó, gyakran francia nevek, szövegek azonosításában.) A felvételek irodalomtörténeti értéke kiemelkedő lehet, elsősorban a huszadik századi, azon belül a francia-magyar kapcsolatokat feldolgozó kutatók, egyetemi hallgatók számára. A kéziratos hagyatékot (a megjelent művek kéziratai, gépiratok, naplójegyzetek) Illyés Gyuláné (Kozmutza Flóra) és az általa felkért tanácsadó szakemberek segítségével kialakított rendezési elvek szerint őrizték meg az Archívumban. A kéziratos hagyatékot az MTA Könyvtára (MTA KIK) Kézirattára szabályait figyelembe véve dolgozták fel újra. A kéziratként őrzött gépiratok, lapkivágatok, nyomdai korrektúrapéldányok, feljegyzések, aprónyomtatványok (plakátok, műsorfüzetek) és más, nem szigorúan kéziratnak tekinthető anyag szétválasztását, regisztrálását elvégzése is megtörtént. Ezeket a munkákat Benda Mihály, Stauder Mária, Tüskés Anna végezte el. Az intézet tájékoztatást adott Illyés Gyula levelezésével kapcsolatban is. A kutatók számára betekintést biztosítottak az Illyés Gyulához írott levelekbe (bár azokat nem az Archívum raktárában őrizték).

2005 júliusában az Archívumba került Gara László írói hagyatéka. A hagyatékot Párizsból szállították Budapestre, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Párizsi Magyar Kulturális Intézet segítségével. A későbbiekben az Archívumba került Hopp Lajos irodalomtörténész hagyatéka, Krasznahorkai László írói életműve hagyatéknak tekinthető része is. Ez utóbbi gyűjteményrész nem volt kutatható.

Az Archívum tanácstermében az Irodalomtudományi Intézet osztályaival, egyetemi tanszékekkel, könyvkiadókkal közösen szervezett események kaptak helyet. 2013 januárjáig 188 rendezvényt – díjátadókat, kerekasztalbeszélgetéseket, konferenciákat, emlékesteket, könyvbemutatókat – tartottak, többek között az alábbiakat:

  • Remények és aggodalmak az Európai Unió küszöbén (2003. október 30–31.)[5]
  • Historia litteraria a XVIII. században (2004. október 12–14.)[6] melynek keretén belül a Faludi Ferenc-díj átadása Vörös Imre részére (október 12.)[7]
  • Első folyóirataink – a sorozat első köteteinek bemutatója (2005. október 19.)[8]
  • A Tarnai Andor-díj és a Faludi Ferenc Alkotói Díj átadása, Cinzia Franchi előadása (2007. február 21.)[9]
  • „Az olvasó fényűzése” – In memoriam Domokos Mátyás (Emlékest és könyvbemutató) (2007. május 31.)[10]
  • A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója és Bíró Ferenc 70. születésnapi köszöntése (2007. június 6.)[11]
  • Letteratura dell’ Ungheria – A cura di Simona Cappellari – Az Acerbi Alapítvány magyar irodalomtörténeti kézikönyvének könyvbemutatója (2007. szeptember 14.)[12]
  • Bojtár Endre: Litván–magyar szótár – bemutató (2007. november 8.)[13]
  • A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak: (Bartók István) és (Bíró Ferenc) (2008. március 12.)[14]
  • A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója, kerekasztal Bessenyei György műveinek kritikai kiadásáról (2008. április 2.)[15]
  • A Korunk műhelyvitája az új irodalomtörténetről (2008. május 29.)[16]
  • Az Adriai képek. Magyar útirajzok című kötet bemutatója (2008. június 12.)[17]
  • A Korunk bemutatkozó estje (2008. szeptember 30.)[18]
  • Bodnár György-emlékülés és a Párbeszéd az idővel című könyv posztumusz bemutatója (2009. február 12.)[19]
  • A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak:Szelestei N. László és Kecskeméti Gábor (2009. február 25.)[20]
  • A Neolatin Társaság közgyűlése (2009. március 16.)[21]
  • La NRF et Nyugat : entre traditionalisme et modernité (2009. május 8.)[22]
  • Felvilágosodás, nyelvújítás, szabadkőművesség (2009. október 2.)[23]
  • Az elbeszélés a 19−20. század fordulóján (novellaelemző konferencia) (2009. október 16.)[24]
  • Pomogáts Béla Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944), Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2008. c. könyvének bemutatója (2009. október 29.)[25]
  • Az Ághegy (Skandináviai Magyar Irodalmi és Művészeti Lapfolyam) és az Erdélyi Szépmíves Céh (1924–1944, 1990–1995 Emlékkönyv) bemutatója (2009. november 26.)[26]
  • Kapocsi Judit Kapocsi Judit Az Öregasszony és a Fiú című könyvének bemutatója (2009. november 30.)[27]
  • A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója és a Drámakutató Csoport 30 éves jubileuma[Mj. 1] (2009. december 2.)[29]
  • Irodalom és referenciális igazság – Az MTA ITI és az Újvidéki Egyetem közös konferenciája (2009. december 8–9.)[30]
  • Marián István és a Műszaki Egyetem forradalma – A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének kerekasztal-beszélgetése (2009. december 10.)[31]
  • A Lucidus Kiadó Kisebbségkutatás Könyvek c. sorozata új köteteinek bemutatója (Pomogáts Béla, Sas Péter) (2009. december 14.)[32]
  • A Füst Milán Alapítvány díjkiosztója (Füst Milán Fordítói Díj és Füst Milán Fordítói Ösztöndíjak) (2009. december 16.)[33]
  • Kabdebó Tamás 60 éves írói jubileuma (Mécs Károly, Molnár Márta és a szerző részvételével) (2009. december 21.)[34]
  • A Reneszánsz Osztály könyvbemutatója[Mj. 2] (2010. január 26.)[36]
  • Bella István-emlékest (2010. február 17.)[37]
  • Hargittay Emil és Gömöri György könyvbemutatója[Mj. 3] (2010. március 17.)[39]
  • A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak: Nagy Imre és Korompay H. János (2010. március 24.)[40]
  • A Toldy Ferenc-díj átadása – Díjazott: Fenyő D. György (2010. május 14.)[41]
  • Marafkó László Egyszervoltak című novelláskötetének bemutatója (2010. május 31.)[42]
  • A Nap Kiadó könyvbemutatója[Mj. 4] (2010. június 2.)[44]
  • Ćurković-Major Franciska Szabó Lőrinc kelet-adriai utazásai című könyvének bemutatója (2010. június 14.)[45]
  • A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc-díjának átadása Dávidházi Péternek – Hegedüs Béla előadása és az Építész a kőfejtőben c. tanulmánykötet átadása (2010. október 8.)[46]
  • Balog Iván Bibó István recepciója: Politikai átértelmezések (Budapest, Argumentum, 2010) című könyvének bemutatója (2010. október 14.)[47]
  • Magyar Arión – Konferencia Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. évfordulója tiszteletére (2010. október 20–21.)[48]
  • Cseke Péter: Álom egy kolozsvári Solveig-házról és Fájó sebekből termő ágak: Világtávlatban gondolkodó Erdélyi Fiatalok című könyveinek bemutatója (2010. november 18.)[49]
  • Kemény János-emlékülés (2010. november 23.)[50]
  • Gergely Ágnes: Jonathan Swift éjszakái (Budapest, Argumentum, 2010) című kötetének bemutatója (2010. december 6.)[51]
  • A „Zengett Szíonon a zsoltár”: A magyar kálvinizmus kulturális és civilizációs hatásai (szerk. Kulin Ferenc, Veliky János) című tanulmánykötet bemutatója (2010. december 14.)[52]
  • A Drámakutató Csoport könyvbemutatója[Mj. 5] (2010. december 16.)[53]
  • A Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvbemutatója[Mj. 6] (2011. január 18.)[55]
  • Skultéty Csaba A szlovákok és mi (Egy kelet-nyugati publicista szemével) című kötetének bemutatója (2011. január 25.)[56]
  • A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója[Mj. 7] (2011. február 16.)[57]
  • A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak: Knapp Éva és Szabó G. Zoltán (2011. március 30.)[58]
  • W. Schmidt-Biggemann vendégelőadása Von Leibniz bis Kant: Die Besonderheiten der deutschen Aufklärung és Teodícea és tények: A német felvilágosodás filozófiai profilja (ford. Boros Gábor és Simon József, Bp., L’Harmattan Kiadó – Német-Magyar Filozófiai Társaság, 2011) című könyvének bemutatója (Hegedüs Béla) (2011. május 11.)[59]
  • Emlékülés Erdődy Edit halálának 1. évfordulóján (2011. április 12.)[60]
  • Hagyományfrissítés XIX/1. – Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok – műhelykonferencia (2011. május 20.)[61]
  • „Kolozsvár könyvekkel köszönti Poszler Györgyöt” – A Kolozsvár Társaság és a KOMP-PRESS – Korunk Baráti Társaság könyvbemutatója a 80 éves akadémikus irodalomtörténész tiszteletére (2011. június 4.)[62]
  • Kuncz Aladár-emlékülés (2011. június 15.)[63]
  • Konferencia a szatíráról (2011. szeptember 9.)[64]
  • A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2011. évi Toldy Ferenc-díjának átadása – A díj kitüntetettje: Farkas László szerkesztő (2011. szeptember 30.)[65]
  • Nagy Károly-emlékülés (2011. november 3.)[66]
  • Nyilasy Balázs A 19. századi modern magyar románc (Bp., Argumentum) – Könyvbemutató (2012. március 20.)[67]
  • A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak: Szathmári István, Debreczeni Attila és Tüskés Gábor (2012. március 28.)[68]
  • Identitás és kultúra a török hódoltság korában – Szerkesztő: Ács Pál, Székely Júlia (Budapest, Balassi Kiadó, 2012) – könyvbemutató (2012. május 17.)[69]
  • Bauer Júlia: És mégis című kötetének bemutatója (S. a. r. Sas Péter (2012. szeptember 24.)[70]
  • Könyv- és folyóirat-bemutató a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szervezésében[Mj. 8] (2012. október 16.)[71]
  • Méray Tibor Egy és más c. kötetének bemutatója (2012. október 17.)[72]
  • A magyar novella – Konferencia (2012. november 26–27.)[73]
  • Hagyományfrissítés XIX/2. – Széchenyi István: Hitel– Konferencia (2012. november 29.)[74]
  • A Nap Kiadó könyvbemutatója[Mj. 9] és Rónay László 75. születésnapi köszöntése (2012. december 7.)[76]
2013 februárjában, a kiürítés után

Az intézmény létét garantáló 10 éves szerződés 2012 decemberében lejárt. Az MTA akkori elnöke, Pálinkás József és Illyés Mária, az író leánya és örököse által aláírt új szerződés szerint a szerző írói hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára tulajdonába került. Így a BTK Irodalomtudományi Intézete Illyés Gyula Archívuma megszűnt. Az Archívum termeinek elhagyását, a hagyatékok és a bútorzat kiköltöztetését 2013. február 8-ig kellett befejezniük. Az MTA KIK Kézirattárának részére átadásra kerültek az Illyés hagyatékkal kapcsolatos –az Irodalomtudományi Intézete által végzett feldolgozott – munkák eredményét is.

A többi hagyaték sorsáról az MTA BTK főigazgatója és az MTA BTK ItI igazgatója a tulajdonosokkal egyeztetve, az alábbiak szerint rendelkezett: Gara László hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárába került, míg Hopp Lajos hagyatéka a BTK ItI Archívumába. Krasznahorkai László hagyatéka szintén a BTK ItI Archívumába. Az MTA BTK intézeteire, többek között az Irodalomtudományi Intézetre nézve is kötelező költözködés elkerülhetetlennek látszó volta miatt Krasznahorkai László író a tulajdonát, vagyis írói hagyatékrészét, 2014-ben elszállíttatta az BtK ItI Archívumából. Más közgyűjteményben vagy archívumban nem helyezte el.

Az Archívum munkatársai voltak

[szerkesztés]

2013 januárjában az MTA BtK által szervezett Megőrzés, kutatás, megosztás címmel a kutatóközpont archívumairól, adatbázisairól, könyvtárairól szóló konferencián elhangzott előadás, az Illyés Gyula Archívumról, és az ott folyó munkákról is.[77]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Bemutatott kötetek: Militia et litterae: Die beiden Nikolaus Zrínyi und Europa, Hg. von Wilhelm Kühlmann und Gábor Tüskés, unter Mitarbeit von Sándor Bene, Tübingen, Niemeyer, 2009, VIII, 460 l. (Frühe Neuzeit, 141).; Knapp Éva – Tüskés Gábor, Sedes Musarum. Neolatin irodalom, tudománytörténet és irodalomelmélet a kora újkori Magyarországon, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2009, 455 l. (Csokonai Universitas Könyvtár, 44); Dayka Gábor Összes művei, s. a. r. Balogh Piroska, Bódi Katalin, Szép Beáta, Tasi Réka, Budapest, Universitas, 2009, 700 l. (Régi magyar költők tára, XVIII. század, X); Szirmay Antal, Magyarország szóképekben (Hungaria in parabolis), fordította: Vietórisz József, s. a. r. Csörsz Rumen István, Kolozsvár, Kriterion, 2008, 389 l. (Téka); Csörsz Rumen István, Szöveg szöveg hátán: A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840, Budapest, Argumentum, 2009, 223 l. (Irodalomtörténeti Füzetek, 165)., Dráma – múlt, színház – jelen: Tanulmányok a dráma- és színháztörténet köréből, szerkesztette: Czibula Katalin, Emődi András, János-Szatmári Szabolcs, Nagyvárad – Kolozsvár, Partium – Erdélyi Múzeum Egyesület, 2009, 438 l.[28]
  2. ↑ Almási Gábor: The Uses of Humanism. Johannes Sambucus (1531–1584), Andreas Dudith (1533–1589), and the Republic of Letters in East Central Europe (Brill) és Bobory Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary (Cambridge Scholars Publishing) kötetek bemutatója.[35]
  3. ↑ Gömöritől a Kultúránk követei a régi Európában, Hargittaytól a Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében című kötet került bemutatásra[38]
  4. ↑ Ágh István: Árokból jön a törpe és Németh Magda: Mélységből ​mélységbe – Németh László és családja,1944-1945 önálló, valamint József Attila: Óda - Válogatott versek a válogatók esszéivel és József Attila: A Dunánál címmel megjelent, különböző szerzők esszéit tartalmazó köteteit mutatták be.[43]
  5. ↑ A bemutatott művek: Ferences iskoladrámák, I, Csíksomlyói passiójátékok 1721–1739, szerkesztette, s. a. r. Demeter Júlia, Kilián István, Pintér Márta Zsuzsanna, Budapest, Argumentum – Akadémiai, 2009 (Régi Magyar Drámai Emlékek, XVIII. század, 6/1); Medgyesy S. Norbert, A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba–Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK – Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, 2009 (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria – Magyar Ferences Források, 5. – PPKE BTK Művelődéstörténeti Műhely: Monográfiák, 1); A XVII–XVIII. századi magyarországi iskolai színjátszás bibliográfiája (1998–2009), szerkesztette: Szedmák Andrea, gyűjtötte: Szedmák Andrea, Nagy Júlia, bevezető: Czibula Katalin, Budapest, Protea Kulturális Egyesület, 2009.; A Régi Magyar Színpad DVD-sorozat (egyetemi jegyzet) 1–5. lemeze. A sorozat tagjai: 1. Csíksomlyói Passiójáték a XVIII. századból, 2. Benyák Bernát, A megszégyenült irigység, azaz Salamon magyar király (1772), 3. Kisfaludy Sándor, A lelkes magyar leány (1809), 4. Borss Dániel, Bakhus (1765), 5. Két történeti és egy népi betlehemes játék: kantai minorita (1732 előtt), podolini piarista (1738) betlehemes játék és a perenyei népi bötlehemes[35]
  6. ↑ A bemutatott kötetek: „...friss szellő eleven virágból...”: Versértelmezések Sipos Lajos tiszteletére, szerkesztette: Finta Gábor, Piliscsaba, PPKE BTK, 2010 (Pázmány Irodalmi Műhely, Tanulmányok, 9), 232 p.; Szelestei N. László, Eszmék és arcok a 18. századi Magyarországról, Budapest., Universitas, 2010 (Historia litteraria, 26), 233 p.; Maczák Ibolya, Elorzott szavak: Szövegalkotás 17–18. századi prédikációkban, Budapest., WZ Könyvek, 2010, 200 p.[54]
  7. ↑ A bemutatott kötetek: Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok I, válogatta, szerkesztette, utószót írta: Tüskés Gábor, munkatárs Lengyel Réka, Budapest, Kortárs, 2010 (Magyar Remekírók, Új Folyam), 1086 o.; Kultsár István, Tudósítások és Hasznos Mulatságok, válogatta, s. a. r. Buda Attila, Hidvégi Violetta, Kolozsvár, Kriterion, 2010 (Téka), 338 o.; Fortunatus, Melusine, Genovefa: Internationale Erzählstoffe in der deutschen und ungarischen Literatur der Frühen Neuzeit, hrsg. v. Dieter Breuer, Gábor Tüskés unter Mitarbeit v. Rumen István Csörsz und Béla Hegedüs, Peter Lang, Bern, 2010 (Beihefte zu Simpliciana, 6), 591 o.[54]
  8. ↑ A bemutatásra került a Az Irodalomismeret 2012/3. száma; Földes Györgyi Textus, allegória, szimbólum. Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben című könyve; A Babits kritikai kiadás levelezés alsorozata valamint a Babits Mihály levelezése 1918–1919 és a Babits Mihály levelezése 1919–1921 című kötetek.[71]
  9. ↑ A bemutatott könyvek: Rónay László: Az írás erkölcse ás erkölcstelensége ; Kodolányi Gyula: Szóló hangra; Deák László: Napló (1980–1990); Papp Zoltán–Papp Zsuzsa: Képes lapok; Papp Tibor: Innen el [75]


Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Haklik Norbert: Megnyílt Pesten az Illyés-archívum. Magyar Nemzet, LXVI. évf. 89. sz. (2003. április 16.) 28–29. o.
  2. ↑ Illyés Gyula Archívum és Műhely: Periodika-jegyzék az Archívumba került állományról (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
  3. ↑ Illyés Gyula Archívum és Műhely: Könyvjegyzék az Archívumba került könyvállományról (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
  4. ↑ Illyés Gyula Archívum és Műhely: Segédanyagok a könyvjegyzékek és periodika-jegyzékek használatához (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
  5. ↑ Kiss B. Gergely: A csatlakozás veszélyei. Heti Válasz, III. évf. 45. sz. (2003. november 7.) 18. o.
  6. ↑ Historia litteraria a XVIII. században. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  7. ↑ Faludi Ferenc-díj átadása (Vörös Imre), 2004. október 12. – A Historia litteraria a XVIII. században c. konferencián. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  8. ↑ Első folyóirataink – a sorozat első köteteinek könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  9. ↑ A Tarnai Andor-díj és a Faludi Ferenc Alkotói Díj átadása, Cinzia Franchi előadása – Díjazottak: Dávidházi Péter (Tarnai Andor-díj) és Mezei Márta (Faludi-díj). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  10. ↑ „Az olvasó fényűzése” – In memoriam Domokos Mátyás (Emlékest és könyvbemutató). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  11. ↑ A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója és Bíró Ferenc 70. születésnapi köszöntése. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  12. ↑ Letteratura dell’ Ungheria – A cura di Simona Cappellari – Az Acerbi Alapítvány magyar irodalomtörténeti kézikönyvének könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  13. ↑ Bojtár Endre: Litván–magyar szótár – bemutató. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  14. ↑ A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  15. ↑ A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója, kerekasztal Bessenyei György műveinek kritikai kiadásáról. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  16. ↑ A Korunk műhelyvitája az új irodalomtörténetről. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  17. ↑ Az Adriai képek. Magyar útirajzok c. kötet bemutatója (szerk. Kiss Gy. Csaba). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  18. ↑ A Korunk bemutatkozó estje. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  19. ↑ Bodnár György-emlékülés és a „Párbeszéd az idővel” c. könyv posztumusz bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  20. ↑ A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak: Szelestei N. László és Kecskeméti Gábor. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  21. ↑ A Neolatin Társaság közgyűlése. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  22. ↑ La NRF et Nyugat : entre traditionalisme et modernité. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  23. ↑ Felvilágosodás, nyelvújítás, szabadkőművesség. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  24. ↑ Az elbeszélés a 19−20. század fordulóján (novellaelemző konferencia). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  25. ↑ Pomogáts Béla Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944), Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2008. c. könyvének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  26. ↑ Az Ághegy (Skandináviai Magyar Irodalmi és Művészeti Lapfolyam) és az Erdélyi Szépmíves Céh (1924–1944, 1990–1995 Emlékkönyv) bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  27. ↑ Kapocsi Judit Kapocsi Judit Az Öregasszony és a Fiú c. könyvének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  28. ↑ Korábbi események (2009) – Könyvbemutatók. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  29. ↑ A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója és a Drámakutató Csoport 30 éves jubileuma. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  30. ↑ Irodalom és referenciális igazság – Az MTA ITI és az Újvidéki Egyetem közös konferenciája. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  31. ↑ Marián István és a Műszaki Egyetem forradalma – A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének kerekasztal-beszélgetése. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  32. ↑ A Lucidus Kiadó Kisebbségkutatás Könyvek c. sorozata új köteteinek bemutatója (Pomogáts Béla, Sas Péter). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  33. ↑ A Füst Milán Alapítvány díjkiosztója (Füst Milán Fordítói Díj és Füst Milán Fordítói Ösztöndíjak). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  34. ↑ Kabdebó Tamás 60 éves írói jubileuma (Mécs Károly, Molnár Márta és a szerző részvételével). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  35. ↑ a b Korábbi rendezvények (2010) – Könyvbemutatók. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  36. ↑ A Reneszánsz Osztály könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  37. ↑ Bella István-emlékest. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  38. ↑ Gömöri György és Hargittay Emil könyvbemutatója. Irodalmi Jelen. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  39. ↑ Hargittay Emil és Gömöri György könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  40. ↑ A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak: Nagy Imre és Korompay H. János. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  41. ↑ A Toldy Ferenc-díj átadása Díjazott: Fenyő D. György. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  42. ↑ Marafkó László Egyszervoltak című novelláskötetének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  43. ↑ A Nap Kiadó könyvbemutatója (Meghívó). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  44. ↑ A Nap Kiadó könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  45. ↑ Ćurković-Major Franciska Szabó Lőrinc kelet-adriai utazásai című könyvének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  46. ↑ A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc-díjának átadása Dávidházi Péternek – Hegedüs Béla előadása és az Építész a kőfejtőben c. tanulmánykötet átadása. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  47. ↑ Balog Iván Bibó István recepciója: Politikai átértelmezések (Budapest, Argumentum, 2010) című könyvének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  48. ↑ Magyar Arión – Konferencia Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. évfordulója tiszteletére. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  49. ↑ Cseke Péter Álom egy kolozsvári Solveig-házról és Fájó sebekből termő ágak: Világtávlatban gondolkodó Erdélyi Fiatalok című könyveinek bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  50. ↑ Kemény János-emlékülés. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  51. ↑ Gergely Ágnes Jonathan Swift éjszakái (Budapest, Argumentum, 2010) című kötetének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  52. ↑ A „Zengett Szíonon a zsoltár”: A magyar kálvinizmus kulturális és civilizációs hatásai (szerk. Kulin Ferenc, Veliky János) című tanulmánykötet bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  53. ↑ A Drámakutató Csoport könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  54. ↑ a b Korábbi események (2011). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  55. ↑ A Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  56. ↑ Skultéty Csaba A szlovákok és mi (Egy kelet-nyugati publicista szemével) című kötetének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  57. ↑ A XVIII. Századi Osztály könyvbemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  58. ↑ A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása – Díjazottak: Knapp Éva és Szabó G. Zoltán. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  59. ↑ Wilhelm Schmidt-Biggemann vendégelőadása Von Leibniz bis Kant: Die Besonderheiten der deutschen Aufklärung és Teodícea és tények: A német felvilágosodás filozófiai profilja (ford. Boros Gábor és Simon József, Bp., L’Harmattan Kiadó – Német-Magyar Filozófiai Társaság, 2011) című könyvének bemutatója (Hegedüs Béla). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  60. ↑ Emlékülés Erdődy Edit halálának 1. évfordulóján. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  61. ↑ Hagyományfrissítés XIX/1. Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok – műhelykonferencia. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  62. ↑ „Kolozsvár könyvekkel köszönti Poszler Györgyöt” – A Kolozsvár Társaság és a KOMP-PRESS – Korunk Baráti Társaság könyvbemutatója a 80 éves akadémikus irodalomtörténész tiszteletére. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  63. ↑ Kuncz Aladár-emlékülés. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  64. ↑ Konferencia a szatíráról. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  65. ↑ A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2011. évi Toldy Ferenc-díjának átadása – A díj kitüntetettje: Farkas László szerkesztő. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  66. ↑ Nagy Károly-emlékülés. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  67. ↑ Nyilasi Balázs A 19. századi modern magyar románc (Bp., Argumentum) – Könyvbemutató. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  68. ↑ A Faludi Ferenc Alkotói Díj és a Tarnai Andor-díj átadása Díjazottak: Szathmári István, Debreczeni Attila és Tüskés Gábor. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  69. ↑ Identitás és kultúra a török hódoltság korában Szerkesztő: Ács Pál, Székely Júlia (Budapest, Balassi Kiadó, 2012). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  70. ↑ Bauer Júlia: S mégis S. a. r., jegyz. Sas Péter (Budapest, Noran Libro, 2012). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  71. ↑ a b Könyv- és folyóirat-bemutató a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szervezésében. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  72. ↑ Méray Tibor Egy és más c. kötetének bemutatója. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  73. ↑ A magyar novella Konferencia. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  74. ↑ Hagyományfrissítés XIX/2. – Széchenyi István: Hitel – Konferencia. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  75. ↑ Korábbi események (2012). MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  76. ↑ A Nap Kiadó könyvbemutatója és Rónay László 75. születésnapi köszöntése. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  77. ↑ Az Illyés Gyula Archívumról (magyar nyelven) (videó). Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013. január 13. (Hozzáférés: 2024. október 26.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Illyés Gyula Archívum és Műhely
A Wikimédia Commons tartalmaz Illyés Gyula Archívum és Műhely témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Illyés_Gyula_Archívum_és_Műhely&oldid=27596709”