Il–96
| Il–96 | |
.jpg) | |
| Funkció | utasszállító repülőgép |
| Gyártó | Voronezh Aircraft Production Association |
| Tervező | Genrih Vasziljevics Novozsilov |
| Sorozatgyártás | 1992-től |
| Gyártási darabszám | 27 (2008 decemberéig) |
| Ár | 40–50 millió USD |
| Fő üzemeltetők | Oroszország, Kuba |
| Első felszállás | 1988. szeptember 28. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Il–96 témájú médiaállományokat. | |
Az Iljusin Il–96 (oroszul: Илью́шин Ил-96) orosz nagy hatótávolságú, szélestörzsű, négyhajtóműves utasszállító repülőgép, amelyet a szovjet Iljusin repülőgéptervező-iroda tervezett és az orosz Voronyezsi Repülőgépgyár gyárt. 1992 óta van sorozatgyártásban.[1]
A típust a Szovjetunió első szélestörzsű utasszállító repülőgépe, az Il–86-os utódaként fejlesztették ki. Az Il–96-os annál rövidebb, megnövelt hatótávolságú és új technikával van felszerelve: szárnyprofilja szuperkritikus, a szárnyak végén wingletek találhatók, pilótafülkéjében a műszereket képernyők helyettesítik és fly-by-wire repülésvezérlő rendszerrel is rendelkezik.[1]
Az Il–96-ost szerkezetét tekintve négy főbb altípussal vezették be, ezek az Il–96–300-as, az Il–96M/T és az IL–96–400-as. Az Il–96–300, az Il–96M és az Il-96–400 utasszállító gépek, míg az Il-96T teherváltozat. Az első altípust, a 262 utas befogadására képes Il–96–300-ast 1985-ben jelentették be és 1993-ban állt menetrend szerinti forgalomba. A 312 utast szállítani képes, nyugati avionikával és hajtóművekkel felszerelt Il–96M-et 1993 jelentették be és 2000-ben szállították le az első megrendelőhöz. Az Il–96–400-ast jelenleg is fejlesztik, bár VIP- és teheralváltozata már szolgálatban áll.[1]
Az Aeroflot állította először szolgálatba, menetrend szerinti forgalomban jelenleg csak a Cubana de Aviaciónnál áll. Ezenfelül az orosz állam is használja.[1]
Története
[szerkesztés]Már az alapvetően a belföldi járatokra szánt közepes hatótávolságú Il–86 tervezése során elkezdődött egy nagyobb hatótávolságú, Il–86D jelű változat kialakítását célzó tanulmányok elkészítése. 1978-ban az Il–86D-hez összegyűjtött adatok alapján kezdték el az Il–96 tervezését, amely nem csak hatótávolságban múlja felül az Il–86-t, de jelentősen javítottak a gép technológiai színvonalán, több szerkezeti eleme kompozit műanyagból készült. A gép törzse rövidebb lett, az utaslétszámot csökkentették. A fejlesztőmunka 1983-ban kapott nagyobb lendületet, amikorra elkészült a gazdaságosabb üzemű PSZ–90 turbóventilátoros gázturbinás sugárhajtómű, amellyel biztosítható volt a nagy hatótávolság elérése.
Az időközben Il–96–300 típusjelzést kapott repülőgép első repülésére 1988. szeptember 28-án került sor. A légialkalmassági bizonyítványát pedig 1992-ben kapta meg a típus. Az Aeroflot a következő évben, 1993-ban állította szolgálatba.
A típusból 1988-tól a Voronyezsi Repülőgépgyár eddig összesen 19 db-ot készített. A sorozatgyártása azonban csak 1992 óta folyik. A gyártott gépekből 17 db az Il–96–300 változat, további egy-egy példány (prototípus) készült az Il–96M és az Il–96T változatból. Egy gép ára kialakítástól függően kb. 40–50 millió USD.
Alkalmazása
[szerkesztés]Jelenleg az Il–96–300, az Il–96M és az Il–96T változat áll szolgálatban. Oroszországban 14 db üzemel az Il–96-300-asból, ebből 6 db az Aeroflotnál, két példány elnöki gépként áll szolgálatban, a többi kisebb légitársaságoknál üzemel. Egyetlen külföldi alkalmazója a kubai Cubana de Aviación légitársaság, amely 2 db-ot üzemeltet. Az Il–96M-ből 8 üzemel, 4 az Aeroflotnál és 4 az Iljusinnál. Az Il–96T-ből 2 üzemel, 1 az Aeroflotnál és 1 az Iljusinnál szolgál. Orosz és külföldi légitársaságoknak több példányra van megrendelése, ezek egy része már az újabb, Il–96–400-as változatra vonatkozik.
A repülőgéppel ez idáig baleset nem fordult elő. 2005 augusztusában a futóműveknél felmerült problémák miatt rendeltek el felszállási tilalmat a típusra, amelyet 42 nap után feloldottak.
Szerkezeti kialakítása
[szerkesztés]
Felépítése nagyrészt megegyezik az Il–86-éval, de törzse annál 5,5 m-rel rövidebb. A szárny profilja szuperkritikus kialakítású, a legújabb aerodinamikai kutatások alapján a szárnyvégeken kis toldatok, wingletek helyezkednek el. Irányítása teljesen elektronikus, fly-by-wire rendszerű. Avionikai berendezései teljes egészében orosz gyártmányúak, a gép megfelel az európai és észak-amerikai repülési útvonalak előírásainak (RNP–1), valamint az ICAO CAT IIIA normáknak. A pilótafülkében a repülési információkat 6 db nagyméretű színes LCD-monitor jeleníti meg. Tehetetlenségi navigációs berendezéssel, és műholdas kommunikációhoz szükséges rendszerekkel is fel van szerelve. A nagyfokú automatizáltsága miatt a többi modern utasszállítóhoz hasonlóan csak kétfős személyzetet igényel.
Típusváltozatok
[szerkesztés]Il–96–300
[szerkesztés]Az Il–96 alaptípusa, amelyet PSZ–90A hajtóművekkel szereltek fel, 295 fő szállítására alkalmas. Ebből a változatból készült a legtöbb és jelenleg egyedül ezt a változatot használja az Aeroflot. 1988. szeptember 28-án repült először és 1993-ban állt szolgálatba az Aeroflotnál.
Il–96–300PU
[szerkesztés]
Az Il–96–300 elnöki különgéppé és repülő vezetési ponttá átalakított speciális változata (PU – punkt upravlenyija /ункт управления/, vezetési pont). Négy példány készült belőle, melyek az RA–96012, valamint az RA–96016 és a RA-96021 lajstromjelet viselik, további kettő darab emndelés alatt. Repülési tulajdonságai megegyeznek az alapváltozatéval, de megnövelték a hatótávolságát. Speciális kommunikációs rendszerekkel szerelték fel, amely biztosítja az orosz fegyveres erők vezetésével való kapcsolattartást. Mindhárom gép a Vnukovói repülőtéren állomásozik.
Il–96NK
[szerkesztés]Il–96M
[szerkesztés]Az első olyan orosz utasszállító volt, amelyet nyugati avionikai berendezésekkel és hajtóművel (Pratt & Whitney PW2337) szereltek fel.
Il–96T
[szerkesztés]Az Il–96M teherszállító változata. Egy prototípus készült belőle (RA–96101), sorozatban nem gyártották. Az Il–96T Oroszország legnagyobb civil teherszállítója, de csak az Iljusin színeiben[forrás?] repült. Az 1997-es és 1999-es Le Bourget-i légiszalonon még Il–96T jelzéssel repült az RA–96101 lajstromú gép, azonban később meghosszabbított törzzsel, Il–96–400T jelzéssel repült az Atlant-Szojuz (még 2007-ben), majd napjainkban (2011-2012) a Polet Airlines színeiben.
Il–96–400
[szerkesztés]Il–96–400 az Il–96–300 64 m-re meghosszabbított törzsű változata, amely 435 főt képes befogadni. Az Il–96–300 váltótípusának szánják. A gép modernebb avionikai berendezéseket, valamint növelt tolóerejű és gazdaságosabb üzemű Szolovjov PSZ–90A–1 gázturbinás sugárhajtóművet kapott.
Il–96–400M
[szerkesztés]Első repülésére 2023. november 1-én került sor.[2]
Il–96–400T
[szerkesztés]Az Il–96–400 teherszállító változata, műszaki adatai azzal megegyezőek. PSZ–90A–2 gázturbinás sugárhajtóművel szereltek fel. Két darabot építettek belőle az Aeroflot-Cargo részére, de a légitársaság 2008 decemberében elállt a megvásárlásuktól, mert üzemeltetésüket gazdaságtalannak értékelte.[3]
Gyártás
[szerkesztés]
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | Legutóbbi frissítés: szakasz |
 |
| Típusváltozat | Szolgálati lajstrom | Üzemeltető |
|---|---|---|
| Il–96M | RA–96000 | Iljusin 96M |
| Il–96–300 | RA–96002 | Atlant-Soyuz Airlines of the Moscow Government (1999. november) Airstars |
| Il–96–300 | RA–96005 | Aeroflot (Le Bourget 91-en még CCCP–96005-ként) |
| Il–96–300 | RA–96006 | Domodedovo Airlines |
| Il–96–300 | RA–96007 (A. Majorov) | Aeroflot |
| Il–96–300 | RA–96008 (Ja. Moiszjev) | Aeroflot |
| Il–96–300 | RA–96009 | Domodedovo Airlines |
| Il–96–300 | RA–96010 | Aeroflot |
| Il–96–300 | RA–96011 (V. Kokkinaki) | Aeroflot |
| Il–96–300PU | RA–96012 | Rosszija (1998. áprilistól) |
| Il–96–300 | RA–96013 | Domodedovo Airlines |
| Il–96–300 | RA–96014 | KrasAir |
| Il–96–300 | RA–96015 | Aeroflot |
| Il–96–300PU | RA–96016 | Rosszija |
| Il–96–300 | RA–96017 | KrasAir |
| Il–96–300 | RA–96018 | Rosszija |
| Il–96–300 | RA–96019 | Rosszija |
| Il–96–300PU | RA–96020 | Rosszija |
| Il–96–300PU | RA–96021 | Rosszija |
| Il–96–300PU | RA–96022 | Rosszija |
| Il–96–300 | RA–96023 | Rosszija |
| Il–96–400T | RA–96101 | Aeroflot (Le Bourget 97 és 99-en, ekkor még Il–96T) Polet Airlines |
| Il–96–400T | RA–96102 | Atlant-Soyuz Airlines of the Moscow Government (2007. augusztus) Polet Airlines |
| Il–96–400T | RA–96103 | Polet Airlines |
| Il–96–300 | CU–T1250 | Cubana |
| Il–96–300 | CU–T1251 | Cubana |
| Il–96–300 | CU–T1254 | Cubana |
Üzemeltetők
[szerkesztés]2023. májusában az alábbi Il–96-osok állnak forgalomban:[4]
| Légitársaság | Típus | Darabszám | Megrendelés | Raktáron |
|---|---|---|---|---|
 Rossiya (az orosz kormány részére) |
Il–96–300PU | 10 | 0 | 0 |
| Iljusin repülőgéptervező-iroda |
Il–96–300 | 1 | 1 | 1 |
 Cubana de Aviación |
Il–96–300 | 2 | 1 | 1 |
| VASO |
Il–96–400T | 2 | 1 | 1 |
| Orosz Légierő |
Il–96–400VVIP | 1 | 0 | 0 |
| Összesen | 16 | 3 | 3 |
Műszaki adatok (Il–96–300)
[szerkesztés]Tömeg- és méretadatok
[szerkesztés]- Hossz: 55 m
- Fesztáv: 60,1 m
- Magasság: 17,55 m
- Hasznos terhelés: 40 000 kg
- Maximális felszállótömeg: 216 000 kg
Hajtóművek
[szerkesztés]- Hajtómű típusa: Szolovjov PSZ–90A
- Hajtóművek száma: 4 db
- Tolóerő: 4 × 157 kN
Repülési adatok
[szerkesztés]- Legnagyobb sebesség: 910 km/h
- Utazósebesség: 850–900 km/h
- Utazómagasság: 12 100 m
- Hatótávolság: 10 000 km (30 000 kg hasznos terheléssel)
- Felszállási úthossz: 2700 m
- Kigurulási úthossz: 2000 m
Lásd még
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Hasonló repülőgépek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Ilyushin Il-96 Long-Haul Aircraft. www.aerospace-technology.com. (angolul) Aerospace Technology (Hozzáférés: 2023. május 1.)
- ↑ David Kaminski-Morrow: Stretched Ilyushin Il-96-400M carries out maiden flight (angol nyelven). Flight Global, 2023. november 1. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
- ↑ Gengyirektor ZAO „Aeroflot-Kargo” Oleg Koroljov: Protyivoposztavljaty zasitu intyereszov kompanyii patriotyizmu nyekorrektno – Avia.ru, 2008. december 26.
- ↑ Iljusin IL–96 Regisztráció. russianplanes.net. (oroszul) RussianPlanes.net (2023) (Hozzáférés: 2023. május 1.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]